Csiperkék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Csiperke szócikkből átirányítva)
Az azonos keresztnevet lásd itt: Csiperke (keresztnév).
Csiperkék
A mérgező sárguló csiperke (A. xanthodermus)
A mérgező sárguló csiperke
(A. xanthodermus)
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Agaricus
L.
Fajok

Lásd a cikkben.

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csiperkék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csiperkék témájú médiaállományokat és Csiperkék témájú kategóriát.

A csiperkék (Agaricus) a gombák egy nemzetsége kb. 300 fajjal,[1][2] amely közül igen sok ehető faj van (kivételek például a fertőtlenítő (karbol) szagúak). Közeli rokonságban van az őzlábgomba (Lepiota) nemzetséggel. Másik neve sampinyon, a kifejezés a franciából lett átvéve.

A leggyakoribb két idetartozó faj a mezei csiperke vagy kerti csiperke (Agaricus campestris) és az erdőszéli csiperke (Agaricus arvensis). Kalapja fiatalon selymesen fehér, domború, de később ellaposodik, és enyhén megsárgul. Átmérője elérheti a 10–12 cm-t is. Lemezei rózsaszínűek, később barnára, feketére színeződik, spórái feketés barnák. Tönkjén gallért találunk, illata kellemes.

Az erdőszéli csiperke kalapja nagyobb, akár 20 cm-t is eléri, színe krémszínű.

Egész nyáron számíthatunk a megjelenésükre, esők utáni, meleg párás éjszakákat követően tömegesen jelennek meg. Réteken, szántókon, legelőkön, de füves kertekben is megtalálhatók.

Felhasználják nyersen salátákba, valamint levesnek, mártásnak; vajban párolva, fokhagymával ízesítve, vagy akár kalapját kivájva, húsos töltelékkel megtöltve és kisütve, továbbá rántva is kitűnő.

Figyelem! Könnyen összetéveszthető a fehér lemezű, mérgező galócákkal, például a gyilkos galócával. A sárguló csiperkék enyhén mérgezők. Onnan ismerhetők fel, hogy húsuk sérülésre, törésre, bevágásra megsárgul, és vegyszer (karbol, fenol) szaguk van.

A saját gyűjtésű vagy vásárolt gombát feltétlen vigyük el gombavizsgálatra, amit bármelyik piacon magánszemélyeknek ingyen elvégeznek!

A fontosabb fajok listája[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Bas C (1991). A short introduction to the ecology, taxonomy and nomenclature of the genus Agaricus, 21-24. In L.J.L.D. Van Griensven (ed.), Genetics and breeding of Agaricus. Pudoc, Wageningen, The Netherlands.
  2. Capelli A (1984). Agaricus. L.: Fr. (Psalliota Fr.). Liberia editrice Bella Giovanna, Saronno, Italy

Források[szerkesztés]