Bertény
| Bertény (Birtin) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Rév |
| Népesség | |
| Népesség | 407 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Bertény település Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Élesdtől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Bertény Árpád-kori település. Nevét az oklevelek1213-ban említették először Berceu néven; a váradi tüzesvas-próbán egy bertényi ember vádolta meg falubelijét, Vendeg feleségét, Benedicta-t bűbájossággal.
1256-ban, 1284-ben Berthem néven írták.
Bertény már a tatárjárás előtt a Csanád nemzetség birtoka volt, az Erdélybe vezető út körösi révjével együtt.
1256-ban a Geregye nemzetséghez tartozó Pál comes a révvám felét visszaadta a Csanád nemzetségbeli Thelegdy család ősének. A telegdi uradalom Berténynél lévő szakaszát ekkor elhatárolták Pál sólyomkői uradalmától.
Bertény szomszédai; a Geregye nemzetséghez tartozó Pál Sólyomkő ura, és a Hontpázmány nemzetségbeli Miklós Céke ura voltak.
1284-ben IV. László király megerősítette a Csanád nemzetségbelieket a vám birtokában és meghatározták a Körösön levő rév vámtételeit, mely fele-fele részben illette meg a csanád nemzetségbeli Tamás ispánt és a Geregye nembeli Pál fiát Achot. A vámtételeket így határozták meg: - Minden sóval rakott szekér 2 db sót és 2 kisdénárt fizet. - Posztóval, borral vagy más árucikkelrakott szekér fél pondus vámot.
1308-ban Csanád nembeli Tamás fiainak osztozásakor Bertény Miklósnak jutott.
1325-ben vasbányát is tártak fel a településnél. Miklós a vasbányában termelt vasérc tizedét és 10 hold szántóföldet adott a bertényi mezőn a jofai szent Jeromos remeteségnek.
A 20. század elején Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
1910-ben 452 lakosa volt, melyből 50 magyar, 410 román volt, ebből 16 református, 396 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Nagy Barlang (Pestera Mare)
- Condrovici Zsomboly
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Biharvármegye.

