Erzsébet Filippina Mária francia királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Élisabeth Vigée Le Brun: Madame Élisabeth portréja

Erzsébet Filippina Mária Ilona (franciául Élisabeth Philippine Marie Hélène de Bourbon) (Versailles, 1764. május 3.Párizs, 1794. május 10.) a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, XVI. Lajos francia király legfiatalabb húga, akit 1794-ben a francia forradalom idején kivégeztek.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Grand Royal Coat of Arms of France.svg

Erzsébet Filippina Mária királyi hercegnő 1764. május 3-án született versailles-i királyi kastélyban.

Édesapja a Bourbon-házból származó Lajos Ferdinánd francia királyi herceg, trónörökös (1729–1765) volt, XV. Lajos francia király (1710–1774) és Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnő (1703–1768) legidősebb fia.

Édesanyja a Wettin-házból való Mária Jozefa Karolina szász hercegnő, lengyel királyi hercegnő (1731–1767), III. Ágost lengyel király (1696–1763) és a Habsburg-házból származó Mária Jozefa osztrák főhercegnő leánya.

A szülők házasságából kilenc gyermek született, köztük a legfiatalabb Erzsébet Filippina Mária hercegnő.

  • Mária Zefirina (1750–1755), kisgyermekként meghalt.
  • Lajos József Xavér (1751–1761), kisgyermekként meghalt.
  • egy halva született leány (1752–1752)
  • Xavér Mária József (1753–1754), kisgyermekként meghalt.
  • XVI. Lajos (1754–1793), kivégezték.
  • XVIII. Lajos (1755–1824)
  • X. Károly (1757–1836)
  • Mária Adelaide Klotild (1759–1802), IV. Károly Emánuel szárd–piemonti király felesége.
  • Erzsébet Filippina Mária (1764–1794), Madame Élisabeth, akit 1794-ben a francia forradalom idején kivégeztek.

Gyermekévei a királyi udvarban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet Filippina Mária hercegnő már kisgyermekként teljes árvaságra jutott: egy éves volt, amikor váratlanul meghalt édesapja, a francia trónörökös, majd három éves korában édesanyját is elvesztette. Négy éves korától nevelését - nővérével, Mária Klotild hercegnővel együtt - Rohan-Soubise herceg, marsall nővére, Comtesse de Marsan és nevelőnői vették át.

Visszavonultságban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A francia királyi udvar több kísérletet is tett a fiatal Erzsébet hercegnő rangjához illő kiházasítására, azonban a próbálkozások sorra kudarcot vallottak. Miután a gyermektelen II. József német-római császárral, majd Aosta hercegével (a későbbi I. Viktor Emánuel szárd–piemonti király) tervezett házassága is meghiúsult, a magányos hercegnő Montreuil-i vidéki rezidenciájába költözött, ahol visszavonultan élt. Itt érte a hír 1789-ben a francia forradalom kitöréséről is. Miközben a francia nemesek legnagyobb része elhagyta az országot, Erzsébet úgy döntött, Franciaországban marad, és támogatja bátyját, XVI. Lajost és annak családját. Ennek érdekében 1789-ben visszatért Versailles-ba, és beköltözött a királyi palotába.

Madame Elisabeth a Temple-ben (Alexandre Kucharski festménye, 1792)

Szerepe a forradalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet 1789. október 6-án hajnalban a versailles-i kastélyban tartózkodott, amikor a párizsi külvárosi asszonyokból álló tömeg a testőrségen áttörve betört a palotába. A királyi családdal együtt arra kényszerült, hogy a tomboló tömeg kíséretében Versailles-ból Párizsba költözzön át.

1791. június 20-án ő is abban a hintóban ült, amellyel a királyi család titokban Párizsból a lotaringiai Varennes-be akart szökni, a menekülést azonban rosszul szervezték meg, s így a tömeg könnyen megakadályozta távozásukat. Álruhájuk ellenére felismerték őket, majd megalázó körülmények között visszavitték őket Párizsba.

Utolsó évei, halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Tuileriák ostroma idején a palotában tartózkodott, 1792. augusztus 13-án a királyi családdal együtt őrizetbe vették, és a Temple börtönébe zárták. Bátyját, XVI. Lajost 1793. január 21-én, sógornőjét, Mária Antoinette királynét október 16-án végezték ki. A királyi pár kivégzése után úgy tűnt, mintha megfeledkeztek volna Erzsébetről és unokahúgáról, a 15 éves Mária Terézia hercegnőről, Fouquier-Tinville ügyész azonban nem hagyta figyelmen kívül Erzsébetet, és 1794. május 9-én, a hercegnő 30. születésnapja után hat nappal, a Forradalmi Törvényszék elé állíttatta. Azokkal a hamis vádakkal, melyek szerint részt vett a Bourbonok összeesküvéseiben és a koronagyémántok ellopásában, halálra ítélték, és 1794. május 10-én Párizsban kivégezték.

Felmenői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erzsébet Filippina Mária
francia királyi hercegnő
Édesapja:
Lajos Ferdinánd francia királyi herceg
(Louis de France, 1729–1765)
Apai nagyapja:
XV. Lajos francia király
Apai dédapja:
Lajos francia királyi herceg
(Louis de France, 1682–1712)
Apai dédanyja:
Mária Adelheid savoyai hercegnő
Apai nagyanyja:
Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnő
Apai dédapja:
I. Szaniszló lengyel király
(Stanisław Leszczyński)
Apai dédanyja:
Katarzyna Opalińska grófnő
Édesanyja:
Mária Jozefa Karolina szász hercegnő
Anyai nagyapja:
III. Ágost lengyel király
(Frigyes Ágost szász trónörökös)
Anyai dédapja:
II. (Erős Ágost) lengyel király)
(I. Frigyes Ágost szász választófejedelem)
Anyai dédanyja:
Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth
(Krystyna Eberhardyna Hohenzollern szász hercegnő)
Anyai nagyanyja:
Habsburg Mária Jozefa főhercegnő
Anyai dédapja:
I. József német-római császár
Anyai dédanyja:
Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Pallas nagy lexikona