Koper
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Címer | Térkép |
|---|---|
 |
 |
| Alapadatok | |
| Régió: | Primorska |
| Terület: | 311,2 km2 |
| Lakosság: | 47 539 (2002) |
| Hivatalos oldal: | http://www.koper.si |
Koper ([ˈkoːpɛr], olaszul Capodistria [ˈkaːpoˌdistria], németül Gafers [ˈgaːfɐs], horvátul Kopar [ˈkoːpar]) Szlovénia legfontosabb kikötővárosa az Adrián, az olasz határ közelében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
Eredetileg egy szigeten állt, egyik korai elnevezése is innen ered: Kecske-sziget, Caprea, azaz Koper. Az ókorban Aegida néven említik görög források. A Capris, Caprea, Capre és Caprista elnevezések a római korból valók. A lombardok támadása elől 568-ban ide menekültek Tergestum (mai Trieszt) lakói. A 7. században átkeresztelték Justinopolis-ra II. Justinianus bizánci császár tiszteletére. Később a környező lagúnás tengerág feltöltésével félsziget lett belőle.
Az első feljegyzett kereskedelmi szerződés Velencével 932-ből való. Velence és a Német-római Birodalom közötti háborúban a császár oldalán harcolt, ezt II. Konrád városi jogokkal honorálta (1035). 1232-től az aquileiai érsekség része, majd 1278-tól Velence fennhatósága alá esik. Mai olasz nevének középkori elődje a Caput Histriae (Isztria feje).
1798-tól 1918-ig Ausztria része majd 1947-ig Olaszországé. Ez évben alakult meg Trieszt Szabad Terület, amelynek 1954-es felosztásával Koper Jugoszláviához került.
Az 1991-ben függetlenedett Szlovénia legjelentősebb kikötővárosa. Modern kikötőjét 1957-ben építették.
[szerkesztés] Lakosság
Az 1900-as népszámlálási adatok szerint 7205 olasz, 391 szlovén, 167 horvát és 67 német lakosa volt. A II. világháborút követő években (1947-56) az olasz lakosság nagy része kitelepült. A 2002-es felmérés szerint lakosainak száma 47,539, közülük a szlovénül beszélők aránya 74,1%. horvát anyanyelvűnek 8,0%, szerbhorvát nyelvűnek 4,0%, bosnyák nyelvűnek 2,8%, szerbnek 2,7% és olasznak 2,2% vallotta magát.[1] A már hagyományosan példás szlovén nemzetiségi politika jegyében - különös tekintettel az Olaszországban élő jelentős szlovén kisebbségre - a városban minden felirat kétnyelvű (szlovén-olasz), olasz nyelvű rádió- ás tv-adás is van. A szlovén nemzetiség parlamenti képviselője is Koperből származik.
[szerkesztés] Oktatás
Koper a harmadik egyetemi város Szlovéniában Ljubljana és Maribor után, itt van a (Univerza na Primoskem/Università del Litorale) egyetem székhelye.
[szerkesztés] Gazdaság
Jelentősebb vállalatai a Tomos, Cimos.
Koper-Capodistria Szlovénia egyetlen tengeri kereskedelmi kikötője. A függetlenség elnyerése óta ezen keresztül bonyolódik Szlovénia tengeren túli kereskedelmének meghatározó része. A '90-es évek közepe óta a kikötőt bővítették, a kikötői infrastruktúrát pedig jelentősen fejlesztették. Ennek eredménye az új kőolajterminál, az új konténerkikötő és az autóterminál. A szlovén-magyar vasút megnyitása óta a Koperi kikötő a Magyarország számára negyedik legjelentősebb tengeri kikötő. A szlovén kikötő az 1970-es évek óta működtet irodát Budapesten. 2006-ban Magyarország 1,1 millió tonnás tengeri forgalmat bonyolított le itt, és ezzel hazánk lett a második legjelentősebb partnere a szlovén kikötőnek. (A magyar tengeri áruszállítás megoszlása: Hamburgon át 45 százalék, Kopernél 30 százalék, Brémában 15 százalék, Rotterdam 6 százalék és Trieszt 4 százalék.) Koper az elmúlt öt évtizedben Közép-Európa legfontosabb tengeri kapujává nőtte ki magát. 2006-ban mintegy 2200 hajó kötött ki itt, és több mint 14 millió tonnás forgalmat bonyolítottak le, új rekordot felállítva a konténeres fuvarozásban.[2]
[szerkesztés] Éghajlat
Klímája alapvetően földközi-tengeri, azaz forró nyarak és enyhe telek jellemzik. Nagyobb északi hidegfrontok betörése idején inkább szubmediterrán jellegűre változik. A legcsapadékosabb évszak az ősz. A szárazföld felől fújó északi szeleket szlovénül burjának (bóra), a délieket maestral-nak nevezik. Vihar idején a legerősebb széllökések elérhetik a 200 km/h sebességet.
Az átalgos januári hőmérséklet 0 °C felett marad. A tegnervíz hűmérséklete februárban a legalacsonyabb 8 °C-kal, a legmelegebb augusztusban 24 °C körüli értékekkel.
[szerkesztés] Turizmus
A város déli részén terül el a tengerparti Žusterna üdülőnegyed, villákkal, üdülőkkal, szállodával.
[szerkesztés] Látnivalók
Közkedvelt épületei a Prétori palota 15. század és a Szent Nazarius székesegyház 14. század.
