Baranavicsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baranavicsi
Baranavicsi utcakép egy R–12 Dvina ballisztikus rakétával
Baranavicsi utcakép egy R–12 Dvina ballisztikus rakétával
Baranavicsi címere
Baranavicsi
címere
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Terület Breszti
Járás Baranavicsi
Jogállás város
Körzethívószám +375 0163
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 169 100 fő (2006)[1] +/-
Népsűrűség 3074,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 193 m
Terület 55 km²
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Baranavicsi (Fehéroroszország)
Baranavicsi
Baranavicsi
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 08′, k. h. 26° 01′Koordináták: é. sz. 53° 08′, k. h. 26° 01′

Baranavicsi (Баранавiчы, oroszul БарановичиBaranovicsi, lengyelül Baranowicze) járási jogú város Fehéroroszország Breszti területének keleti részén, a Baranavicsi járás székhelye. 2006-ban becsült lakossága 169,1 ezer fő volt, ezzel az ország 8. legnépesebb városa. Közigazgatási területe 54,9 km². 19391954 között a Baranovicsi terület székhelye volt. Fontos vasúti csomópont, a VarsóBresztMinszkMoszkva főútvonal mentén fekszik, Breszttől 205 km-re északkeletre, Minszktől 138 km-re délnyugatra.

Régi gőzmozdony a vasúti pályaudvaron

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranavicsi viszonylag rövid múltra tekint vissza. Az azonos nevű falu (akkoriban a Rozwadowski-család birtoka) első említése 1706-ból származik. A település az 1870-es években indult gyors növekedésnek, amikor megépültek a vasútvonalak (itt keresztezte egymást a Varsó–Moszkva és a VilnaLemberg vasútvonal). A településnek 1883-ban 2 ezer, 1897-ben 4,6 ezer, 1921-ben pedig 11 ezer lakosa volt. 1919-ben kapott városi jogokat. 1920–1939 között Lengyelország Nowogródeki vajdaságának járási (powiat) székhelye volt. Ekkoriban még lakosságának nagy részét zsidók alkották. A lengyelek fontos garnizonvárossá fejlesztették az akkori lengyel–szovjet határon fekvő Baranavicsit. 1939-re már 27,4 ezer lakója volt. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz csatolták, területi székhellyé vált. A német megszállás (1941. június 25.1944. július 8.) alatt a város súlyos károkat szenvedett. A zsidó lakosságot (akiknek egy része még 1939-ben menekült ide Lengyelország német megszállásakor) gettóba tömörítették, majd 1942 folyamán különféle koncentrációs táborokba szállították. A háború után (bár 1954-ben elveszítette területi székhely rangját) gyors fejlődésen, iparosodáson ment keresztül.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőgépek javítása, szerszámgépgyártás (forgácsológépek), autóaggregát-gyár, pamutüzem, élelmiszeripar (tej-, sör- és húsüzem). Kisebb hőerőmű. A város fontos vasúti csomópont, 6 irányba ágaznak el a sínek (Breszt, Minszk, Rivne, Białystok, Aszipovicsi, Lida). Mellette halad el az M1-es autópálya is, mely gyors összeköttetést biztosít a fővárossal.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kresztovozdvizsenszkij-fatemplom (1924).
  • Vasúti emlékmű (mozdony), a pályaudvaron látható.
  • Pokrovszkij-székesegyház (1924–1928, neoklasszicista) – a lerombolt varsói ortodox templom mozaikjainak felhasználásával épült.
  • Alekszandr Nyevszkij-templom – a középkori orosz templomok stílusában épült az 1990-es években.

Híres lakosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ott született:

  • Maja Berezowska (1898–1978) lengyel grafikusnő,
  • Vladzimir Szoltan (1953–1997) belarusz zeneszerző.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Becslés

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranavicsi témájú médiaállományokat.