Vlegyásza-hegység
| Vigyázó- (Vlegyásza-)hegység | |
 |
|
|
|
|
| Hely |  Bihar megye, Fehér megye, Kolozs megye, Románia |
| Hegység | Erdélyi-középhegység |
| Legmagasabb pont | Vigyázó- (Vlegyásza-) csúcs (1836 m) |
| Típus | vulkanikus |
| Elhelyezkedése | |
 Vigyázó- (Vlegyásza-)hegység
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 45′ 31,49″, k. h. 22° 47′ 39,50″ | |
A Vlegyásza- (Vigyázó-) hegység (románul Masivul Vlădeasa) az Erdélyi-középhegységben található Bihar-hegység északi része. Egykori elnevezése a Kalota-havas). Kalota-hegységnek nevezte már Lázár diák, Bakócz Tamás esztergomi érsek titkára is, Magyarország egyik legrégibb, általa 1528-ban rajzolt térképén és ezt az elnevezést használták az 1600-as és 1700-as évek térképei is.
Önálló masszívum és több leírás különálló hegységként tárgyalja. Itt található a Bihar-hegység második legmagasabb csúcsa, az 1836 m-es Vigyázó- (vagy Vlegyásza) csúcs.
Tartalomjegyzék |
Domborzat [szerkesztés]
Vulkáni képződmény, a legkésőbbi mezozoikum, illetve neozoikum harmadidőszakában keletkezett és alig 60 millió éves. Az újkor tengerszintje, továbbá az erózió koptatásának eredményeként a tömb ma lapos nagy kiterjedésű gerinc 1600-1800 m magassággal. A vizei mélyre vájt, meredek falak között futnak, sok vízeséssel.
A hegységet az őt körülvevő folyókkal határolják el. A Sebes-Körös északon, a Hideg-Szamos és Meleg-Szamos által képezett Kis-Szamos keleten, az Aranyos délen, míg a Fekete-Körös nyugaton határolja a területet.
A Dregán (Drăgan) vizét körül ölelő Vigyázó-tömb félkör, illetve patkó alakú ívét magas, de lapos hegyhátak jellemzik.
A keleti gerincét messziről felismerhetjük, már a Kolozsvár környéki erdős, magas domboldalakról látszanak, de különösen jól látható a Bánffyhunyadnál kezdődő Kalotaszegi-medencéből és a Körös völgyéből. A Vigyázó törpefenyőkkel tarkított csúcsa, a hosszú gerincen alig azonosítható.
Közvetlenül a csúcs alatt fekszik a Vlegyásza-menedékház 1430 m-en, délről a festői Fehér-kövek mészkőképződménye határolja, vakító fehér szikláival és 1557 m-es csúcsával.
A Tolvaj-vár (Piatra Tălharului) várromszerű szikláival, a Bocsászával (Buteasa) 1792 m-es, égbe meredő csúcsával uralja a Dregán-völgyet.
A hegység nyugati szárnyát a Jád és a Fekete-Körös zárja le. A kanyargós Jád völgye vetekszik a Dregán völgyével. A változatos tájon található a Lesi-vízgyűjtő a menedékházzal. A mészkősziklás szorosokat szebbnél szebb vízesések tarkítják, amelyeknek igazi gyöngyszeme a Jádolina.
A Vigyázó-gerinc nyugati részét a Mező-havas (Poieni), 1627 m-es csúcsa uralja, gyönyörű kilátással a Dregán-völgyére és a Vigyázóra és a Bocsászára, illetve a Fekete-Körös végtelen erdőrengetegei felé. Erre van a Mézgedi (Meziad) cseppkőbarlang is. Pádis irányába található az 1654 m-es Bohogyő (Bohodei), híres vízesésével, majd a Horgas-havas (Cârligați), az 1640m-en fekvő nyereggel, amely a Vigyázó keleti ívével köti össze.
Képgaléria [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
- Palczer János: Bihar-Vlegyásza (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 1998)
.svg){kind=small}
