Kornai Berta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kornai Berta
Strelisky Sándor felvétele
Strelisky Sándor felvétele
SzületettKolber Berta
1885. március 21.
Budapest
Elhunyt1950. október 18. (65 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaTóth Elemér
Szűcs Gábor
SzüleiKolber Sámuel
Kohn Fanni
Foglalkozása
Halál okaSzívkoszorúér elzáródás
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Kornai Berta témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kornai Berta, Kolber (Budapest, 1885. március 21.[1]Budapest, 1950. október 18.[2]) színésznő, szubrett-énekesnő.

Életútja[szerkesztés]

Kolber Sámuel (1822–1902)[3] zmigródi, gácsországi születésű színházi fő lámpagyújtogató és a bölcskei születésű Kohn Fanni (Franciska) leánya, 1885. március 21-én reggel 7 órakor jött a világra. 1902-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, s előbb a Tarka Színpad tagja volt, onnan 1902. szeptember 5-én a Magyar Színház kötelékébe lépett, ahol a Svihákok c. operettben (mint Berta) nagy sikert aratott. Amikor az operett e színházban hajléktalanná lett, a Vígszínház sorába lépett (1907. február), ahol minden fellépte új sikert jelentett. Néhány esztendeig volt tagja a Vígszínháznak és az ott előadott énekes darabok (Bernát, Tatárjárás, Obsitos stb.) sikere nagyrészt az ő nevéhez is fűződik. 1911-ben a Royal Orfeumba szerződött, néhány havi vendégszereplésre. Itt is osztatlan sikere volt minden operettnek, amelyben ő játszott, énekelt. Bálint Dezső igazgató szezon zártával új szerződést ajánlott a művésznőnek, azonban ez év tavaszán a Városligeti Színház szerződtette, ahol a Tannhäuser, vagy verekedés a Wartburgban c. opera-paródia fő női szerepét kreálta. 1912. január 26-án Budapesten, az Erzsébetvárosban férjhez ment dr. Tóth Elemér (1878. október 29. – Szirák, 1943. május 25.)[4] ügyvédhez, a férj esküvői tanúja Beck Soma volt.[5] 1916-ban a Kristálypalota vendége volt. 1929. március 17-én ismét megjelent a színpadon: Juliska fogadósnét játszotta, Vendrey Ferenc 50 éves színész-jubileumán, a Fővárosi Operettszínházban, az Aranykakas című vígjátékban. 1930–31-ben a Bethlen téri Színpadnál szerepelt. Természetes bájjal és temperamentummal rendelkezett, elsőrangú táncos volt. Halálát szívkoszorúér-elzáródás okozta.

Fontosabb szerepei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]