Kísérlet (büntetőjog)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kísérlet, büntetőjogi fogalom. A befejezett szándékos bűncselekmény megvalósulásának korai stádiuma.

Fogalma [szerkesztés]

A befejezett szándékos bűncselekmény a befejezettség szakasza előtt áthalad, illetve áthaladhat különböző megvalósulási szakaszokon. Ilyenek az előkészület, és a kísérlet.

Kísérlet esetén a büntető törvényben meghatározott tényállás megvalósulása (az ún. tényállásszerűség) hiányos. Annak egy vagy több eleme nem valósul meg. A magyar Btk. általános részének megfogalmazása szerint:

16. § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

17. § (1) A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni.

(2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el.

(3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

(4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő.

Annak ellenére hogy a tényállásszerűség hiányos, a kísérlet is bűncselekmény.

Alkalmatlan tárgy: Nem alkalmas arra, hogy rajta vagy vele kapcsolatban bűncselekményt valósítsanak meg. Pl.: zsebtolvaj üres zsebbe nyúl

Alkalmatlan eszköz: Mely az adott körülmények közt, az adott feltételek mellett, az adott módszert alkalmazva nem alkalmas a kívánt eredmény megvalósítására.