Makláry Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Makláry Zoltán
Makláry Zoltán az 1920-as években
Makláry Zoltán az 1920-as években
Életrajzi adatok
Született 1896. április 16.
Budapest
Elhunyt 1978. július 12. (82 évesen)
Budapest
Pályafutása
Aktív évek 19201978
Díjai
Kossuth-díj 1954
Kiváló művész 1955
Érdemes művész 1954

Makláry Zoltán az IMDb-n
PORT.hu-adatlap
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Makláry Zoltán témájú médiaállományokat.
Makláry Zoltán (középen) Az utolsó dal című filmben (1941). Balra Harsányi Rezső, jobbra Sárdy János

Makláry Zoltán (Budapest, 1896. április 16.Budapest, 1978. július 12.) Kossuth-díjas magyar színész, országgyűlési képviselő; Makláry János színész bátyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makláry Zoltán szülei szegények voltak. Édesapja postás, édesanyja varrónő volt a háztartás vezetése mellett. Édesanyja a ház körül mindent maga csinált, kizárólag a mosáshoz vett fel mosónőt, aki szlovák származású volt. Édesapja nyugdíjaztatásakor szeszfőzdét létesített „Csikágóban”, a budapesti Városliget körüli külterületen. A kifőzés jól ment, viszont nagyon fárasztó volt és kevés anyagi hasznot hozott, ezért felhagytak vele.

A gimnáziumi évei után iratkozott be Rákosi Szidi Színitanodájába, 1914-ben. Hajlékonyságát látva Szidi néni táncoskomikus szerepekre szánta az akkor még ifjú Makláryt. Azonban csak pár hónapot járhatott az iskolába, mert 1915 tavaszán besorozták katonának, és az olasz frontra vitték. A fronton egy támadás során fogságba kerül. Fogsága közel 4 évig tartott Olaszországban. A rossz körülmények között vándoroltatták fogsága alatt, és egészen Nápoly határáig jutott el különböző fogolytáborokba kerülvén. Itt a fogolytáborban a magyar ajkú egykori katonákból tábori színházat alapított fogolytársaival, és próbálta a magyar szó „fegyverével” életben tartani a megsebzett, és naponta sérülő önérzetüket. 1919-ben kerül csak haza nagyon soványan, reumával és maláriával küszködve.

Amint felépült, visszament az iskolába, és befejezte tanulmányait a Csengery utcai Tanodában, Rákosi Szidinél. Tanárai: Rákosi Szidi, Tanayné Halmi Margit és Várady Antal. Osztálytársai: a Latabár fivérek, László Andor, Orbán Viola és a későbbi jóbarát Gárdonyi Lajos.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1920-tól 1922-ig a Magyar Színház, 1922 és 1926 között a Renaissance Színház tagja volt. 1925-től 1926-ig a Belvárosi színházban, 1926 és 1935 között a Vígszínházban játszott. 1935 és 1969 között a Nemzeti Színház tagja volt. Játszott mint vendég a Rakéta Kabaréban, a Teréz körúti Színpadon, a Belvárosi Színházban és a Józsefvárosi színházban is. 1923 és 1977 között 165 filmben játszott.

Színpadi szerepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babay József: Csodatükör. Fekete Király: Rajnai Gábor, Mikan néni: Berky Lili, Katalin: Somogyi Erzsi, Fehér király: Gózon Gyula, Fehér Bolond: Makláry Zoltán
  • Molnár Ferenc: Liliom....Ficsúr
  • Shakespeare: Athéni Timon....Flavius
  • Csiky Gergely: A proletárok....Mosolygó Menyhért
  • Shakespeare: Hamlet....I. sírásó
  • Schiller: Ármány és szerelem....Miller
  • Szigligeti Ede: Liliomfi....Szellemfi
  • Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde....Kalmár
  • Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok....A bolond
  • Moliere: Tartuffe....Orgon
  • Katona József: Bánk bán....Tiborc
  • Csehov: Ványa bácsi....Ványa bácsi

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egri csillagok (1923)
  • A kék bálvány (1931)
  • Hyppolit, a lakáj (1931)
  • Piri mindent tud (1932)
  • Tavaszi zápor (1932)
  • Kísértetek vonata (1933)
  • Az ellopott szerda (1933)
  • Ida regénye (1934)
  • Az új rokon (1934)
  • Búzavirág (1934)
  • Emmy (1934)
  • Szent Péter esernyője (1935)
  • Budai cukrászda (1935)
  • Az új földesúr (1935)
  • Szenzáció (1936)
  • Barátságos arcot kérek (1936)
  • Légy jó mindhalálig (1936)
  • Sárga csikó (1936)
  • Havi 200 fix (1936)
  • Három sárkány (1936)
  • 3:1 a szerelem javára (1937)
  • A 111-es (1937)
  • Rád bízom a feleségem (1937)
  • Pogányok (1937)
  • A férfi mind őrült (1937)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Viki (1937)
  • Pusztai szél (1937)
  • Az én lányom nem olyan (1937)
  • Torockói menyasszony (1937)
  • Tokaji rapszódia (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Két fogoly (1938)
  • A Noszty fiú esete Tóth Marival (1938)
  • Az ember néha téved (1938)
  • Örök titok (1938)
  • Pillanatnyi pénzzavar (1938)
  • Harapós férj (1938)
  • Döntő pillanat (1938)
  • Úri világ (1938)
  • A hölgy egy kissé bogaras (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Tökéletes férfi (1939)
  • Gyimesi vadvirág (1939)
  • Pusztai királykisasszony (1939)
  • Süt a nap (1939)
  • A varieté csillagai (1939)
  • Toprini nász (1939)
  • Álomsárkány (1939)
  • Szeressük egymást (1940)
  • Sok hűhó Emmiért (1940)
  • Tóparti látomás (1940)
  • Mindenki mást szeret (1940)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Pepita kabát (1940)
  • Cserebere (1940)
  • Erzsébet királyné (1940)
  • Zavaros éjszaka (1940)
  • Gül Baba (1940)
  • Garzonlakás kiadó (1940)
  • A nőnek mindig sikerül (1940)
  • Semmelweis (1940)
  • Néma kolostor (1941)
  • Bob herceg (1941)
  • Életre ítéltek! (1941)
  • Lángok (1941)
  • A harmincadik (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Háry János (1941)
  • Gyurkovics fiúk (1941)
  • Három csengő (1941)
  • Édes ellenfél (1941)
  • Balkezes angyal (1941)
  • Elkésett levél (1941)
  • Vissza az úton (1941)
  • Behajtani tilos! (1941)
  • Egy tál lencse (1941)
  • Miért? (1941)
  • Az utolsó dal (1942)
  • Szakítani nehéz dolog (1942)
  • Egy szív megáll (1942)
  • Isten rabjai (1942)
  • Tavaszi szonáta (1942)
  • Házasság (1942)
  • Őrségváltás (1942)
  • Kadétszerelem (1942)
  • Fráter Loránd (1942)
  • Kádár kontra Kerekes (1942)
  • Haláltánc (1942)
  • Emberek a havason (1942)
  • Szerető fia, Péter (1942)
  • Szíriusz (1942)
  • Jómadár (1943)
  • A '28-as' (1943)
  • Egér a palotában (1943)
  • Szerencsés flótás (1943)
  • Heten, mint a gonoszok (1943)
  • Szerelmi láz (1943)
  • Álomkeringő (1943)
  • Kalotaszegi Madonna (1943)
  • Legény a gáton (1943)
  • Rákóczi nótája (1943)
  • Sziámi macska (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Zenélő malom (1943)
  • Nászinduló (1944)
  • Az első (1944)
  • Ez történt Budapesten (1944)
  • Magyar sasok (1944)
  • Sárga kaszinó (1944)
  • Viharbrigád (1944)
  • Futótűz (1944)
  • Ördöglovas (1944)
  • Kétszer kettő (1944)
  • Madách: Egy ember tragédiája (1944)
  • A tanítónő (1945)
  • Talpalatnyi föld (1948)
  • Janika (1949)
  • Úri muri (1950)
  • Kis Katalin házassága (1950)
  • Dalolva szép az élet (1950)
  • Első fecskék (1952)
  • Tűzkeresztség (1952)
  • Föltámadott a tenger (1953)
  • Rákóczi hadnagya (1954)
  • Kétszer kettő néha öt (1954)
  • A 9-es kórterem (1955)
  • Hintónjáró szerelem (1955)
  • Körhinta (1955)
  • Tanár úr, kérem... (1956)
  • A csodacsatár (1956)
  • Az élet hídja (1956)
  • Az eltüsszentett birodalom (1956)
  • Hannibál tanár úr (1956)
  • Mese a 12 találatról (1956)
  • Ünnepi vacsora (1956)
  • Éjfélkor (1957)
  • A császár parancsára (1957)
  • A tettes ismeretlen (1957)
  • Sóbálvány (1958)
  • Édes Anna (1958)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • Bogáncs (1959)
  • Álmatlan évek (1959)
  • Tegnap (1959)
  • Légy jó mindhalálig (1960)
  • Fűre lépni szabad (1960)
  • Alázatosan jelentem (1960)
  • Három csillag (1960)
  • Merénylet (1960)
  • Angyalok földje (1962)
  • Az utolsó vacsora (1962)
  • Megszállottak (1962)
  • Párbeszéd (1963)
  • Germinal (1963)
  • Másfél millió (1964)
  • Az aranyfej (1964)
  • Egy magyar nábob (1966)
  • Édes és keserű (1966)
  • Aranysárkány (1966)
  • Egy szerelem három éjszakája (1967)
  • Amerikai cigaretta (1977)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Makláry Zoltán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-68.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]