Foglalkozástól eltiltás

A foglalkozástól eltiltás egy önálló büntetési nem a magyar büntetőjogban, 2010-ig mellékbüntetés volt. Az elítélt jogait korlátozó hatással jár, célja a társadalom védelme és a speciális prevenció: a komoly, adott esetben egzisztenciális hátrányt tartalmazó jogkövetkezmény alkalmazásával meghatározott időre vagy végleges hatállyal a társadalomra veszélyt jelentő elkövetőt megfosztja attól, hogy foglalkozásának gyakorlásával újra bűncselekményt kövessen el.

Története

A Csemegi-kódexben a szakképzettséget igénylő foglalkozástól, különféle viselt hivataltól vagy állástól való eltiltás, valamint a hivatalvesztés csak akkor volt alkalmazható, ha a Különös Részben az kifejezetten elő volt írva. 1950-ben a Btá. általánossá tette és széles körben alkalmazta is a foglalkozástól eltiltást, két esetkörben alkalmazva: ha az elkövető szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével vagy abban való járatlansága következtében követett el bűntettet, illetve akkor, ha foglalkozásának felhasználásával valósított meg szándékos bűntettet. Az 1961-es Btk. gyakorlatilag változatlan formában vette át ezt a rendelkezést, annyi módosítással, hogy a végleges eltiltás lehetőségét kiiktatták. 1971-ben a járművezetéstől eltiltást külön mellékbüntetéssé szervezték. 2010-ben a mellékbüntetések átalakításakor a foglalkozástól eltiltás önálló büntetéssé változott.

Törvényi szabályozás

56.§. (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a) szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével követi el, vagy
b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(3) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.

Szakképzettséget igénylő foglalkozás nemcsak az a foglalkozás lehet, amelyet kizárólag alakszerűen igazolt képesítés birtokában lehet gyakorolni, hanem mindazok is, amelyek a közfelfogás szerint szakképzettséget igényelnek, azaz amikor a szakképzettség megfelelő gyakorlat eredménye. Foglalkozásának felhasználásával követi el az elkövető a cselekményt akkor, ha a foglalkozás nyújtotta lehetőség közvetlen kihasználásával kerül sor a szándékos bűncselekmény elkövetésére.

A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás egymáshoz nagyon hasonló büntetések, azonban egymással a specialitás viszonyában állnak. A Legfelsőbb Bíróság BKv. 38. sz. állásfoglalása alapján a foglalkozástól eltiltásnak helye van azzal szemben is, akinek tevékenysége a közlekedési bűncselekményt megvalósító járművezetéshez csak másodlagosan és áttételesen kapcsolódik, de magát a járművet ténylegesen nem vezeti. Ugyancsak foglalkozástól eltiltást kell megállapítani, ha a járművezető a foglalkozás szabályainak megszegésével követ el bűncselekményt, vagy a foglalkozásból adódó lehetőséget használja fel bűncselekmény elkövetésére (pl. az általa vezetett jármű rakományát fosztogatja).

Tartama

57. §. (1) A foglalkozástól eltiltás végleges hatályú vagy határozott ideig tart. Végleges hatállyal az tiltható el, aki a foglalkozás gyakorlására alkalmatlan vagy arra méltatlan. A határozott ideig tartó eltiltás legrövidebb tartama egy év, leghosszabb tartama tíz év.
(2) A foglalkozástól eltiltás tartama az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik. Ha a foglalkozástól eltiltást szabadságvesztés mellett szabják ki, a foglalkozástól eltiltás tartamába nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt a szabadságvesztését tölti, illetve amíg kivonja magát a szabadságvesztés végrehajtása alól. Ha a feltételes szabadságot nem szüntetik meg, a feltételes szabadságon töltött időt a foglalkozástól eltiltás tartamába be kell számítani.
(3) Határozott ideig tartó eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újbóli gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozás gyakorlásához szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után meghatározott módon igazolja. A végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat kérelemre mentesítheti, ha az eltiltás óta tíz év eltelt, és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmas, illetve arra érdemes. Nem mentesíthető, aki a bűncselekményt bűnszervezetben követte el, és méltatlanság miatt a bíróság a foglalkozástól véglegesen eltiltotta.