Vaszary Piri

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vaszary Piri
Vaszary Piri 1.jpg
Vaszary Piri 1939-ben
Születési neve Vaszary Piroska
Született 1901. május 19.
Budapest
Elhunyt 1965. október 2. (64 évesen)
Palma de Mallorca
Házastársa 1. Feld Andor (1928 – ?)
2. Horváth Ár­pád (1929 – ?)
3. Bodócsy Endre
Foglalkozása színésznő

Vaszary Piri az IMDb-n

Vaszary Piri (Piroska) (Budapest, 1901. május 19.Palma de Mallorca, Spanyolország, 1965. október 2.) magyar színésznő.

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja Vaszary Gábor fővárosi főjegyző, édesanyja Csipka Auguszta. Bátyjai Vaszary Gábor író és Vaszary János színész, rendező, író, aki Muráti Lilit vette feleségül. Nagybátyja Vaszary János festő. Háromszor kötött házasságot. 1928 májusában Feld Andor nagy­iparoshoz ment férjhez, akitől hamarosan elvált. Második férje Horváth Ár­pád lett 1929 júniusában. Harmadszor Bodócsy Endre orvoshoz ment feleségül (Budapesten, az Erzsébetvárosban, 1932. június 14-én[1]), aki­től két gyermeke, Bodócsy Piroska (*1933.04.26.) és Bodócsy Endre (*1942.) született.[2]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rákosi Szidi szí­nésziskolájába járt, ahol 1920-ban végzett. Újpesten kezdte színi pályáját, és hamarosan a vezető fővárosi színházakban játszott. 1921-ben a Belvárosi Színházhoz szerződött. 19221924 között a Magyar Színháznál, az Andrássy úti Színháznál[3] és a Belvárosi Színháznál játszott. 1924-től 1925-ig a Vígszínházban, 1925-ben és 1926-ban a Renaissance Színházban, a Belvárosi Színházban és a Vígszínházban játszott. 1926-tól 1935-ig a Nemzeti Színházban, 1926-1930 között az Andrássy úti Szín­házban, 1934-1936 között a Terézkörúti Színpadon lépett fel. 1936-tól 1941-ig a Magyar Színház, 1942-1944 között az Andrássy Színház tagja lett, melynek az igazgatója bátyja, Vaszary János volt. 1944-ben rövid időre újra a Nemzeti Színházhoz szerződött. 1944 végén emigrált. Ausztri­ában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Argentínában, Venezuelában és Kanadában is élt. 1948-tól 1954-ig a Magyar Színjátszó Társaság előadásain is fellépett Argentínában. 1959-ben magyar társulatnál szerepelt Venezuelában.

Már némafilmekben is játszott: A csodadoktor és A napkelet asszo­nya, valamint egy hangosfilm-kezdeményben: Kacagó asszony. A magyar filmek állandó vígjátéki szereplője lett. Kivételes karikírozó-képességgel formálta meg szerepeit. A Tavaszi parádé c. német filmben is sze­repelt 1935-ben. Népszerű volt kabarékupléival is. Rengeteg hangosfilmben szerepelt.

Főbb színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyilas Misi: Vaszary Piri

Filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kacagó asszony (1930)
  • Csókolj meg, édes! (1932)
  • Tavaszi zápor (1932)
  • Az új rokon (1934)
  • Frühjahrparade (1934, osztrák)
  • Édes mostoha (1934)
  • Hal­ló, Budapest (1935)
  • Címzett ismeretlen (1935)
  • Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül (1935)
  • Szent Péter esernyője (1935)
  • A királyné huszárja (1935)
  • Én voltam (1936)
  • Mária nővér (1936, Sein letztes Modell, német)
  • Hetenként egyszer láthatom (1937)
  • Rád bízom a feleségem (1937)
  • Segítség, örököltem! (1937)
  • A férfi mind őrült (1937)
  • Szerelemből nősültem (1937)
  • Édes a bosszú (1937)
  • Mámi (1937)
  • A kölcsönkért kastély (1937)
  • Tokaji rapszódia (1937)
  • Családi pótlék (1937)
  • A harapós férj (1937)
  • Te csak pipálj, Ladányi! (1938)
  • Elcserélt ember (1938)
  • Ne­héz apának lenni (1938)
  • Papucshős (1938)
  • Borcsa Ameri­kában (1938)
  • Varjú a toronyórán (1938)
  • A leányvári boszor­kány (1938)
  • Rozmaring (1938)
  • Szegény gazdagok (1938)
  • A varieté csillagai (1938, magyar-német)
  • Fehérvári huszá­rok (1938)
  • 5 óra 40 (1939)
  • Pénz áll a házhoz (1939)
  • Az utol­só Wereczkey (1939)
  • Hölgyek előnyben (1939)
  • Két lány az utcán (1939)
  • Bercsényi huszárok (1939)
  • Párbaj semmi­ért (1939)
  • Férjet keresek (1939-40)
  • Erdélyi kastély (1940)
  • Te vagy a dal (1940)
  • Hazajáró lélek (1940)
  • Igen vagy nem? (1940)
  • Hazafelé (1940)
  • Zárt tárgyalás (1940)
  • Pepita kabát (1940)
  • Beáta és az ördög (1940)
  • Hétszilvafa (1940)
  • Eladó birtok (1940)
  • Balkezes angyal (1940-41)
  • Ma, tegnap, hol­nap (1941)
  • Európa nem válaszol (1941)
  • Magdolna (1941)
  • Leányvásár (1941)
  • Lesz, ami lesz (1941)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Kölcsönkért férjek (1941)
  • Csákó és kalap (1941)
  • Lelki klinika (1941)
  • Miért? (1941)
  • Dr. Kovács István (1941)
  • Gentryfészek (1941)
  • A régi nyár (1941)
  • Kádár kontra Ke­rekes (1941)
  • Behajtani tilos! (1941-42)
  • Kétezerpengős fér­fi (1942)
  • Egér a palotában (1942)
  • Szakítani nehéz dolog (1942)
  • Pista tekintetes úr (1942)
  • Heten, mint a gonoszok (1942)
  • Katyi (1942)
  • Családunk szégyene (1942)
  • A tökéletes csa­lád (1942-43)
  • Jómadár (1943)
  • Tilos a szerelem (1943)
  • Le­gény a gáton (1943)
  • Anyámasszony katonája (1943)
  • Afrikai vőlegény (1943) – Dömötör-Dauer Mária
  • Orient express (1943)
  • Muki (1943)
  • Magyar Kívánsághangverseny (1943)
  • Kerek Ferkó (1943)
  • Féltékenység (1943)
  • Futótűz (1943)
  • Zenélő malom (1943)
  • Aranypáva (1943)
  • A látszat csal (1943)
  • Egy nap a világ (1944)
  • Boldoggá teszlek (1944)
  • Makkhetes (1944)
  • Második Ma­gyar Kívánsághangverseny (1944)
  • Az első (1944)
  • Egy po­fon, egy csók (1944)
  • A csodacsatár (1956)
  • A Jávor (1987)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1932. év, 816. folyószám.
  2. Kép a gyerekeiről: Vaszary Piroska – 2014. május 2.
  3. 1937-től Andrássy Színház.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Géger Melinda: Egy művészcsalád hányattatásai a XX. században A Vaszary család, Somogyi Múzeumok Közleményei 18, 355–374, Kaposvár, 2008. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944, Máriabesnyő – Gödöllő, Attraktor kiadó, 2006. URL: Lásd Külső hivatkozások
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4 Online elérés – 2014. május 2.
  • Kenyeres Ágnes (főszerk.): Magyar életrajzi lexikon 1000-1990, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaszary Piri témájú médiaállományokat.