Ferrara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferrara
Ferrara címere
Ferrara címere
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Emilia–Romagna
Megye Ferrara
Polgármester Tiziano Tagliani
Irányítószám 44121-44122-44123-44124
Körzethívószám 0532
Népesség
Teljes népesség 130 837 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Népsűrűség 326,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 9 m
Terület 404 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ferrara  (Olaszország)
Ferrara
Ferrara
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 38′ 20″, k. h. 11° 37′ 12″Koordináták: é. sz. 44° 38′ 20″, k. h. 11° 37′ 12″
Ferrara weboldala

Ferrara város Emilia-Romagnában, Olaszországban, egyben Ferrara megye székhelye. Széles úthálózatra és számtalan palotára tett szert a 14. századtól kezdve, amióta is az Este ház irányítása alá került. A modern idők az ipar fellendülését hozták magukkal.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bolognától észak, északnyugatra fekszik a Po di Volanón, a főágának egyik elágazásán. A város a Bolognától Páduáig és Velencéig terjedő fő vasútvonalon helyezkedik el, amelynek több elágazása van Ravenna, Poggio Rusco és Codigoro felé.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferrara eredete bizonytalan, nem valószínű, hogy birtokolja az ősi Forum Alieni területeit, mint ahogyan azt sokan vélik. Feltehetőleg a Pó szájához tartozó lagúnák lakosai alapították. Két korai városközpontja is van a településnek: egy a katedrális körül, míg a másik, a castrum bizantino, ami a San Pietro-körzet, az ellentétes rakparton található, ahol a Primaro beleömlik a Volano-csatornába. A város nevével először az Aistulf lombard király által kiadott 754-es dokumentumban találkozhatunk. Desiderius zálogba bocsátott egy lombard ducatus ferrariae címet 757-ben II. István pápának. 984 után Tedalohoz tartozott, mint hűbérbirtok, Modena és Kanossza grófjához, I. Ottó unokaöccséhez. Ezután függetlenítette magát, 1101-ben Matilda grófnő vette ostrom alá. Eközben több híres család irányítása alá tartozott, közéjük tartozott az Adelardi is.

1146-ban Guglielmo Adelardi (az utolsó Adelardi) elhalálozott, és minden tulajdona átszállt hozományként unokahúgára a Marchesellára, Azzo VI d'Este-re. Tetemes ellenséges érzelem volt tapasztalható az újonnan bekerült család és a Salinguerra között, de tekintélyes igyekezet után Azzo VII Novellot örökös podestává nevezik ki 1242-ben. Fiúunokája, II. Obizzo (1264-1293) még őt is túlszárnyalta: a lakosság a város fejedelmévé választotta. Az Este ház a továbbiakban végleg Ferrarában maradt. 1289-ben Modena fejedelme lett, majd egy évvel később Reggioé.

III. Niccolò (1393-1441) több pápát is nagy pompával fogadott, különösen IV. Jenőt, aki egy tanácsadót is tartott a városban, 1438-ban. Fia Borso megkapta a Modena és Reggio nevű városok feletti hercegi címet III. Frigyestől 1452-ben, és 1471-ben Ferrara hercege lett, amely címet II. Pál pápa és I. Ercole (1471-1505) adományozott neki, miután sikeresen harcolt Velence ellen, és növelte a város dicsőségét, gazdagságát.

I. Ercole uralkodása alatt, aki a késői 15. század, és a korai 16 század legnagyobb művészeti patrónusa volt a Mediciek után, Ferrara egy kulturális központtá nőtte ki magát (különösen a zene területén). zeneszerzők érkeztek a városba Európának szinte minden részéről, különösen Franciaországból, és Flandriából. Ezen nevezetes személyek közé tartozik: Josquin des Prez, Jacob Obrecht, aki kétszer is ellátogatott a városba (itt is halt meg 1505-ben, a kitört járványnak köszönhetően) és Antoine Brumel.

I. Alfonzo (I. Ercole fia) feleségül vette Lukrécia Borgiát, és folytatta a Velence elleni háborút (sikeresen). 1509-ben II. Gyula pápa kiközösítette, ám ő legyőzte a pápai seregeket 1512-ben, és megvédte Ravennát.

Gaston de Foix elesett a harcban, amelyben Alfonzót támogatta. A következő pápákkal azonban békét kötött. 1518-tól Ariosto patrónusa. Fia, II. Ercole feleségül vette a francia Renéet, XII. Lajos lányát.

Az ő fia, II. Alfonzo pedig Lukréciát, I. Cosimo toszkánai herceg lányát vette el, majd ezt követően Barbarát, II. Maximilian lányát, legvégül pedig Margherita Gonzagát, Mantua hercegének lányát vette feleségül. Ferrara hírnevét és dicsőségét az egekbe tornázta, patrónusa volt Tassonak, Guarininek, és Cremonininek. Törvényes fiú utód nélkül halt meg, így 1597-ben VIII. Kelemen pápa Ferrarát szabad hűbérbirtoknak nyilvánította, akárcsak Comacchiót.

II. Alfonzo uralkodása alatt Ferrara ismét a lenyűgöző zenei élet egyik központja lett. Itáliában pusztán a tradicionális, zenéjükről híres városokat (Róma, Milánó, Velence) nem utasította a háta mögé. zeneszerzők, mint Luzzasco Luzzasci, Lodovico Agostini és Carlo Gesualdo öregbítették a város hírnevét. V. Pál pápa egy erődítményt építtetett a ferrarai kastély (Castel Tedaldo) mellett, a város délnyugati sarkában. Ferrara és területei továbbra is a pápai államok közé tartoztak, az erődítményt az osztrákok használták csapatok állomásoztatására 1832-től 1859-ig, amikor is elszakadva Ausztriától az Olasz Királyság része lett.

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ferrara történelmi központja: a reneszánsz város és a Pó torkolata
Világörökség
Ferrara 02.jpg
Ferrara, Katedrális
Adatok
Ország Olaszország
Világörökség-azonosító 733
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok II, III, IV, V, VI
Felvétel éve 1995
Elhelyezkedése
Ferrara  (Olaszország)
Ferrara
Ferrara
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 44° 50′, k. h. 11° 37′
Ludovico Ariosto emlékműve

A várost a mai napig is 9 km hosszú fal veszi körül, amelynek legnagyobb része a 15-16. század során épült.

Tán a legismertebb épületek egyike a Castello Estense, ami a város közepén található, téglából épült, négy tornya van, és várárok veszi körül. 1385-ben emelték és 1554-ben részlegesen helyreállították.

Közel az előbb említett épülethez található a Szent Anna kórház, ahol a költő, Torquato Tasso elmebaját igyekeztek kezelni.

A Palazzo del Municipiot a 18. században újjáépítették, és az Este család korai rezidenciájaként szolgált. Nem messze innen található a San Giorgo katedrális, amit 1135-ben építettek, Guglielmo degli Adelardi utasítására (ő ide van eltemetve). A belső részeket restaurálták barokk stílusban, 1712-ben. A campanile része reneszánsz stílusban épült (1451-1493), de az utolsó szint a 16. században épült.

A város egyeteme jogi, építészeti, orvosi, és természettudományi karral rendelkezik. A könyvtára értékes kéziratokkal (Tasso, Orlando Furioso) rendelkezik. Az egyetemen megfordult Nikolaus Kopernikusz (1503) és Paracelsus is.

Az Archivio Storico Comunale fontos, nagy mennyiségű történelmi dokumentummal rendelkezik. A legkorábbiak a 15. századból származnak. Az Archivio Storico Diocesano sokkal régebbi, 955-ből származó emlékeket is őriz.

A Monastero del Corpus Dominiben találhatjuk az Este család tagjainak síremlékeit, mint például I. Alfonzóét, II. Alfonzóét, I. Ercolét, továbbá Lukrécia Borgiáét és Eleonora d'Aragonáét.

További látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A katedrális (12. század)
  • A történelmi színház
  • A Certosa
  • A San Francesco-templom
  • A San Benedetto-templom
  • A Santa Maria in Vado
  • A San Domenico-templom
  • A San Paolo-templom
  • A San Giorgio-templom
  • A San Cristoforo-templom
  • A Palazzo Schifanoia, 1385-ben épült Alberto V d'Este uralkodása alatt. Borso d'Este életét megörökítő freskókat tartalmaz, továbbá zodiákus szimbólumokat, és a hónapok allegorikus megfelelőit. A belső Domenico di Paris által készített stukkókat tartalmaz. Az épületben kóruskönyv és reneszánsz érmegyűjteményt is kiállítanak.
  • A Palazzo della Ragione ("Az értelem Palotája") gótikus stílusban épült 1315-1326 között (az eredeti a második világháború során elpusztult).
  • Ludovico Ariosto háza.
  • Néhány zsinagógát is találhatunk a városban, és a Zsidó Múzeumot is, a középkori városrész szívében, közel a Castello Estense katedrálishoz. Ez az útszakasz a gettó része volt, ahová a zsidó lakosságot elkülönítették 1627-től 1859-ig.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferrara témájú médiaállományokat.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ferrara című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.