Nagy Aranka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Aranka
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1930)
Született1882. március 30.
Budapest[1]
Elhunyt1972. január 20. (89 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaoperaénekes
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Aranka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagy Aranka, családi nevén Hochrein Aurélia Erzsébet (Budapest, 1882. március 30.[2] – Budapest, 1972. január 20.)[3] énekesnő.

Életútja[szerkesztés]

Atyja Hochrein Lajos Károly Nándor, fővárosi iskolaigazgató-tanár volt, anyja Nagy Franciska. 1882. április 9-én keresztelték a budapest-erzsébetvárosi plébánián. Zenei tanulmányait Budapesten végezte Bellovics Imrénél, a Zenekedvelők Egyesülete igazgatójánál, majd Rákosi Szidi színiiskoláját látogatta. Első kísérlete Rajna Aranka néven a Népszínházban volt, a Bob herceg című operettben Annie szerepében. 1905-ben Kassára szerződött koloratúrénekesnőnek, ahol négy és fél éven át a közönség kedvence volt. 1910-ben Szegedre ment Almássy Endre társulatához, és itt is sok sikerben volt része mint koloratúr primadonnának. Innen 1914-ben Debrecenbe hívták meg, ahonnan egy évi működés után Győrbe kapott szerződést, dr. Patek Béla társulatához. Itt 1919-ben férjhez ment Lechner (Lehner) Ferenchez, a győri magyar vagon- és gépgyár igazgatójához és 1920-ban visszavonult a színipályától. Két hónappal 90. születésnapja előtt hunyt el özvegy nyugdíjasként Budapesten, halálát tüdőverőér vérrögös beékelődése okozta.

Főbb szerepei[szerkesztés]

  • Hármas női szerep a Hoffmann meséiben
  • Santuzza (Parasztbecsület)
  • Leonora (Troubadour)
  • Traviata
  • Tosca
  • Mimi (Bohémek)
  • Pillangókisasszony
  • Carmen
  • Agatha (Bűvös vadász)
  • Melinda (Bánk bán)
  • Mária (Hunyadi László)
  • Házi tücsök fő női szerepe

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Enyedi Sándor: Színészek, színházak, városok. A határon túli magyar színházművészet kislexikona. Bp.–Kolozsvár, Balassi–Polis, 2005.