Erdei szalonka
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Státusz | ||||||||||||||||
| ••••••• Nem veszélyeztetett ••••••• | ||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Scolopax rusticola (Linnaeus, 1758)
|
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
|
A Wikifajok tartalmaz Erdei szalonka témájú rendszertani információt. A Wikimedia Commons tartalmaz Erdei szalonka témájú médiaállományokat. |
Az erdei szalonka (Scolopax rusticola) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európában és Ázsiában honos. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő, de átvonuló példányokat is észlelnek. Márciustól októberig tartózkodik a területen, majd délre vonul. Sűrű és nedves aljnövényzetű elegyes erdők lakója.
[szerkesztés] Alfajai
- Scolopax rusticola rusticola
- Scolopax rusticola ultimus
[szerkesztés] Megjelenése
Átlagos testhossza 30-35 centiméter, szárnyfesztávolsága 56-60 centiméteres, testtömege 130-420 gramm közötti. Barnás, sárgás foltos tollruhája kiváló rejtőszínt biztosít környezetében.
[szerkesztés] Életmódja
Hosszú csőrével este kezdi el a talajon keresni gilisztákból, lárvákból és rovarokból álló táplálékát, de ősszel és télen bogyókat is fogyaszt. Szeme magasan helyezkedik el, ezáltal lehajtott fejjel is viszonylag jól belátja környezetét.
[szerkesztés] Szaporodása
Talajra, a sűrű aljnövényzet közé, kisebb mélyedésbe rejti el levelekkel bélelt fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A kikelt fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket és a környező növényzet közé bújnak. Csőrük még rövidebb, mint a felnőtt madáraké.