Érfancsika
| Érfancsika (Făncica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Vedresábrány |
| Népesség | |
| Népesség | 408 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 15 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Érfancsika (Făncica), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az érmelléki hegyek alatt, a nagyvárad-margittai vasútvonal mellett, Margittától délnyugatra fekvő település.
[szerkesztés] Története
Érfancsika, Fancsika Árpád-kori település. Nevét már 1278-ban említette oklevél t. Fonchuka ... iuxta Berrukio néven.
1294-ben Fanchaka, 1397-ben Fanchika, 1808-ban Fancsika, 1913-ban Érfancsika néven írták.
1310-ben p. Fanchka néven, mint a Hontpázmány nemzetség birtokát említették az oklevelek.
1278-ban a Hontpázmány nemzetségbeli Felicián fiai: Paznan és Fanchaka cseréba adták a rokon Marcell fia Mykou-nak, és e cserét 1294-ben meg is újították.
1310-ben a nemzetséghez tartozó Myko ispán fiai: Miklós és Leukus kettéosztották. Az osztozás alkalmával az egyik utcát 2 malommal Miklós kapta, a másik utcát a Berettyó felől egy malommal pedig Leukus.
1454-ben még mint puszta szerepelt az oklevelekben. Birtokosai gyakran változtak és az idők folyamán egyidelyűleg több birtokosa is volt: A 15. század folyamán 1417-ben a Zoárdfiak, 1429-ben a Szentmártoniak, 1445-ben a Czibak család, 1451-ben a Bajoniak, 1454-ben a Dengelegiek, 1464-ben a Sztáryak, 1470-ben az Ujhelyiek, 1473-ban a Köbölkuthyak, 1485-ben a Homroki és 1489-ben a gyaráni Pártasi család.
A 19. század elején a gróf Toldalaghy család és gróf Klebersberg József volt a földesura.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Ér-Fancsika, Bihar vármegyében, 400 óhitü lakossal, anyatemplommal. Agyagos szátófölde nem igen
termékeny, erdeje, szőleje, s 5 3/ urbéri telke van. Birja gróf Kemény. |
” |
1910-ben 392 lakosából 91 magyar, 301 román volt. Ebből 34 görög katolikus, 38 református, 264 görög keleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Margittai járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Görög keleti temploma - 1800 táján épült.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

