Makláry Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makláry Zoltán
Az utolsó dal (1942)-2.jpg
Makláry Zoltán (középen) Az utolsó dal című filmben (1941). Balra Harsányi Rezső, jobbra Sárdy János
Életrajzi adatok
Született magyar 1867-1918 Budapest
1896. április 16.
Elhunyt magyar Budapest
1978. július 12. (82 évesen)
Pályafutása
Aktív évek 19201978
Díjai
További díjak Kossuth-díj (1954)
Érdemes művész (1954)
Kiváló művész (1955)

Makláry Zoltán az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Babay József: Csodatükör. Fekete Király: Rajnai Gábor, Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi, Fehér király: Gózon Gyula, Fehér Bolond: Makláry Zoltán

Makláry Zoltán (Budapest, 1896. április 16.Budapest, 1978. július 12.) Kossuth-díjas magyar színész, országgyűlési képviselő; Makláry János színész bátyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makláry Zoltán szülei szegények voltak. Édesapja postás, édesanyja varrónő volt a háztartás vezetése mellett. Édesanyja a ház körül mindent maga csinált, kizárólag a mosáshoz vett fel mosónőt, aki szlovák származású volt. Édesapja nyugdíjaztatásakor szeszfőzdét létesített „Csikágóban”, a budapesti Városliget körüli külterületen. A kifőzés jól ment, viszont nagyon fárasztó volt és nem volt nagy az anyagi haszon, ezért abba hagyta.

A gimnáziumi évei után iratkozott be Rákosi Szidi Színitanodájába, 1914-ben. Hajlékonyságát látva Szidi néni táncoskomikus szerepekre szánta az akkor még ifjú Makláryt. Azonban csak pár hónapot járhatott az iskolába, mert 1915 tavaszán besorozták katonának, és az olasz frontra vitték. A fronton egy támadás során fogságba kerül. Fogsága közel 4 évig tartott Olaszországban. A rossz körülmények között vándoroltatták fogsága alatt, és egészen Nápoly határáig jutott el különböző fogolytáborokba kerülvén. Itt a fogolytáborban a magyar ajkú egykori katonákból tábori színházat alapított fogolytársaival, és próbálta a magyar szó „fegyverével” életben tartani a megsebzett, és naponta sérülő önérzetüket. 1919-ben kerül csak haza nagyon soványan, reumával és maláriával küszködve.

Amint felépült, visszament az iskolába, és befejezte tanulmányait a Csengery utcai Tanodában, Rákosi Szidinél. Tanárai: Rákosi Szidi, Tanayné Halmi Margit és Várady Antal. Osztálytársai: a Latabár fivérek, László Andor, Orbán Viola és a későbbi jóbarát Gárdonyi Lajos.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920-tól 1922-ig a Magyar Színház, 1922 és 1926 között a Renaissance Színház tagja volt. 1925-től 1926-ig a Belvárosi színházban, 1926 és 1935 között a Vígszínházban játszott. 1935 és 1969 között a Nemzeti Színház tagja volt. Játszott mint vendég a Rakéta Kabaréban, a Teréz körúti Színpadon, a Belvárosi Színházban és a Józsefvárosi színházban is. 1923 és 1977 között 165 filmben játszott.

Színpadi szerepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Molnár Ferenc: Liliom....Ficsúr
  • Shakespeare: Athéni Timon....Flavius
  • Csiky Gergely: A proletárok....Mosolygó Menyhért
  • Shakespeare: Hamlet....I. sírásó
  • Schiller: Ármány és szerelem....Miller
  • Szigligeti Ede: Liliomfi....Szellemfi
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Kalmár
  • Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok....A bolond
  • Moliere: Tartuffe....Orgon
  • Katona József: Bánk bán....Tiborc
  • Csehov: Ványa bácsi....Ványa bácsi

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egri csillagok (1923)
  • A kék bálvány (1931)
  • Hyppolit, a lakáj (1931)
  • Piri mindent tud (1932)
  • Tavaszi zápor (1932)
  • Kísértetek vonata (1933)
  • Az ellopott szerda (1933)
  • Ida regénye (1934)
  • Az új rokon (1934)
  • Búzavirág (1934)
  • Emmy (1934)
  • Szent Péter esernyője (1935)
  • Budai cukrászda (1935)
  • Az új földesúr (1935)
  • Szenzáció (1936)
  • Barátságos arcot kérek (1936)
  • Légy jó mindhalálig (1936)
  • Sárga csikó (1936)
  • Havi 200 fix (1936)
  • Három sárkány (1936)
  • 3:1 a szerelem javára (1937)
  • A 111-es (1937)
  • Rád bízom a feleségem (1937)
  • Pogányok (1937)
  • A férfi mind őrült (1937)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Viki (1937)
  • Pusztai szél (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • Torockói menyasszony (1937)
  • Tokaji rapszódia (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Két fogoly (1938)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938)
  • Az ember néha téved (1938)
  • Örök titok (1938)
  • Pillanatnyi pénzzavar (1938)
  • Harapós férj (1938)
  • Döntő pillanat (1938)
  • Úri világ (1938)
  • A hölgy egy kissé bogaras (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Tökéletes férfi (1939)
  • Gyimesi vadvirág (1939)
  • Pusztai királykisasszony (1939)
  • Süt a nap (1939)
  • A varieté csillagai (1939)
  • Toprini nász (1939)
  • Álomsárkány (1939)
  • Szeressük egymást (1940)
  • Sok hűhó Emmyért (1940)
  • Tóparti látomás (1940)
  • Mindenki mást szeret (1940)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Pepita kabát (1940)
  • Cserebere (1940)
  • Erzsébet királyné (1940)
  • Zavaros éjszaka (1940)
  • Gül Baba (1940)
  • Garszonlakás kiadó (1940)
  • A nőnek mindig sikerül (1940)
  • Semmelweis (1940)
  • Néma kolostor (1941)
  • Bob herceg (1941)
  • Életre ítéltek! (1941)
  • Lángok (1941)
  • A harmincadik (1941)
  • Leányvásár (1941
  • Háry János (1941)
  • Gyurkovics fiúk (1941)
  • Három csengő (1941)
  • Édes ellenfél (1941)
  • Balkezes angyal (1941)
  • Elkésett levél (1941)
  • Vissza az úton (1941)
  • Behajtani tilos! (1941)
  • Egy tál lencse (1941)
  • Miért? (1941)
  • Az utolsó dal[1] (1942)
  • Szakítani nehéz dolog (1942)
  • Egy szív megáll (1942)
  • Isten rabjai (1942)
  • Tavaszi szonáta (1942)
  • Házasság (1942)
  • Őrségváltás (1942)
  • Kadétszerelem (1942)
  • Fráter Loránd (1942)
  • Kádár kontra Kerekes (1942)
  • Haláltánc (1942)
  • Emberek a havason (1942)
  • Szerető fia, Péter (1942)
  • Szíriusz (1942)
  • Jómadár (1943)
  • A '28-as' (1943)
  • Egér a palotában (1943)
  • Szerencsés flótás (1943)
  • Heten, mint a gonoszok (1943)
  • Szerelmi láz (1943)
  • Álomkeringő (1943)
  • Kalotaszegi Madonna (1943)
  • Legény a gáton (1943)
  • Rákóczi nótája (1943)
  • Sziámi macska (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Zenélő malom (1943)
  • Nászinduló (1944)
  • Az első (1944)
  • Ez történt Budapesten (1944)
  • Magyar sasok (1944)
  • Sárga kaszinó (1944)
  • Viharbrigád (1944)
  • Futótűz (1944)
  • Ördöglovas (1944)
  • Kétszer kettő (1944)
  • Madách: Egy ember tragédiája (1944)
  • A tanítónő (1945)
  • Talpalatnyi föld (1948)
  • Janika (1949)
  • Úri muri (1950)
  • Kis Katalin házassága (1950)
  • Dalolva szép az élet (1950)
  • Elsö fecskék (1952)
  • Tűzkeresztség (1952)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Rákóczi hadnagya (1954)
  • Kétszer kettő néha öt (1954)
  • A 9-es kórterem (1955)
  • Hintónjáró szerelem (1955)
  • Körhinta (1955)
  • Tanár úr, kérem... (1956)
  • A csodacsatár (1956)
  • Az élet hídja (1956)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956)
  • Hannibál tanár úr (1956)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Éjfélkor (1957)
  • A császár parancsára (1957)
  • A tettes ismeretlen (1957)
  • Sóbálvány (1958)
  • Édes Anna (1958)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • Bogáncs (1959)
  • Álmatlan évek (1959)
  • Tegnap (1959)
  • Légy jó mindhalálig (1960)
  • Fűre lépni szabad (1960)
  • Alázatosan jelentem (1960)
  • Három csillag (1960)
  • Merénylet (1960)
  • Angyalok földje (1962)
  • Az utolsó vacsora (1962)
  • Megszállottak (1962)
  • Párbeszéd (1963)
  • Germinal (1963)
  • Másfél millió (1964)
  • Az aranyfej (1964)
  • Egy magyar nábob (1966)
  • Édes és keserű (1966)
  • Aranysárkány (1966)
  • Egy szerelem három éjszakája (1967)
  • Amerikai cigaretta (1977)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makláry Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-68.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Több forrás szerint a filmben Makláry Zoltán testvére, Makláry János játszotta Bokor titkár szerepét, ez az adat azonban téves. Lásd a film szereposztását: http://www.youtube.com/watch?v=5Rm2VeB-2HE

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Makláry Zoltán témájú médiaállományokat.