Baranavicsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baranavicsi
Belarus-Baranavichy-Ballistic Missile Monument.jpg
Baranavicsi utcakép egy R–12 Dvina ballisztikus rakétával
Baranavicsi címere
Baranavicsi
címere
Közigazgatás
Ország  Fehéroroszország
Terület Breszti
Járás Baranavicsi
Jogállás város
Népesség
Teljes népesség 169 100 fő (2006)[1] +/-
Népsűrűség 3074,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 193 m
Terület 55 km²
Időzóna EET (UTC+2)
EEST (UTC+3)
Elhelyezkedése
Baranavicsi  (Fehéroroszország)
Baranavicsi
Baranavicsi
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 53° 08′, k. h. 26° 01′Koordináták: é. sz. 53° 08′, k. h. 26° 01′

Baranavicsi (Баранавiчы, oroszul БарановичиBaranovicsi, lengyelül Baranowicze) járási jogú város Fehéroroszország Breszti területének keleti részén, a Baranavicsi járás székhelye. 2006-ban becsült lakossága 169,1 ezer fő volt, ezzel az ország 8. legnépesebb városa. Közigazgatási területe 54,9 km². 19391954 között a Baranovicsi terület székhelye volt. Fontos vasúti csomópont, a VarsóBresztMinszkMoszkva főútvonal mentén fekszik, Breszttől 205 km-re északkeletre, Minszktől 138 km-re délnyugatra.

Régi gőzmozdony a vasúti pályaudvaron

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranavicsi viszonylag rövid múltra tekint vissza. Az azonos nevű falu (akkoriban a Rozwadowski-család birtoka) első említése 1706-ból származik. A település az 1870-es években indult gyors növekedésnek, amikor megépültek a vasútvonalak (itt keresztezte egymást a Varsó–Moszkva és a VilnaLemberg vasútvonal). A településnek 1883-ban 2 ezer, 1897-ben 4,6 ezer, 1921-ben pedig 11 ezer lakosa volt. 1919-ben kapott városi jogokat. 1920–1939 között Lengyelország Nowogródeki vajdaságának járási (powiat) székhelye volt. Ekkoriban még lakosságának nagy részét zsidók alkották. A lengyelek fontos garnizonvárossá fejlesztették az akkori lengyel–szovjet határon fekvő Baranavicsit. 1939-re már 27,4 ezer lakója volt. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz csatolták, területi székhellyé vált. A német megszállás (1941. június 25.1944. július 8.) alatt a város súlyos károkat szenvedett. A zsidó lakosságot (akiknek egy része még 1939-ben menekült ide Lengyelország német megszállásakor) gettóba tömörítették, majd 1942 folyamán különféle koncentrációs táborokba szállították. A háború után (bár 1954-ben elveszítette területi székhely rangját) gyors fejlődésen, iparosodáson ment keresztül.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Repülőgépek javítása, szerszámgépgyártás (forgácsológépek), autóaggregát-gyár, pamutüzem, élelmiszeripar (tej-, sör- és húsüzem). Kisebb hőerőmű. A város fontos vasúti csomópont, 6 irányba ágaznak el a sínek (Breszt, Minszk, Rivne, Białystok, Aszipovicsi, Lida). Mellette halad el az M1-es autópálya is, mely gyors összeköttetést biztosít a fővárossal.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kresztovozdvizsenszkij-fatemplom (1924).
  • Vasúti emlékmű (mozdony), a pályaudvaron látható.
  • Pokrovszkij-székesegyház (1924–1928, neoklasszicista) – a lerombolt varsói ortodox templom mozaikjainak felhasználásával épült.
  • Alekszandr Nyevszkij-templom – a középkori orosz templomok stílusában épült az 1990-es években.

Híres lakosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ott született:

  • Maja Berezowska (1898–1978) lengyel grafikusnő,
  • Vladzimir Szoltan (1953–1997) belarusz zeneszerző.

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Becslés

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranavicsi témájú médiaállományokat.