Bihar-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bihar-hegység
ViewfromVartopskiresortover-VartopPassAndBihorMountains.jpg
A Vartop-hágó a sípályáról nézve

Hely  Románia, Arad, Bihar, Fehér, Hunyad és Kolozs megye
Hegység Erdélyi-középhegység, Kárpátok
Legmagasabb pont Nagy-Bihar (1849 m)
Típus kristályos, gránit (gyűrődés)
Elhelyezkedése
Bihar-hegység  (Románia)
Bihar-hegység
Bihar-hegység
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 26′ 28″, k. h. 22° 41′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 28″, k. h. 22° 41′ 19″
Térkép
Muntii Bihorului.jpg

A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare, 1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll.

A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai.

Keleten a Kis-Szamos (Someșul Mic) és az Aranyos (Arieș) völgye között emelkedik az Öreghavas (Muntele Mare, 1826 m), északon pedig a Vigyázó-hegység / Vlegyásza / Kalota-havas (Masivul Vlădeasa, 1834 m) és a Gyalui-havasok (Munții Gilăului, 1670 m) fekszenek.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bihar-hegység tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtőterületei határozzák meg. Nyugat felé illetve az Erdélyi-medence felé haladó folyók vízválasztója.

  • Az északi rész, a Felső- vagy Nagy-havas andezit és dácit kőzetekből épült.
  • Középen van a Ponor-Öreg-havas (Ponor-Bătrâna) triász-jura mészkő karsztplatója.
  • A déli rész az Alsó-havas vagy Nagy-Bihar (Cucurbată-Găina) vonulat, jobbára kristályos pala.

Bihar-gerinc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bihar-gerinc mintegy 10 km hosszú havasi gerinc. Főbb pontjai északról dél felé haladva a Zengő (Piatra Grăitoare) 1658 m, Bihar-nyereg (Tarniţa Bihorului) 1510 m, Nagy-Bihar 1849 m, Kis-Bihar (Cucurbăta Mică) 1769 m, illetve a Nagy-Bihartól nyugatra is van egy nyúlványa a Zanoga-tó és Zanoga-csúcs (Zănoaga Mare vagy Tăul Mare, 1543 m) felé.

A Bihar-nyergen keresztül régen szekerek is közlekedtek Lepus (Arieşeni) és Biharmező (Poiana), illetve Rézbánya között. Vízválasztó gerinc: nyugati oldalán a Fekete-Körös forráságai találhatóak, keleti oldalán az Aranyosba tartanak a patakok, hogy azután a Maroson keresztül megkerüljék egész Erdélyt.

Áttekintés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegység széles hegyhátai lankásak, a megfelelő kőzeteknél változatos karsztképződményekkel:

  • Csodaforrás (Izvorul Minunilor)
  • Remete-forrás (Izvorul Eremitului)
  • Kusztura (Custura)
  • Sasok szérűje (Aria Vulturilor)
  • Kishavas (Muncei) 1411 m
  • Mezőhavas (Poieni) 1627 m
  • Jád-völgyi vízesések
  • Ördögmalom-vízesés (Moara Dracului)
  • Nagyhavas (Cornu Munților)
A Csodavár sziklakapuja

Pádis-fennsík[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hegység közepén terül el. Földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte. A magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik.

Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét:

A Csodavár (Cetățile Ponorului) Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100-300 m átmérőjű és 100-200 m mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található.

Jelzett gyalogtúrák:

  • Bársza-katlan (Groapa de la Barsa)
  • Biharfüred (Stâna de Vale) – Bihar-hágó (Șaua Vârtop)
  • Csodavár körút
  • Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Ponor-Ék (Ic Ponor)
  • Sárga-Körös vagy Galbina (Galbenei) körút
  • Kék Magura
  • Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul)Biharfüred (Stâna de Vale)
  • Pádis erdészház (Cantonul Padiș) – Varasó tisztás (Poiana Vărășoaia)
  • Pádis menedékházAranyos völgye
  • Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Istenek havasa (Bohodei) nyereg
  • Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Pádis menedékház
  • Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald) körút
  • VigyázóAranyosfői-jégbarlang (Peștera Scărișoara)

Meleg-Szamos forrásvidéke és szorosai

A Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald vagy Bazarul Someșului), azaz a Meleg-Szamos forrásvidéke egyike a Pádis-fennsík leglátványosabb részeinek. Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a "bazár" elnevezést.

Közvetlenül a Szamos-bazár völgye előtt található az Aragyásza-barlang (Cetățile Rădesei), egy 212 m hosszú, több tágas teremmel is rendelkező, viszonylag könnyen bejárható alagútbarlang.

Alsó-havas[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Alsó-havas (Cucurbată-Găina) hegyei általában alacsonyabbak az északiaknál, de a Nagy-Bihar 1849 m (Cucurbată Mare) az egész hegység legmagasabb csúcsa.

  • Nagy Bihar 1849 m
  • Rézbányai vízijátékok (kataraktáliák)

Az Aranyos völgye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Aranyos (Arieș) forrásvidékének kis medencéiben és völgyeiben elszórt települések vannak. Ez a Mócvidék (Țara Moților).

Megközelítés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye (Răchițele)Ponor-ék (Ic Ponor)PádisBogaVasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út (ebből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig pedig 22 km a távolság).

  • A Pádis-fennsíkot Magyarország felől a legegyszerűbben az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea)Belényes (Beius)Vasaskőfalva (Pietroasa) útvonalon lehet megközelíteni; Vasaskőfalváig jó minőségű aszfaltúton, innentől burkolatlan úton (a Boga-telepig vezető szakaszt 2008 nyarán korszerűsítik, onnantól a fennsíkra makadám erdészeti út vezet fel).
  • Bánffyhunyad (Huedin) felől (58 km a Pádis menedékházig); Havasrekettye (Răchițele) után az utolsó 31 km rossz minőségű, burkolatlan erdészeti úton vezet.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Palczer János – Bihar-Vlegyásza (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszeredea 1998)
  • Mátyás Vilmos: Bihar-hegység turistakalauz Sport kiadó Budapest, 1988

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar-hegység témájú médiaállományokat.

Pádis-fennsík: