Ártánd
| Ártánd | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Berettyóújfalui | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Benkő Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 4115 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 523 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 26,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ártánd
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ártánd
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
Ártánd község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bihari síkságon fekszik, a 42-es főút mellett; a legközelebbi város a szomszédos Biharkeresztes. Síkvidéki, többutcás útifalu. Az egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhely Románia felé.
[szerkesztés] Története
Árpád-kori település, első írásos említése egy 1075-ből való adományozó levélben található, melyben I. Géza király a falut a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 házával együtt. A 13. században egyházas hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, csak a 18. században kezdett újra benépesülni. 1849 augusztusában itt tárgyalt Poeltenberg Ernő Rüdiger orosz tábornokkal a magyar sereg fegyverletételéről.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- 1953-ban innen került elő egy i. e. 6. századból származó, feltehetően szkíta sírból származó, spártai emlékeket is tartalmazó régészeti leletegyüttes (ártándi lelet). A kincs fegyverekből, ékszerekből és bronz víztartó edényből áll, melyek a Budapesti Történeti Múzeumban találhatóak.
- Platthy-kúria
- Hodossy-kastély
- Református templom (1822-ben épült, klasszicista stílusú)
