Tóth Imre (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tóth Imre
Született1921. december 26.
Szatmárnémeti
Elhunyt2010. május 12. (88 évesen)
Párizs
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásamatematikus,
filozófus,
matematikatörténész,
művelődéstörténész
SablonWikidataSegítség

Tóth Imre (Szatmárnémeti, 1921. december 26.Párizs, 2010. május 12.) romániai magyar matematikus, filozófus, matematika- és művelődéstörténész.

Életútja[szerkesztés]

Szülővárosában, Szatmárnémetiben magyar-román-zsidó környezetben nevelkedett. A faji törvények miatt tanulmányait 1941-ben meg kellett szakítania, munkaszolgálatba hurcolták, majd csak 1948-ban szerzett matematika diplomát a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemen, s itt dolgozott 1948-51 közt, tanársegédi beosztásban. Az 1950-es években a bukaresti egyetemen működött tanárként. 1969-ben Németországba emigrált és a Regensburgi Egyetemen a tudományfilozófiai tanszék vezetését bízták rá. 1991-ben Párizsba költözött, ott élt haláláig.

Szakterülete a filozófia, a matematika és a geometria filozófiai vetülete. Vekerdi László megállapítása szerint „…senki Tóth Imréhez foghatóan nem ismeri a nemeuklideszi geometriák matematikai, történeti, filológiai és filozófiai rejtélyeit; e nélkül a mindenre kiterjedő alapos ismeret nélkül el sem lett volna képzelhető nagy fölfedezése, hogy a »kontra-euklideszi« lehetőség – Arisztotelésztől bőségesen dokumentálhatóan – jókor fölbukkan a görög geometriában. Ez a fölfedezés meghozta számára a megérdemelt szakmai világhírt, neki azonban csupán kiindulásul szolgált, ahonnét egyre magasabb kilátókra emelkedik” (Tudás és tudomány. Budapest, 1994, 302).

Művei[szerkesztés]

  • Das Parallelenproblem im Corpus aristotelicum (A párhuzamosok problémája a Corpus Aristotelicumban, Berlin – New York, Archive for History of Exact Science, 1967)
  • Ahile, Paradoxele eleate in fenomenologia spiritului (Akhilleusz, Az eleai paradoxonok a Szellem fenomenológiájában, Bukarest, 1969)
  • Die nicht-euklidische Geometrie in der Phänomenologie des Geistes, Wissenschaftstheoretische Betrachtungen zur Entwicklungsgeschichte der Mathematik (A nem-euklideszi geometria a Szellem fenomenológiájában, Frankfurt a. M., 1972)
  • Andreas Osiander: Copernikanische Lehre und Menschenrechte (Andreas Osiander: A kopernikuszi tan és az emberi jogok, Regensburg, 1981)
  • I paradossi di Zenone nel »Parmenide« di Platone (Zenón paradoxonjai Platón „Parmenidész”-ében, Nápoly, 1994)
  • Aristotele e i fondamenti assiomatici della geometria (Arisztotelész és a geometria axiomatikus alapjai, Milánó, 1997)
  • Lo schiavo di Menone, Commentario a Platone, „Menone 82 B-86 C” (Menón rabszolgája, Kommentár Platón: „Menón 82 B – 86 C”-hez, Milánó, 1998)
  • Frammenti e tracce di geometria non-euclidea in Aristotele (Egy nem-euklideszi geometria töredékei és nyomai Arisztotelésznél, Milánó, megjelenés előtt)

Magyarul[szerkesztés]

  • Isten és geometria; ford. Czirják József et al.; Osiris, Bp., 2000 (Horror metaphysicae)
  • Zsidónak lenni Auschwitz után (Budapest, Pont Kiadó, 2001, Conflux sorozat)
  • Palimpszeszt. Szavak egy háromszög előtt (Budapest, Typotex, 2001, ford. Moldovay Tamás)
  • Bécstől Temesvárig, Bolyai János útja a nem-euklideszi forradalom felé (Budapest, Typotex, 2002)
  • Szabadság és igazság. Matematikai gondolkodás és filozófiai elmélkedés; ford. Gosztonyi Katalin; Typotex, Bp., 2011 (Radikális gondolkodók) ISBN 978-963-2795-65-2
  • Montázsok (Budapest, Typotex, 2012) ISBN 978-963-2796-88-8
  • Hosszú út tőlem hozzám. "Az életben van, amit az ember nem tesz ...És tesz." Beszélgetések Tóth Imrével; riporter Várdy Péter; 2. kiad.; Pont, Bp., 2014 (Conflux)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]