Bertény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bertény (Birtin)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Rév
Népesség
Népesség 407 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2

Bertény település Romániában, Bihar megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése[szerkesztés]

Élesdtől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Bertény Árpád-kori település. Nevét az oklevelek1213-ban említették először Berceu néven; a váradi tüzesvas-próbán egy bertényi ember vádolta meg falubelijét, Vendeg feleségét, Benedicta-t bűbájossággal.

1256-ban, 1284-ben Berthem néven írták.

Bertény már a tatárjárás előtt a Csanád nemzetség birtoka volt, az Erdélybe vezető út körösi révjével együtt.

1256-ban a Geregye nemzetséghez tartozó Pál comes a révvám felét visszaadta a Csanád nemzetségbeli Thelegdy család ősének. A telegdi uradalom Berténynél lévő szakaszát ekkor elhatárolták Pál sólyomkői uradalmától.

Bertény szomszédai; a Geregye nemzetséghez tartozó Pál Sólyomkő ura, és a Hontpázmány nemzetségbeli Miklós Céke ura voltak.

1284-ben IV. László király megerősítette a Csanád nemzetségbelieket a vám birtokában és meghatározták a Körösön levő rév vámtételeit, mely fele-fele részben illette meg a csanád nemzetségbeli Tamás ispánt és a Geregye nembeli Pál fiát Achot. A vámtételeket így határozták meg: - Minden sóval rakott szekér 2 db sót és 2 kisdénárt fizet. - Posztóval, borral vagy más árucikkelrakott szekér fél pondus vámot.

1308-ban Csanád nembeli Tamás fiainak osztozásakor Bertény Miklósnak jutott.

1325-ben vasbányát is tártak fel a településnél. Miklós a vasbányában termelt vasérc tizedét és 10 hold szántóföldet adott a bertényi mezőn a jofai szent Jeromos remeteségnek.

A 20. század elején Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.

1910-ben 452 lakosa volt, melyből 50 magyar, 410 román volt, ebből 16 református, 396 görögkeleti ortodox, 18 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Nagy Barlang (Pestera Mare)
  • Condrovici Zsomboly

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források[szerkesztés]