Makkai Sándor
Makkai Sándor (Nagyenyed, 1890. május 13. – Budapest, 1951. július 19.) erdélyi magyar író, pedagógus, református püspök.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
A nagyenyedi, kolozsvári és sepsiszentgyörgyi református kollégiumba járt középiskolába, majd a kolozsvári Református Teológián és ezzel párhuzamosan a Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. 1912-ben filozófiai doktorátust szerzett. 1912-1915 között Kolozsvárott volt vallástanár, 1915-1917 között pedig Vajdakamaráson lelkész, 1918-tól Kolozsvárott teológiai tanár. 1926-ban az Erdélyi Református Egyház püspökévé választották.
1936-ban lemondott püspöki hivataláról, Magyarországra költözött és Debrecenben lett egyetemi tanár. 1937-ben a Láthatár című folyóirat második számában megjelentett Nem lehet című cikkével nagy vitát váltott ki a nemzetiségi kérdésről az erdélyi magyarság körében 1937-1938-ban, s újra 50 évvel később 1987-1988-ban.[1]
Emlékezete [szerkesztés]
1997-ben a Magyarországi Református Egyház Makkai Sándor-díjat alapított, amelyet magyarországi és határon túli pedagógusok kaphatnak meg a "református nevelési eszmények átültetéséért a mindennapi pedagógiai gyakorlatba".
Róla nevezték el az oltszemi elemi iskolát.[2]
Irodalmi művei [szerkesztés]
- Számadás (versek), Kolozsvár, 1912
- Kapu előtt (regény), Kolozsvár, 1921
- Holttenger (társadalmi regény), Kolozsvár, 1923
- Az Eszter padja, Kolozsvár, 1924
- Élet fejedelme (elbeszélések), Kolozsvár, 1924
- Megszólalnak a kövek (elbeszélések), Kolozsvár, 1925
- Ördögszekér (regény), Kolozsvár, 1925
- Gyöngyvirág (énekes mesejáték 3 felvonásban), Kolozsvár, 1927
- Magyar fa sorsa. A vádlott Ady költészete, Kolozsvár, 1927
- Ágnes (regény), Kolozsvár, 1928)
- Az elátkozott óriások (előadások), Kolozsvár, 1928
- Egyedül. Bethlen Gábor lelki arca Kolozsvár, 1929
- Magunk revíziója (előadások), Kolozsvár, 1931
- Erdélyi szemmel (tanulmányok, esszék), Kolozsvár, 1932
- Harc a szobor ellen (tanulmányok), Kolozsvár, 1933
- Táltoskirály (történeti regény), Kolozsvár, 1934
- Sárga vihar Tatárjárás (történeti regény), Kolozsvár és Budapest, 1934
- Az élet kérdezett (tanulmányok), 1935
- Magyar nevelés, magyar műveltség, Budapest, 1937
- Magyarok csillaga, Budapest, 1937
- Tudománnyal és fegyverrel, Budapest, 1939
- Örök Erdély Budapest, 1940
- Mi Ernyeiek Budapest, 1940
- Szép kísértet (regény), Budapest,1942
- A fejedelem rózsája, Budapest, 1943
- Szabad vagy, Budapest, 1943
Díja [szerkesztés]
- Corvin-koszorú (1937)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. Budapest : Héttorony, 1989. 267 p. ISBN 963 02 6417 X
- ↑ Kisgyörgy Zoltán: Oltszem a közön, in. Háromszék, 2007 július 7. (Hozzáférés: 2010. január 6.)
Források [szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0 Online hozzáférés
.svg){kind=small}
