Meszes-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Meszes-hegység (románul Munții Meseș) az Erdélyi-középhegység vagy más néven az Erdélyi-szigethegység egy északi kistája, mely Szilágy megye délkeleti részén húzódik, délnyugat-északkelet irányban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középhegység válaszvonalként emelkedik a tőle nyugatra eső dombvidék és a keletre fekvő Erdélyi-medence északnyugati kistájai között. Északnyugaton és északon a Szilágyság dombjai (Krasznamenti- és Szilágymenti-dombság) ölelik körbe, keleten az Almás–Egregy-medence dombjai sorakoznak. Délen a Sebes-Körös völgye választja el a Kalota-havastól, nyugaton pedig a Réz-hegységhez csatlakoznak a Meszes hegyei.

A Meszes északról, az előtérben Csizér falu
A Meszes északról, az előtérben Csizér falu

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét a hegység belsejében található sok mészkőről kapta.

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többnyire sűrű erdővel borított hegység a Király-erdőhöz hasonlóan az Erdélyi-szigethegység alacsonyabb részei közé tartozik. Magassága átlag 700 méter. A Réz-hegységtől a Plopis-hágó választja el.

Legmagasabb csúcsa a Perjei-Magura 988 méteres magasságával. Ezt követi a Terbete 868 m tengerszint feletti magasságával, valamint a mojgrádi Magura 504 méteres magasságával.

A Meszes-hegységnek nagyobb völgyei nincsenek, csak Zilah és Magyaregregy közt van egy mélyebb hágó, melyen át az országút is halad.

A Meszes-hegységről lefutó patakok által kialakult mély patakvölgyek a középhegységet több kisebb egységre osztják. A lefutó patakok vizeit a hegy lábánál déli–északi irányba folyó Kraszna, Zilah-patak, Egregy és Almás vize gyűjti össze. A patakok vízállása változó, különösen a kisebb patakoké időszakos. Csak a hóolvadás és a záporok alkalmával növekszik meg vízszintjük, és okoz árvizeket a Meszes rövid, meredek lejtőin.

  • Az Almás-patakba ömlő nagyobb patakok: az Almás forrásának tekinthető Fiddi-patak és a Báboli-patak, mely a Meszes-hegység déli gerebenhegyi magaslatáról ered.
  • Az Egregybe – mely a Perjei-Magura keleti lejtőiről ered – ömlő nagyobb patakok: Szentgyörgy-patak, Darvas-patak és Zsákfalvai-patak.
  • A Kraszna vízgyűjtőjéhez tartozó jelentősebb patakok: Kólicza-patak, Pónicza-patak, Sereden-patak, Ökrös-patak.
  • A Zilah-patakot a forrásvidéken még Pálkert-pataknak nevezik, a vízgyűjtőjéhez tartozó nagyobb patakok: Köszörű-patak, Mice-patak, Sarnás-patak és a Zilah-patak, amelynek Zilah fölött Palkert-patak a neve. Mojgrádnál ömlik a Krasznába.

Ásványi kincsei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • mészkő, homokkő, gipsz, alabástrom, dácittufa, csillámpala.

Növény- és állatvilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petri Mór: Szilágy vármegye monográfiája (I–VI. Bp., 1901–1904) MEK
  • A Pallas nagy lexikona
  • Frischino

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]