Bura László
 |
|
|---|---|
 |
Nem található szabad kép.(?) |
Bura László (Szatmárnémeti, 1932. március 31. −) erdélyi magyar pedagógus, magyar nyelvész, pedagógiai szakíró.
Tartalomjegyzék |
Életútja [szerkesztés]
A középiskolát Kolozsvárt végezte, 1954-ben a Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakból tanári diplomát szerzett, 1972-ben a fafeldolgozó mesterségek Szatmár vidéki szakszókincséről írt dolgozata alapján doktori címet nyert. Líceumi tanár szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, évekig az intézmény igazgatója volt. Kétszer is díjat nyert a budapesti Magyar Nyelvőr nyelvjárási anyaggyűjtő pályázatán; lexikológiai, folklorista, nyelvoktatási cikkeit a NyIrK, Igaz Szó, Művelődés, Tanügyi Újság, Szatmári Hírlap közli, 1973-tól a temesvári Szabad Szóban, 1978-tól az Ifjúmunkásban szerkesztett nyelvművelő rovatot. A Cikkek és tanulmányok cím alatt megjelent Szatmár megyei nevelési, oktatási és szépirodalmi gyűjtemény (Szatmár 1972) szerkesztője, a Kriterion Anyanyelvünk művelése (1975) és Népismereti dolgozatok (1976) c. köteteiben egy-egy tanulmánnyal szerepelt.
Az 1990-es években a Kölcsey Ferenc Főgimnázium igazgatója volt Szatmárnémetiben.[1][2] Majd az 1990-es évek végén és a 2000-es években a kolozsvári egyetem által Szatmárnémetibe helyezett Főiskolai Kar beindításában is szerepet vállalt, ő működött ott egyetemi tanárként, egy ideig tanulmányi igazgatóként is.[3] 1989 után számos néprajzi, nyelvészeti és helytörténeti dolgozata jelent meg nyomtatásban, Szatmár és vidéke krónikásává is vált egyben.
Munkái (válogatás) [szerkesztés]
- Zöld erdőben fenyő zöldje : Szatmár megyei magyar népdalok és népballadák. Lovas Jánossal és B. Albert György zenetanárral. (Szatmár, 1972);
- Szatmári népballadák : gyűjtemény bevezetővel és jegyzetekkel, Lovas Jánossal (Bukarest, 1978);
- Szatmár vidéki néphagyományok : népdalok és szőttesek (Fejér Kálmánnal és Petkes Józseffel, Szatmár 1979);
- Élő nyelvünk : nyelvművelő írások (Bukarest, 1982);
- Szatmári szólások és közmondások (Budapest, 1987);
- Szatmárnémeti utcanevei. (Budapest, 1987);
- Hűségesen, fáradhatatlanul : Scheffler János szatmári megyés püspök életútja. (Szatmárnémeti, 1992);
- A szatmári református kollégium és diákjai, 1610-1852. (Kolozsvár, 1994);
- Éltetőnk, mindennapi anyanyelvünk : nyelvművelő írások. (Csíkszereda, 2002);
- Szatmári helynevek I. (Budapest, 2003);
- Tövisháti helynevek. (Budapest, 2004).
- A Kálvária templom : 1909-2009. Muhi Sándorral, Csiszár Klárával; [előszó Schönberger Jenő] ; [ford. német nyelvről Mircea Teodoru, Román János, Schmidt Erika] (Szatmárnémeti, 2009).
- Erdőd nyolc évszázada. (Szatmárnémeti, 2010)
Díjak, elismerések [szerkesztés]
- Dr. Scheffler János-díj (2004)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Romániai Magyar Szó, 1990. szeptember 20.
- ↑ Romániai Magyar Szó, 1995. október 24.
- ↑ Romániai Magyar Szó (Bukarest), 2000. szeptember 8.; Szatmári Magyar Hírlap, 2006. október 3.(Udvardy Frigyes adatszolgáltatása nyomán, lásd [1]
Források [szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
- Demény István Pál: Félezer ballada. A Hét, 1979/12.
- Olosz Katalin: Szatmári népballadák. Igaz Szó, 1979/8.
.svg){kind=small}
