Ártánd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ártánd | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Alföld | |
| Megye | Hajdú-Bihar | |
| Kistérség | Berettyóújfalui | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 4115 | |
| Körzethívószám | 54 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 598 (2001) | |
| Népsűrűség | 30,17 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 19,82 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Ártánd
|
||
Ártánd község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Bihari síkságon fekszik, a legközelebbi város a szomszédos Biharkeresztes. Síkvidéki, többutcás útifalu. Az egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhely Románia felé.
[szerkesztés] Története
Árpád-kori település, első írásos említése egy 1075-ből való adományozó levélben található, melyben I. Géza király a falut a garamszentbenedeki apátságnak adta 120 házával együtt. A 13. században egyházas hely volt. A török hódoltság idején elnéptelenedett, csak a 18. században kezdett újra benépesülni. 1849 augusztusában itt tárgyalt Poeltenberg Ernő Rüdiger orosz tábornokkal a magyar sereg fegyverletételéről.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 1953-ban innen került elő egy i. e. 6. századból származó, feltehetően szkíta sírból származó régészeti leletegyüttes (ártándi lelet). A kincs fegyverekből, ékszerekből és bronz víztartó edényből áll, melyek a Budapesti Történeti Múzeumban találhatóak.
- Platthy-kúria
- Református templom (1822-ben épült, klasszicista stílusú)
