Gombaszögi Frida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gombaszögi Frida
Gombaszögi Frida
Gombaszögi Frida
SzületettGrün Friderika Vilma
1890. december 9.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1961. szeptember 6. (70 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1909)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
Színészi pályafutása
Aktív évek1909 – 1961
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszögi Frida témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gombaszögi Frida, eredeti nevén Grün Friderika Vilma (Budapest, 1890. december 9. – Budapest, 1961. szeptember 6.) magyar színésznő.

Gombaszögi Ella, Irén és Margit testvére. Mind a négyen színésznők voltak, közülük Frida és Ella lett igazán híres. Frida drámai színésznő volt, Ella elsősorban komika.

Molnár Ferenc: A farkas. Magyar Színház, 1912. Gombaszögi Frida (Vilma)

Pályája[szerkesztés]

Rajnai Gábor, Gombaszögi Frida, Falus Elek és Bródy Sándor 1912-ben.

1909-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, utána Beöthy László, a Magyar Színház igazgatója szerződtette. Itt először a Warrenné mestersége Vivie szerepében tűnt ki, mellyel Bécsben is sikert aratott. 1916-ban már mint országosan ismert drámai színésznő a Vígszínházhoz ment át és 1933-ig maradt a társulat tagja. 1919 elején egy fiatal férfi, valószínűleg egy rajongója rálőtt, majd a férfi öngyilkos lett. A színésznő az arcán súlyosan megsérült, sokáig kérdéses volt, hogy színpadra állhat-e valaha. Gyógyulása utáni első fellépését hangos ünnepléssel fogadták. A sérülés külső nyomait László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász szinte teljesen eltüntette. Frida húga, Irén később férjhez ment László Ernőhöz és felhagyott a színházzal; 1939-ben férjével együtt Amerikába emigrált.

Gombaszögi Frida 1909. június 19-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment Rajnai Gáborhoz.[5] Házasságuk 1918-ban felbomlott,[6] de barátságuk megmaradt. Amikor a színésznőnek a zsidóüldözések idején, 1944-ben bujkálnia kellett, volt férje segítette. Második házassága tartósnak bizonyult: 1922. április 14-én Budapesten Az Est című lap tulajdonos-főszerkesztője, Miklós Andor felesége lett,[7] aki ekkor már az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. tulajdonosa (főrészvényese) is volt.

1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette a vállalat irányítását. „1934. november 18-án beiktatták a három Az Est lap rt. elnöki székébe.”[8] Azután 1939-ben az állam a vállalatot elvette tőle.

1945-től rövid ideig a Nemzeti Színházban, 1946-tól 1949-ig a Vígszínházban játszott. 1948-ban Amerikába utazott és testvérénél vendégeskedett, közben sok régi és új ismerőssel, köztük Greta Garbóval és Molnár Ferenccel is gyakran találkozott. Néhányan próbálták rábeszélni, hogy maradjon Amerikában, ő mégis hazajött. A háború utáni években megpróbálta visszaszerezni tulajdonjogait és a vállalatot, de az 1948. évi államosítás után erre már nem volt esély.

Azután az 1950-es évek elején mindenét elvették. Egy időre Budapestet is el kellett hagynia, a pécsi, majd a győri színház társulatához került. 1953-tól újra a budapesti Nemzeti Színház művésznője; 1953–1956 között a Színművészeti Főiskolán magatartástant tanított. Ezután már csak apró szerepekben volt látható.

Legkiválóbb szerepeit modern társadalmi drámákban alakította, bár nagy sikerrel játszotta Dumas A kaméliás hölgyének főszerepét is, és több vígjátékban is fellépett. Csehov Három nővérének magyarországi ősbemutatóján a Vígszínházban Mása szerepében remekelt, (Olga – Varsányi Irén, Irina – Makay Margit), a darab háború utáni előadásán pedig Olga szerepét alakította (Mása Mezey Mária, Irina Dajka Margit volt.)

„Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A magyar színpad első modern stílusú színésznőjének tartották.”[9] Német, francia és angol nyelven beszélt.[10]

Főbb színpadi szerepeiből[szerkesztés]

Gombaszögi Frida és Varsányi Irén,
Csehov: Ványa bácsi (1920)

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 15; ugyanitt négy színházi felvételen is látható.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 21.)
  2. ↑ Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  4. ↑ Gombaszögi Frida (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  5. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 719/1909. folyószáma alatt.
  6. ↑ A budapesti tvszék 30986/1918. sz. jogerős ítélete.
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 250/1922. folyószáma alatt.
  8. ↑ Lengyel Géza. Magyar újságmágnások. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 94. o. (1963) 
  9. ↑ Színészkönyvtár.hu
  10. ↑ Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.
  11. ↑ 2012. március 1-i lekérdezés
  12. ↑ Utolsó regisztrált bemutatója. A helyszín: Nemzeti Színház; időpont: 1960. november 29. Az előadást Várkonyi Zoltán rendezte; játszótársai voltak – többek között – Makay Margit, Básti Lajos, Mészáros Ági, Kálmán György, Őze Lajos valamint a főiskolás Tóth Judit és Linka György

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gombaszögi_Frida&oldid=27073214”