Meszes-hegység

A Meszes-hegység (románul Munții Meseș) az Erdélyi-középhegység vagy más néven az Erdélyi-szigethegység északi részén fekszik. A Bihar-hegység északi oldalága, mely Szilágy megye délkeleti részén húzódik, nyugatról északi irányba.

Fekvése

Északnyugaton és északon a Szilágyság és a Szamos, keleten az Almás-hegység és az Almás vize, délen a Bihar-hegység, nyugaton a Réz-hegység és a Király-erdő határolja.

A Meszes északról, az előtérben Csizér falu

Nevének eredete

Nevét a hegység belsejében található sok mészkőről kapta.

Földrajza

A többnyire sűrű erdővel borított hegység a Király-erdőhöz hasonlóan az Erdélyi-szigethegység alacsonyabb részei közé tartozik. Magassága átlag 700 méter. A Réz-hegységtől a Plopis-hágó választja el.

Legmagasabb csúcsa a Perjei-Magura 988 méteres magasságával. Ezt követi a Terbete 868, 717 m tengerszint feletti magasságával, valamint a mojgradi Magura 504 méteres magasságával.

A Meszes-hegységnek nagyobb völgyei nincsenek, csak Zilah és Magyaregregy közt van egy mélyebb hágó, melyen át az országút is halad.

A Meszes-hegységről lefutó patakok által kialakult mély patakvölgyek a középhegységet több kisebb egységre osztják. A lefutó patakok vizeit a hegy lábánál déli-északi irányba folyó Kraszna, Zilah-patak Egregy és Almás vize gyűjti össze. A patakok vízállása változó, különösen a kisebb patakoké időszakos. Csak a hóolvadás és a záporok alkalmával növekszik meg vízszintjük, és okoz árvizeket a Meszes rövid, meredek lejtőin.

• Az Almás-patakba ömlő nagyobb patakok: az Almás forrásának tekinthető Fiddi-patak és a Báboli-patak, mely a Meszes-hegység déli gerebenhegyi magaslatáról ered.
• Az Egregybe – mely a Perjei-Magura keleti lejtőiről ered – ömlő nagyobb patakok: Szentgyörgy-patak, a Darvas-patak és a Zsákfalvai-patak
• A Kraszna vízgyűjtőjéhez tartozó jelentősebb patakok: Kólicza-patak, Pónicza-patak, Sereden-patak, Ökrös-patak.
• A Zilah-patakot a forrásvidéken még Pálkert-pataknak nevezik, a vízgyűjtőjéhez tartozó nagyobb patakok: Köszoru-patak, Mice-patak, Sarnás-patak es a Zilah-patak, amelynek Zilah folott Palkert-patak a neve Mojad-nal omlik a Krasznaba.

Ásványi kincsei

• mészkő, homokkő, gipsz, alabástrom, dáczittufa, csillámpala.

Növény- és állatvilága

• Főképp tölgy- és bükkerdők borítják. Az erdők talaján sok gombafaj megtalálható, például: Kucsmagomba, Szarvasgomba, Csiperke, "Fekete hinba".
• Állatvilágába tartozik az őz, róka, nyúl, nyest is, de az 1900-as évek elején nem volt ritka a borz, vadmacska és a farkas sem.
• A madárvilága is gazdag, fellelhető a vörös kánya, ölyv, sas, örvös galamb, vadgerle, erdei szalonka és a lebucza is.

Nevezetességek

• Meszesi kapu – Az Egregybe ömlő Várteleki-patak által kialakított szoros Zilahtól keletre.
• Porolissum – Római erőd Mojgrád fölött.
• Sárkányok kertje – Különös formájú sziklaszirtjei Zsibó közelében, Almásgalgó mellett.
• Vízesések – Az Egregy mellékágain: Vármezőnél a Zsákfalvai-patak forrásvidékén es az ördögkuti-patakon vannak.
• Lajos-barlang – és környékének dolinákban gazdag karsztforrásai.

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
• A Pallas nagy lexikona
• Frischino

Külső hivatkozások

• Turistatérkép (románul)