Magyar Polgári Párt (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyar Polgári Párt

MPP logó.PNG
Adatok
Elnök Biró Zsolt[1]

Alapítva 2008.
Székház Székelyudvarhely, Kossuth Lajos utca 20.

Ideológia nemzeti kisebbségvédelem, nacionalizmus, konzervativizmus
Politikai elhelyezkedés centrista
Hivatalos színei piros, fehér, zöld
Weboldala

A Magyar Polgári Párt (MPP, románul Partidul Civic Maghiar) egy jobboldali magyar politikai párt Romániában. A párt azért jött létre, hogy alternatívát nyújtson az erdélyi magyarságnak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) hasonlóan az MPP programjában is benne van a Székelyföld autonómiájára való törekvés, és a romániai kisebbségek, így a magyarság jogainak szélesítése.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párt elődje a Szász Jenő, Székelyudvarhely korábbi polgármestere által vezetett Magyar Polgári Szövetség volt, és éveken át küzdött a bírósági bejegyzésért.[2] Az első bejegyzési kísérlet 2004 júniusában nem sikerült, mivel a támogatói aláírások érvényességét óvták meg. Akkor Szász Jenő az RMDSZ-t vádolta meg azzal, hogy közbelépett, mert félt a politikai konkurenciától.[3]

2007. november végén az RMDSZ-es Demeter János Kovászna megyei tanácselnök azzal vádolta az MPP-t, hogy politikai programjában nem szerepel az autonómia, és az RMDSZ ellen nyíltan fellépő Traian Băsescu köztársasági elnök eszközévé vált.[4] Az MPP 2008. május elején nyilvánosságra hozott „Új lehetőség” c. politikai keretprogramja kimondja, hogy „A Magyar Polgári Párt politikáját meghatározó, alapvető értékek a szabadság, a nemzet, a család, az erdélyiség, autonómia és a keresztény gondoskodó szolidaritás.”[5]

A Bukaresti Törvényszék 2008. január 24-i tárgyalásán a kijelölt ügyész azt kifogásolta, hogy a párt hivatalos nevében szerepel a Magyar Polgári Párt is: Partidul Civic Maghiar - Magyar Polgári Párt, PCM-MPP, miközben Románia alkotmányának 13. cikkelye szerint az ország egyedüli hivatalos nyelve a román. Az MPP ügyvédje azzal érvelt, hogy ha a nemzeti kisebbségeknek joguk van politikai alakulatokat létrehozni, akkor más alapvető jogokat is élvezhetnek. Emellett, hivatkozott a Románia által is ratifikált Európai Emberi Jogi Egyezmény 14. cikkelyére, amely kimondja, hogy az alapvető jogok és szabadságok mindenkit megilletnek, nyelvi vagy etnikai diszkrimináció nélkül. A tárgyalást ezt követően elnapolták.

Végül 2008. január 29-én a bíróság bejegyezte a pártot.[6]

A sikeres bejegyzés után elkezdődhetett a megyei és helyi szervezetek kialakítása. A Székelyföldön ez zökkenőmentesen zajlott, a szórványban - így például Aradon - kisebb döccenőkkel.[7]

2010. április 11 -én a FIDESZ 2/3 -os választási győzelmét ünnepelte. Szász Jenő, Pokorny Zoltán a Hálóházban

A párt 2012. novemberi országos kongresszusán, a Magyar Polgári Párt IV. Országos Tanácsa Biró Zsoltot választotta meg az MPP új elnökének[1], mivel Szász Jenő lemondott a párt elnöki tisztségéről, miután Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a Nemzetstratégiai Intézet vezetésére.[8][9]

Célkitűzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MPP modern európai párttá kíván válni. „Támogatni kell ugyan a székelyföldi területi autonómiát, de nem mindegy, hogy ezt milyen módon tesszük: európai hangvétellel vagy a száz évvel ezelőtti nyelvezettel. Az MPP európai nyelvezetet kíván használni, ennek megfelelően kell kommunikálnia” - jelentette ki Szász Jenő, a párt akkori elnöke, aki szerint, programjuk legfontosabb eleme, hogy a párt „paradigmaváltásra” készül, át szeretné rajzolni az eddigi romániai magyar politikai-közéleti berendezkedést. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) eddigi szórványpolitikája helyett az MPP Székelyföldre fogja helyezni a hangsúlyt. Szász Jenő egy vonatszerelvény hasonlatát hozta fel, hangoztatva, hogy szerintük Székelyföldön lenne a mozdony, de a szerelvényt alkotó többi kocsi is fontos, tehát a dél-erdélyi, a mezőségi és a partiumi magyarságról is gondoskodni kell.[10]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008. június 1-jei önkormányzati választásokon az MPP 11 polgármesteri, 489 helyi tanácsosi, és 10 megyei tanácsosi helyet szerzett. Íme a kapott szavazatok száma (százaléka), az RMDSZ-szel összehasonlítva:

Szervezet Megyei tanácselnökök Polgármesterek Helyi tanácsosok Megyei tanácsosok
MPP 79.135 (0,99) 61.282 (0,69) 79.238 (0,93) 84.620 (1,01)
RMDSZ 419.028 (5,26) 378.413 (4,28) 404.657 (4,75) 429.329 (5,13)

Tőkés László püspök szerint, a vártnál rosszabb szereplés miatt az „alig néhány hónapja bejegyzett Magyar Polgári Párt ideiglenes vezetőit belső legitimitási gondok kötik le, amelyeket csak egy tisztújító országos gyűlés összehívásával lehetne orvosolni, ennek elodázása pedig tovább ronthatja elnökének a választásokon megtépázott hitelét és tárgyalási pozícióját”.[11]

A párt elnöksége 2008. szeptember elején úgy döntött, hogy a párt szervezetként nem indul a november 30-i parlamenti választásokon, azonban öt független jelöltet támogat Hargita, Kovászna és Maros megyékben. A döntésről szóló novemberben kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „a Magyar Polgári Párt a magyar közösségi érdekek maximális érvényesülését tartja szem előtt. A Magyar Polgári Párt az RMDSZ által meghiúsított, elmaradt összefogás ellenére nem kívánja a magyar parlamenti képviselet létét – mint a politikai képviselet egy eszközét – veszélyeztetni, nem a pozícióhajhászást, hanem a közösségépítést tekinti legfontosabb feladatának. Ezért döntött a függetlenként megméretkező alkalmas személyek támogatásáról, mely által nem veszélyeztetődik a magyar parlamenti képviselet, hanem kiegészül, jobbá és hatékonyabbá válik, ugyanakkor parlamenti szinten is képviseletet nyer a Magyar Polgári Párt által megjelenített értékrend és magyar közösségi jövőkép.” A választásokat követően a fent említett független jelöltek egyike sem jutott be a parlamentbe.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b [www.szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/biro-zsolt-az-mpp-uj-elnoke Biró Zsolt az MPP új elnöke], 2012. október 13. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  2. A 14/2003-as politikai pártokra vonatkozó román törvény szerint, egy párt bejegyzéséhez legalább 25.000 aláírást kell összegyűjteni úgy, hogy minimum 18 megyében és Bukarest municípumban legalább 700 aláírás legyen.
  3. HírTV híre, 2008-01-29
  4. polgarinfo.hu, 2007. nov. 27
  5. figyelo.transindex.ro
  6. stop.hu híre, 2008. január 29.
  7. www.nyugatijelen.com
  8. Orbán Viktor felkérte Szász Jenőt a Nemzetstratégiai Intézet megalapítására és vezetésére, 2012. október 9. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  9. Szász Jenő: a Nemzetstratégiai Intézet vezetése egész embert kíván, 2012. október 9. (Hozzáférés: 2013. december 27.)
  10. stop.hu híre
  11. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének nyilatkozata, 2008. aug. 27.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi szervezetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]