Dsida Jenő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dsida Jenő
1930 körül
1930 körül
Élete
Születési név Binder Jenő Emil
Született 1907. május 17.
Szatmárnémeti
Elhunyt 1938. június 7. (31 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Nemzetiség magyar
Vallás római katolikus
Szülei Dsida Aladár
Csengeri Tóth Margit
Házastársa Imbery Melinda (1937–1938)
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers
A Wikimédia Commons tartalmaz Dsida Jenő témájú médiaállományokat.
Muhi Sándor tusrajza Dsida Jenőről (1994)

Dsida Jenő (Szatmárnémeti, 1907. május 17.Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költő.

Élete[szerkesztés]

Dsida Jenő 1907-ben született, Binder Jenő Emilként[1] Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár a császári és királyi 5. gyalogezred tisztje volt, azonban 1910-ben, főhadnagyként tartalékállományba kérte magát.[2] Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászban élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.[3]

Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselője. Dsida Jenő Budapesten, Beregszászban és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.

Dsida Jenő húszévesen

Kora ifjúságától kezdve költőnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költői pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhattól húszéves koráig – a Cimbora című folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és műfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelősségtudattal segítette a pályakezdő költőt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak.[4] Dsida Jenő szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghűlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetőben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.

Közéleti szerepe[szerkesztés]

1927-től a Pásztortűz című irodalmi folyóirat szerkesztője lett, 1928 októberétől következő év nyaráig a báró Huszár családnál vállalt házitanítóskodást Abafáján. Majd az Erdélyi Helikon belső munkatársa, az Erdélyi Lapok kolozsvári tudósítója lett. 1930-ban részt vállalt az Erdélyi Fiatalok című folyóirat alapításában. Verseivel szerepelt az Új arcvonal és Új erdélyi antológia című gyűjteményes kötetekben. 1934-től a Keleti Újságot szerkesztette, ahol Anyanyelvünk címmel állandó rovata volt.

A fiatal költő szerepet vállalt a nemzetiségi irodalom mozgalmaiban: tagja volt a helikoni íróközösségnek, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaságnak 1929-től, titkára az Erdélyi Katolikus Akadémiának, a PEN Club romániai magyar tagozatának tagja, az Erdélyi Szépmíves Céh lektora.

A híres marosvécsi összejövetelek Kemény János báró kastélyában 1926-tól szerveződtek, melyhez Dsida Jenő is csatlakozott. A társaság tagjai voltak többek között: Áprily Lajos, Reményik Sándor, Tompa László, Bartalis János, Kós Károly, Bánffy Miklós, Kuncz Aladár, Makkai Sándor, Molter Károly, Karácsony Benő, Tabéry Géza, Szentimrei Jenő, Tamási Áron, Kacsó Sándor, Wass Albert. Dsida Jenő 1929-től kezdve vett részt rendszeresen a Helikon munkájában. Ő, Szemlér Ferenc, Kiss Jenő, Asztalos István, Balázs Ferenc tartoztak a fiatalabb nemzedékbe.

Munkássága[szerkesztés]

1928-ban adták ki a Leselkedő magány című verseskötetét, 1933-ban a Nagycsütörtök, 1938-ban, halála után az Angyalok citeráján című kötetét. Versein kívül egyetlen kisebb könyve jelent meg életében: Magyar karaván Itálián keresztül. Útirajz, amely az Erdélyi Lapok által szervezett római szentévi zarándoklatról számolt be, olvasmányos stílusban. 1933 tavaszán utazott Olaszországba, május 5-én Rómában pápai kihallgatáson vett részt, majd Firenzébe, Velencébe ment. Élményeit naplóba foglalta és kiadta.

Költészete[szerkesztés]

Dsida Jenő egyénisége elütött a történelemmel viaskodó hitvallókétól, ő nem a végzettel kívánt pereskedni, egyszerűen énekelni akart: a természetről, a szerelemről, az ifjúságról, akár a késő romantikusok. Úgy érkezett az irodalomba, akár egy kamasz angyal, mámoros ifjúsággal, lobogó szőkén, telve lelkesedéssel és önbizalommal.
Pomogáts Béla[5]

Verseinek többsége vidám, bravúros rím és ritmusjátékkal, melankolikus életérzéssel, a szépség és a jóság hirdetésének jegyében íródott. Ő maga így vall erről: „Hiszek a hitben, a bátorságban, az élet minden körülmények között megmaradó szépségében. Hiszek a mindenható mosolygásban”.[6]

A háború, a trianoni diktátum következményei és fiatalkori szívbetegsége rányomta bélyegét a költő életművére. A részvét, a szenvedőkkel való együttérzés költője volt, aki szeretettel fordult mindenki felé.

Sírja a házsongárdi temetőben
Dsida Jenő sírfelirata a kolozsvári, Házsongárdi temetőben lévő kriptáján

Visszatérő témái a hazaszeretet, a mély katolikus vallásosság, a szerelem és a halálfélelem.[7]

Egyik leghíresebb verse, a Psalmus Hungaricus (Magyar zsoltár), melynek létezését megpróbálták örökre elfeledtetni.

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Vagy félezernyi dalt megírtam

s e szót: magyar,
még le nem írtam.
Csábított minden idegen bozót,
minden szerelmet bujtató liget.
Ó, mily hályog borult szememre,
hogy meg nem láttalak,
te elhagyott, te bús, kopár sziget,
magyar sziget a népek Óceánján!

– Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus (részlet)

Szamizdatban, gépírással terjesztették, nagyon sokáig csak a legendákban létezett.[8] Ma szabadon olvasható.

Dsida Jenő fölolvasta a marosvécsi írótalálkozó résztvevőinek 1936 nyarán. „Mikor befejezte – idézte föl a történteket Wass Albert –, könny volt mindenki szemében. Ekkor felállt Kós Károly, barázdás arcán hullottak a könnyek, odament Dsida Jenőhöz, megölelte és azt mondta neki: »Te taknyos, hogy mersz ilyen szépet írni!«”

Művei[szerkesztés]

  • Leselkedő magány. Versek; Minerva, Cluj-Kolozsvár, 1928
  • Magyar karaván Itálián keresztül; Erdélyi Lapok, Nagyvárad, 1933
  • Nagycsütörtök. Versek; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1933
  • Angyalok citeráján. Versek; Minerva Ny., Cluj-Kolozsvár, 1938 (Erdélyi Szépmíves Céh X.)
  • Jövendő havak himnusza, 1923–27
  • Rettenetes virágének, 1928–1938
  • Válogatott versek; bev. Rónay György; Révai, Budapest, 1944
  • Tóparti könyörgés. Válogatott versek; vál., bev. Áprily Lajos; Szépirodalmi, Budapest, 1958
  • Arany és kék szavakkal; utószó Katona Tamás, ill. Szász Endre; Magyar Helikon, Budapest, 1965
  • Versek; bev. Szemlér Ferenc, bibliogr. Réthy Andor; Irodalmi, Bukarest, 1966 (Romániai magyar írók)
  • Összegyűjtött műfordítások; sajtó alá rend., jegyz. Szemlér Ferenc; Ifjúsági, Bukarest, 1969
  • Összegyűjtött versek és műfordítások; szerk., vál., utószó, jegyz. Szakolczay Lajos, bev. Láng Gusztáv; Magvető, Budapest, 1983
  • Út a Kálváriára. Válogatott versek és prózai írások; szerk. Csiszér Alajos, Pomogáts Béla, Rónay László, jegyz., életrajzi adatok, bibliogr. Csiszér Alajos, bev. Pomogáts Béla; Vigilia, Budapest, 1985 (Vigilia-könyvek)
  • Dsida Jenő levelesládája, 1928–1938; közzéteszi Csiszér Alajos; Gordiusz, Győr, 1991
  • Séta egy csodálatos szigeten. Cikkek, riportok, novellák, levelek; sajtó alá rend., bev. Marosi Ildikó; Kriterion, Bukarest, 1992
  • Tükör előtt. Képek és iratok Dsida Jenő hagyatékából; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Erdélyi Szépmíves Céh, Kolozsvár, 1992 (Az Erdélyi Szépmíves Céh füzetei)
  • Egyszerű vers a kegyelemről. Dsida Jenő húsz vallásos verse; rajz Deák Ferenc; Polis, Cluj-Napoca, 1994
  • Légy már legenda. Dsida Jenő összes verse és műfordítása; szerk. Csiszér Alajos; Püski, Budapest, 1997
  • Légy már legenda. Dsida Jenő összes verse és műfordítása; szerk. Csiszér Alajos; 2. jav. kiad.; Püski, Budapest, 1999
  • Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő; vál., szerk., összeáll. Pomogáts Béla; Nap, Budapest, 1998 (In memoriam)
  • Égi mezőkön. Vallomások versben és prózában; szerk., utószó Kabán Annamária és Mózes Huba; Tinta, Budapest, 2001 (Kalamáris könyvek)
  • Magyar karaván Itálián keresztül; tan. Pomogáts Béla; 2. kiad.; Mundus, Budapest, 2006 (Mundus – új irodalom)
  • Az én dalom. Válogatás Benedek Elek Cimborájában közölt Dsida-versekből; szerk., vál., utószó Végh Béla Balázs; Ady Endre Társaság, Szatmárnémeti, 2007
  • Zarándokút; vál. K. Jakab Antal; Kriterion, Kolozsvár, 2007 (Kriterion kincses könyvtár) + CD
  • Misztrál – Dsida Jenő; Helikon, Budapest, 2007 (Hangzó Helikon) + CD
  • Anyanyelvünkért. Dsida Jenő nyelvművelő rovata a Keleti Újságban; szerk. Zsemlyei Borbála; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Sepsiszentgyörgy, 2008 (AESZ-füzetek)
  • Buzdítás könnyűségre. Kötetből kimaradt versek, 1932–1938; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2009
  • Útban a rendeltetés felé. Kötetből kimaradt versek, 1928–1931; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2010
  • Estharangok. Dsida Jenő vallásos versei Deák Ferenc grafikáival; Polis, Kolozsvár, 2010
  • Dsida Jenő összegyűjtött versei; összeáll., szerk. Láng Gusztáv és Urbán László; Savaria University Press, Szombathely, 2011
  • Krisztusi kenyér. Engesztelő keresztény szeretet; vál., szerk. Varga Lászlóné és Varga László; Olvasók Háza, Budapest, 2012 (Keresztény élet)
  • Nyáresti áhítat. Kötetből kimaradt versek, 1928–1938; összeáll. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2013
  • Ének az egész világnak; Stúdium, Kolozsvár, 2015

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Muzsnay Árpád: Szatmárnémeti és Dsida Jenő. Mozaik a költő utóéletéhez. Művelődés, 2008. november
  2. Verordnungsblatt für das k. u. k. Heer Personalangelegenheiten 1910. szeptember 7. (30. szám) 528.o.
  3. Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő. Szerk. Pomogáts Béla. Budapest, 2001, Nap Kiadó, 8–9. o.
  4. Dsida Jenő: Séta egy csodálatos szigeten. Bukarest, 1992.
  5. Tükör előtt. In memoriam Dsida Jenő. Szerk. Pomogáts Béla. Budapest, 2001, Nap Kiadó
  6. Megjelent a Keleti Újság 1935. évi 158. számában
  7. Láng Gusztáv: Dsida Jenő költészete. Bukarest, 2000
  8. i. m.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Marosi Ildikó: Felejtsd el arcom romló földi mását. Beszélgetés Imbery Melindával, a költő özvegyével (eredetileg: Utunk, 1968. 9. szám) Magyar Karaván
  • Dsida Jenő Baráti Kör honlapja, fotók, tanulmányok.
  • Dsida Jenő összes költeménye
  • A Misztrál Együttes vers-megzenésítései
  • Psalmus Hungaricus online hangosversek Archiválva 2007. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Literatura.hu
  • Kínai versfordításai
  • Összes költeménye a MEK-ben
  • A Berenisz Együttes vers-megzenésítései
  • Nagycsütörtök angol fordításban Bábel Web Antológia
  • Művelődés
  • Láng Gusztáv: A lázadás közjátéka. Dsida-tanulmányok; Savaria University, Szombathely, 1996 (Isis-könyvek. Eszmetörténeti könyvtár)
  • Poeta angelicus. Írások Dsida Jenőről és költészetéről; szerk. Lisztóczky László; Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2003
  • Lisztóczky László: Vonások Dsida Jenő portréjához. Tanulmányok és dokumentumok; Kriterion, Kolozsvár, 2005
  • Kabán Annamária: Komplex alakzat és intertextualitás. Dsida Jenő: Arany és kék szavakkal; Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2006 (Az alakzatok világa)
  • Évfordulós tanácskozások. 2007 / "Az élő Rákóczi" (X.). 300 esztendeje foglalta el Erdély fejedelmi székét II. Rákóczi Ferenc / Dsida Napok 2007. Száz esztendeje született Dsida Jenő költő; fel. kiad. Muzsnay Árpád; EMKE Partiumi Alelnöksége–Szatmárnémeti Kölcsey Kör, Satu Mare, 2007
  • Dsida Jenő emlékkönyv; szerk. Pomogáts Béla; Lucidus, Budapest, 2007 (Kisebbségkutatás könyvek)
  • Lisztóczky László: Emlékezések városában. Dsida Jenő életének főbb helyszínei régi képeslapokon; Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2007
  • Kabán Annamária–Mózes Huba: Vers és lélek. Dsida Jenő és költészete; Bíbor, Miskolc, 2007
  • Lisztóczky László: A költő feltámadása. Tanulmányok Dsida Jenőről; Dsida Jenő Baráti Kör, Eger, 2008
  • Dsida Jenő emlékezete. Összeállítás születésének és munkásságának évfordulóhoz nem kötött, időtlen tiszteletére; szerk. Sas Péter; Kriterion, Kolozsvár, 2009
  • Kabán Annamária–Mózes Huba: Textus és intertextus. Szövegek világa a Dsida Jenő-i szövegvilágban; Bíbor, Miskolc, 2009
  • Mózes Huba: A fáklyák már égnek. Erdélyiségről és irodalomról; Stúdium, Kolozsvár, 2009
  • Szőcs Géza: Tasso Marchini és Dsida Jenő avagy Sorsvonalak játéka Kolozsvártól Arco di Trentóig; Szt. István Társulat, Budapest, 2010
  • Kabán Annamária–Mózes Huba: Ó, múzsa, tedd, mi Istened parancsa. Dsida-versek és -fordítások szövegépítése; Bíbor, Miskolc, 2011
  • Kabán Annamária–Mózes Huba: Reflexió és önreflexió Dsida Jenő költészetében. Esszék, szövegtani megközelítések; Bíbor, Miskolc, 2014
  • Vincze Ferenc: Az átmen(t)et(t): Dsida. Szerzők, kiadások, értelmezések; Kijárat, Budapest, 2011
  • Erdély, Magyar Zsoltár. Dsida Jenő, 1907–1938; fotó Váradi Péter Pál, szöveg Lőwey Lilla; PéterPál, Veszprém, 2015
  • Karádi Zsolt: Az Erdélyi Helikon vonzásában. Áprily, Reményik, Dsida; Örökségünk, Nyíregyháza, 2017
  • Egész világhoz lángbeszédül. A 110 éve született Dsida Jenő emlékét idéző miskolci tudományos konferencia előadásai; szerk. Kabán Annamária, Mózes Huba; Bíbor, Miskolc, 2017
  • Lisztóczky László: Világító szív. Tanulmányok Dsida Jenőről; Kráter, Pomáz, 2018
  • Kabán Annamária–Mózes Huba: Tárt kapukhoz fényösvény viszen. Dsida Jenő költészete és műfordításai; Guttenberg Pál Népfőiskola–Orpheusz, Szanda–Budapest, 2018
  • "A szép mindig korszerű". Tanulmányok Dsida Jenőről; szerk. Lisztóczky László; Dsida Jenő Baráti Kör–Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Eger, 2020
  • Alkotók – Dsida Jenő | 100 éves a Nyugat (1908–2008). nyugat.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 2.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Dsida Jenő témában.
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Dsida Jenő témában.