Villa Adriana

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Villa Adriana
Villa adriana.jpg
Elhelyezkedése
Villa Adriana (Olaszország)
Villa Adriana
Villa Adriana
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 56′ 31″, k. h. 12° 46′ 31″Koordináták: é. sz. 41° 56′ 31″, k. h. 12° 46′ 31″
Világörökség-azonosító 907
Általános adatok
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Villa Adriana témájú médiaállományokat.
Villa adriana canopos.jpg
A tengeri színház panorámája

A Rómától 28 kilométerre keletre elhelyezkedő Tivoli Latium tartomány legnépszerűbb látnivalója. A Villa d´Este mellett, egy 16. századi bíboros parkja, mindenekelőtt a Villa Adriana grandiózus romkertje az ami a látogatókat már a 18. században is csapatostul vonzotta.

A létesítmény építését valószínűleg 125-ben kezdték. Ismeretlen, hogy akkor hol volt a bejárat. A létesítmény császári rezidencia palotával, fürdőkkel, nimfákkal, gazdasági épületekkel, és különleges személyre szabott épületekkel úgy mint könyvtár és színház, de mindenekelőtt az utazásaira emlékeztető tárgyakkal volt tele. Akkor is, ha ma már csak rekonstruált maradványaik léteznek, sejteni lehet, milyen pompa uralkodott itt kétezer éve.

A tragédia és komédia maszkjai egy mozaikon

Az építmények közül – amelyek funkcióit nem mindig lehetett meghatározni – a következőket lehet kiemelni: a 60 oszlop övezte arany tér (piazza d´oro) a térre nyíló termekkel, a tengeri színház (teatro maritimo), valamint egy kerek, teljesen beépített vonóhidakon keresztül megközelíthető sziget, melyet vízárok, oszlopcsarnok és fal vesz körül - a császár kedvenc tartózkodási helye. Majdnem csatlakozik ehhez az athéni Stoa Poikile másolata, az a négyzet alakú oszlopcsarnok, amelyben Kr.e. 300 körül a sztoikusok filozófiai iskolája létrejött. És végül a Kanopusz, Canoopor a Szerapisz-szentséggel híres zarándokhely Alexandriánál, amelyet Hadrianus újra feléppítettet Antinousra emlékeztetendő.

Hadrianus császár utódai használták és bővítették is a villát, míg Nagy Konstantin császár végül számtalan műkincset az új fővárosba, Konstantinápolyba szállíttatott. A népvándorlás korában aztán teljesen szét lett rombolva, majd a reneszánsz pápák kezdtek érdeklődni a romok iránt. Ásatásaiknak természetesen azonban nem tudományos céljuk volt, hanem saját építkezéseik gazdagítása.

A park története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom a művelt és műértő római császár Hadrián (uralkodása 117–138), Traianus fogadott fia uralkodása idején érte el legnagyobb kiterjedését. A császár feladatát mindenekelőtt abban látta, hogy biztosítsa a birodalom határait. 121-ben útra kelt számtalan szakember kíséretében – építészek, földrajztudósok, mérnökök, történészek, filozófusok és művészek –, melynek során először a mai Franciaországba, majd Németországba, Angliába és Spanyolországba utazott.Ezután meglátogatta Marokkót, átkelt a Földközi-tengeren és a mai Törökországon keresztül a Fekete-tengerre utazott. Ezután Rodosz és Szicília következtek, majd újra az örök városban tartózkodott. 128-ban meglátogatta a Marokkó és Egyiptom közötti provinciákat, végül Athénba utazott. A következő célállomás Kis-Ázsia, Szíria, Arábia és Palesztina volt. Kikapcsolódásként felhajózott a Níluson, itt azonban súlyos sorscsapás érte, amely megváltoztatta életét. Élettársa, a fiatal Antinousz belefulladt a folyóba. Hogy politikai gyilkosság vagy valóban baleset volt-e, soha nem derült ki. Ekkor érett meg benne az elhatározás: eddigi életével és emlékeivel visszavonul Rómába, egy újonnan felépítendő villába.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Frederico Guidobaldi (Szerk.): Sectilia pavimenta di Villa Adriana. Rom 1994.
  • Adolf Hoffmann: Das Gartenstadion in der Villa Hadriana. Zabern, Mainz 1980, ISBN 3-8053-0345-9.
  • William L. MacDonald, John A. Pinto: Hadrian's villa and its legacy. Yale Univ. Press, New Haven, Conn. 1995, ISBN 0-300-05381-9.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Villa Adriana témájú médiaállományokat.