Váradszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Váradszentmárton (Sânmartin)
Castle and Church - Sinmartin BH.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Betfia, Hájó, Kardó, Rontó, Félixfürdő
SIRUTA-kód 26591
Népesség
Népesség 3672 fő (2011. okt 31.)[1]
Magyar lakosság 281
Község népessége 9572 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Váradszentmárton (Románia)
Váradszentmárton
Váradszentmárton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 21° 58′ 34″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 21° 58′ 34″

Váradszentmárton (románul Sânmartin) egy község Romániában, a Partiumban, Bihar megyében, nem messze a megyeszékhelytől, Nagyváradtól. 1910-ben 3719 lakosa volt, ebből 3222 román, 372 magyar, 7 német, 118 egyéb (cigány, szlovák). 2002-ben 7924-en lakták, ebből 6821 román, 375 magyar, 12 német, 698 cigány és 18 egyéb volt.

Fürdők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Félixfürdő (románul: Băile Felix) egy meleg gyógyforrás re épült fürdő és üdülőhely, Váradszentmárton község közelében Bihar megyében, Párciumban, a mai Romániában. Félixfürdő az egyik legismertebb gyógyforrás az országban. Félixfürdő nagyon közel fekszik Nagyváradhoz, így a magyar-román határhoz is.

Félixfürdő mellé épült egy másik fürdőterület is, Püspökfürdő (románul Băile 1 Mai). A fürdő kellemes területen fekszik. Hegyvidékes környezetben, tölgyfaerdőkkel és friss levegővel jól el van látva.

Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1880-ban 2403 lakosából 2018 román, 321 magyar, 25 német és 39 egyéb volt.
  • 1890-ben 2867 lakosából 2406 román, 398 magyar, 12 német és 51 egyéb volt.
  • 1900-ban 3310 lakosából 2901 román, 386 magyar, 9 német és 14 egyéb volt.
  • 1910-ben 3719 lakosából 3222 román, 372 magyar, 7 német, 118 egyéb volt.
  • 1920-ban 3892 lakosából 3577 román, 260 magyar, 55 német és 43 egyéb volt.
  • 1930-ban 4381 lakosából 4080 román, 209 magyar, 1 német és 56 cigány volt.
  • 1941-ben 4833 lakosából 4136 román, 558 magyar, 3 német és 93 cigány volt.
  • 1956-ban 4708 lakosából 4267 román, 280 magyar, 2 német és 153 cigány volt.
  • 1966-ban 5486 lakosából 5024 román, 383 magyar, 2 német és 70 cigány volt.
  • 1977-ben 6424 lakosából 5985 román, 327 magyar, 5 német és 107 cigány volt.
  • 1992-ben 7550 lakosából 6548 román, 478 magyar, 4 német és 520 cigány volt.
  • 2002-ben 7924 lakosából 6821 román, 375 magyar, 12 német és 716 cigány volt.

Látványosságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Váradszentmártoni kastély
  • Hájó faluban lévő XIV. századi kápolna, később barokk és romantikus elemekkel átépítették
  • Szent Vincent monostor, épült a XVIII. században
  • Rontói templom, épült a XV. században
  • Hájói új templom, épült 1906-ban
  • Fából épült századfordulós paloták Félixfürdőn (hasonló van Herkulesfürdőn és Borszéken, de azok nagyrészt le vannak pusztulva)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Román wikipédia
  • Angol wikipédia
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)