Carlo Gesualdo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Carlo Gesualdo

Carlo Gesualdo (Nápoly?, ~1560. – Nápoly, 1613. szeptember 8.) itáliai zeneszerző.

Venosa hercege volt. 1590-ben feleségét – aki az unokatestvére volt –, Maria d’Avalost és annak szeretőjét, Caraffát tetten érte és megölte. 1594-ben újranősült, második felesége Eleonora d’Este, a ferrarai herceg lánya volt, így házasságukkal egyesültek a nápolyi és ferrarai birtokok. A kissé „laza” házasságból egy fiú született, aki 1600-ban meghalt. A zeneszerzésre Pomponio Nenna, a nápolyi iskola jeles képviselője tanította. Kezdetben álnéven komponált, csak második házassága után vállalta saját nevét. 1597-től ismét Nápolyban élt. Időnként borús gondolatok uralkodtak el rajta, életunttá vált. Felmerült válásának híre, a közvélemény úgy tartotta, hogy megbomlott az elméje. Fia halála után készíttetett a gesualdói kapucínusok templomában egy oltárt, amely őt, feleségét, imádott nagybátyját és fia lelkét ábrázolja.

Harmóniai merészsége révén a legkiemelkedőbb kromatikus szerző. A 16. század végén több kísérlet indult az antik zene és kromatika újjáélesztésére, ennek köszönhető Vicentino archicembalója. Saját kísérletező hajlamainak engedve a kromatikának és a disszonanciának évszázadokig merésznek számító és példátlan használatáig jutott el. Gesualdo témaválasztásaiban is a hanyatló manierista stílust képviselte. Kedvelt költője, barátja Torquato Tasso volt, akinek számos szövegét megzenésítette.

Elsősorban hat kötet ötszólamú madrigálja fémjelzi nevét, ezeken kívül vallásos énekeket, responzóriumokat komponált. 1960-ban Igor Sztravinszkij Monumentum pro Gesualdo di Venosa (ad CD annum) című művében Gesualdo három madrigálját hangszerelte meg.

Életét Passuth László Madrigál című regényében dolgozta fel.

Források és ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Orselli, Cesare: A madrigál és a velencei iskola. Ford. Jászay Magda. Budapest, 1986. Zeneműkiadó. ISBN 963-330-600-0
  • Watkins, Glenn: Gesualdo élete és művei. Ford. Szilágyi Tibor. Budapest, 1980. Gondolat K. ISBN 963-280-168-7
  • Szabolcsi BenceTóth AladárZenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965.
  • John Stanley: Klasszikus zene. Kossuth Kiadó, Budapest, 2006.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]