Kerpenyéd
| Kerpenyéd (Cărpinet) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Kerpenyéd |
| Beosztott falvak | Kalugyer (Călugări), Lehecsény (Leheceni),Vaskohszohodol (Izbuc) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kerpenyéd
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 27′ 18″, k. h. 22° 30′ 5″ | |
Kerpenyéd (Cărpinet), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Bihar-hegység alatt, a Fekete-Körös és a Kristyor patak mellett, Vaskoh délkeleti szomszédjában fekvő település.
Története [szerkesztés]
Kerpenyéd nevét 1588-ban említette először oklevél Carpinet néven.
1600-ban Kerpenetw, 1692-ben Kerpenyed, 1808-ban Kerpenyéth, 1851-ben Kerpenyest néven írták.
A település birtokosa a nagyváradi 1. sz. püspök volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
"Kerpenyest, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök vaskohi uradalmában, erdős, hegyes vidéken, egy domboldal mellett, 535 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 1301 hold, ...Folyóvizei a Fekete-Körös és a Kristyor nevű patak"
1910-ben 613 lakosából 5 magyar, 608 román volt, melyből 608 volt görög katolikus.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Vaskohi járásához tartozott.
Kerpenyéd lakosai a régi idők óta cserépedény égetéssel, csizmadia-mesterséggel foglalkoztak .
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög keleti temploma 1619-ben épült.
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
Hivatkozások [szerkesztés]
