Őze Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őze Lajos
Őze Lajos 1969.jpg
Őze Lajos A tanu című filmben, rend. Bacsó Péter, 1969
Életrajzi adatok
Született magyar 1919-1946 Szentes
1935. április 27.
Elhunyt magyar Budapest
1984. október 21. (49 évesen)
Házastársa Thoma Ildikó
Pályafutása
Aktív évek 19561984
Díjai
Kossuth-díj 1990 (posztumusz)
Jászai Mari 1970
Kiváló művész 1984
Érdemes művész 1975
További díjak Farkas–Ratkó-díj (1970)
Farkasréti temető 44-VII-1-44
Az Őze Lajos-emlékkő avatása a lakása közeli Naphegyen, Budapesten (2009. október 17.). A követ arra a helyre állították, ahol gyakorta tanulta szerepeit. Az avatás alkalmából készült fotón balról Őze Áron színművész, jobbról Őze Gábor operatőr, a művész két fia áll, középütt a húga

Őze Lajos (Szentes, 1935. április 27.Budapest, 1984. október 21.) magyar színművész, vagy ahogy ő nevezte színjátékos. A 20. századi magyar színjátszás egyik kiemelkedő alakja, jellegzetesen fanyar humorú színészegyénisége. Fiai: Őze Gábor és Őze Áron színművész.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szegénysorú családban született, egy helyi mészárosmester és egy főzőasszony gyermekeként. Szülővárosának mezőgazdasági technikumát végezte el 19491952 között, majd a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett diplomát 1956-ban. Pályafutását a Miskolci Nemzeti Színházban kezdte, de 1959-ben átszerződött a budapesti Nemzeti Színházhoz, amelynek haláláig tagja volt. Markáns színészi egyénisége – fanyar humora, jellegzetesen egzaltált hanghordozása – elsősorban vígjátékokban és szatírákban érvényesült, de drámai szerepeit is rendkívüli hitelességgel, mély átéléssel formálta meg. Főszerepekben és jellemszerepekben egyaránt egyenletes teljesítményt nyújtott. Különösen emlékezetesek Shakespeare-drámákban játszott alakításai, de nagyban hozzájárult magyar szerzők színpadi műveinek sikerre vitelében is (például Illyés Gyula, Németh László, Illés Endre).

Első filmszerepeit az 1950-es évek második felében játszhatta el, de igazán foglalkoztatott filmszínész csak tíz évvel később lett, s élete utolsó két évtizedében több tévéjáték- és filmszerepet is eljátszhatott (például Virág elvtárs A tanú, Gyurica Miklós Az ötödik pecsét című filmekben). Már halálos betegen vállalta el Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? című filmjének egyik szerepét, de még a forgatási időszak alatt meghalt. Színművészi munkássága elismeréseképpen 1970-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1975-ben érdemes, 1984-ben pedig kiváló művész lett. 1990-ben posztumusz Kossuth-díjban részesült. Szülővárosában, Szentesen nevét őrzi a városi mozi.

Főbb szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb színházi szerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 100; ugyanitt százöt színházi felvételen is látható.[1]

Főbb filmszerepei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Főbb tévéfilmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Princ, a katona, 1966, rend. Fejér Tamás
  • Mocorgó, 1967
  • Rózsa Sándor, tévésorozat 1971
  • Egy óra múlva itt vagyok…, tévésorozat 1971
  • III. Richard, 1973
  • Aranyborjú, 1974
  • Vivát, Benyovszky! 1-13. 1975
  • Nyúlkenyér, 1977
  • A Sipsirica, 1980
  • Jegor Bulicsov és a többiek, 1981
  • Machbet, 1982
  • Mikkamakka, gyere haza!, 1982, rendező: Vadkerty Tibor
  • A piac, 1983
  • Mint oldott kéve, tévésorozat 1983
  • Szép história, 1985
  • Farkascsapda, 1986

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2012 november 10-i lekérdezés

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Őze Lajos témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]