Püspökfürdő

Kaszinó

A fürdő érdekessége a Nymphea thermalis (tündérrózsa)

Püspökfürdő (Băile 1 Mai), fürdőhely Romániában, Bihar megyében, Váradszentmárton községben.

Fekvése

Nagyváradtól délkeletre, Hájó mellett, a Somlyó-hegy alján fekszik.

Története

Püspökfürdő nevét 1851-ben említette oklevél Püspökfördő néven.

1888-ban Szent-lászló, 1913-ban Püspökfürdő néven írták.

Régi nevén Szent László- vagy Püspök-fürdő, Hájó falu határán, a Somlyó-hegy alján terül el.

A fürdő egyike a legrégebben ismert fürdőinknek. Már a 18. században, Árkosy Tegző Benedek írt forrásairól egyik művében, a mely az első fürdő ismertetések közé tartozik. Értékessé meleg forrásai teszik, a melyeknek vize 1898 óta bővebb, a három éven át folytatott fúrás befejezése, 1898 óta bővebb.

Nevét Schlauch bíboros-püspök után kapta; aki a fürdőt átépíttette és kibővíttette. 35.0–41.2 C. hőfoku hévvízét gyógyító hatása miatt már az 1800-as években is távoli vidékekről felkeresik.

Árkosy Tegző Benedek leírása óta számos leírója akadt az érdekes gyógyhelynek, a melynek tavában és talajában geologiai, őslénytani érdekességű kagylók és csigahéjak s a csak Egyiptom édes vizeiben termő Nymphea Thermalis virul.

A fürdő különféle idegbetegségeknél, idegzsábáknál, a gyomor, máj és epehólyag betegségeinél, sárgaság, epekövek, vesekövek stb. gyógyítására javasolt.

Védett természeti értékei

• A püspökfürdői Tündérrózsa (Nymphea Thermalis)

Kitaibel Pál volt az aki 1798-ban először kutatta a környék növényflóráját. Kéziratát Iter Magno-varadiense, anno 1798 susceptum címen írta meg, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum (Mnscpt. 115. Oct. germ.) alatt őrzött. Ezt a kéziratot, több más, füvészeti utazást ismertető kéziratával együtt, Kanitz Ágoston "Reliquiae Kitaibelianae" címen a bécsi Zoologia-Botanica Gesellschaft-nak 1863-ban megjelent évkönyvében adta ki. Füvészkedésének középpontja Nagyvárad volt. Ellátogatott innen a Püspök- és Félix-fürdőkbe is. Kitaibel Pál ismerte fel a Püspökfürdő hévvizében az egyiptomi lótusz-virágot, a Nymphaea Lotus var. thermalis-t, de kutatását félszázados szünet követte.

1841-ben aztán Hazslinszky Frigyes nagyváradi tartózkodásakor Püspökfürdőt is felkereste, de eredményt nem közölt. Az ötvenes évek végétől kezdve azonban már mind többen szentelik figyelmüket Bihar növényflórájának, és a lótusz-virág idegen botanikus figyelmét is felkeltette: Haslinger Ferencz, utóbb brünni tanár s a Botanisches Excursionsbuch für den Brünner Kreis" szerzője, aki három évig tartózkodott Nagyváradon, a "Verhandlungen des Naturfosch.-Vereins" 1863-as évfolyamának 2. kötetében (p. 70–72.) röviden ismertette a Nymphaea thermalis-t is.

Flatt Károly pedig - aki huszonhárom évig lakott Bihar vármegyében a Sebes-Körös völgyén; és ez idő alatt számtalanszor barangolta be a környéket füvészkedés céljából - legfőképpen a megye európai hírű növény-nevezetességeivel foglalkozott, a Nymphaea thermalis-t a Nílusból hozatott eredeti Nymphaea Lotus-szal hasonlította össze. Erről készült dolgozatai: "A nagyváradi Püspökfürdő lótusz-virágai" (Nagyvárad 1886), "Védelmet a magyar lótusz-virágnak!", "A mi tündér-rózsánk" (Nagyvárad 1890.), "A lótusz-növényekről" Term.-tud. Közl. Pótf. 1895.), "A Pirus salicifolia, Pall. hazánkban"(Növényt. Lapok 1889.) címen jelentek meg.

Kockás sikló a tündérrózsák közt

Ady Endre is írt erről a ritkaságról:

„	A Nymphea thermalisból - Amint tudósítónk jelenti - Néhány év múlva csokrot nem köt Nagyvárad táján senki, senki! ... Ez exotikus ritkaságunk, Mely még csak Pöstyénben honos, Püspökfürdő környékén pusztul S ehhez több ok járul, szoros. Peceszentmárton pocsolyái, Hájó és Rontó árkai Kezdtek újabban e virágnak veszedelmesen ártani. Ökrök, lovak, disznók legeltek Sajátságos nagy kelyhein …	”
– Ady Endre: Pusztul a lótusz

• Kockás sikló (Tropidonotus Tessallatus) - egy déli kígyófaj, mely 1870-1880 körül csak itt Püspökfürdőnél, a Peczében élt, később azonban ritkán másutt is előfordult.

• Ritka csigafajok:

- Melanopsis costata Fér. var, Muraldi Zgl. nevű kis csiga, mely a híres hévvízi-rózsa (Nymphaea thermalis De C.) társaságában egész Európában csakis a Püspökfürdő hévvizében s körülötte található. Törzsfaja (Melanopsis costata Fér.) Afrika északi partjain, továbbá Szíria és Palesztina lassú folyású vizeiben (Orontész, Jordán, Tiberiás tava stb.) él.

- Melanopsis Succimea, Limnea auricularis Drap és még több apró csigafaj, melyek csak itt, a Nymphaea Thermalis szárán és levelén, vagy a vízben heverő kő vagy fadarabokon élnek.

Források

• Borovszky Samu: Bihar vármegye
• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv