Mária Lujza bolgár fejedelemné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mária Lujza hercegnő
Portrait of Knyaginya Marie Louise of Bourbon-Parma of Bulgaria - oil painting.jpg
Mária Lujza, Bulgária fejedelemasszonya
Született 1870. január 7.
Róma; Olaszország
Elhunyt 1899. január 31. (29 évesen)
Szófia; Bulgária
Házastársa I. Ferdinánd bolgár cár
Gyermekei Cirill bolgár herceg
Eudoxia bolgár hercegnő
Nadezsda bolgár hercegnő
Szülei Mária Pia pármai hercegné
I. Róbert pármai herceg

Mária Lujza bolgár fejedelemné[1], született Mária Lujza Bourbon–pármai hercegnő (olaszul: Principessa Maria Luisa di Borbone-Parma, bolgárul: Мария-Луиза Бурбон-Пармска, княгиня на България, teljes nevén Maria Luisa Pia Teresa Anna Ferdinanda Francesca Antonietta Margherita Giuseppina Carolina Bianca Lucia Apollonia; Róma, 1870. január 17.Szófia, 1899. január 31.) a Bourbon-házból származó pármai hercegnő, házassága révén Bulgária fejedelemasszonya.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries Bourbon-Parme.svg
Mária Lujza Bourbon-pármai hercegnő

Mária Lujza hercegnő 1870 januárjában jött világra I. Róbert pármai herceg és Mária Pia nápoly–szicíliai királyi hercegnő legidősebb leányaként az olasz fővárosban. Édesanyja halála után édesapja újból megnősült, Mária Antónia portugál infánsnőt vezette oltár elé. Róbert hercegnek összesen huszonegy gyermeke született, akik közül többen szellemi fogyatékkal születtek a szüleik közötti közeli rokoni kapcsolat miatt. Mária Lujza együtt cseperedett fel beteg öccseivel és apjának második feleségétől született féltestvéreivel. Ez utóbbiak közül a legismertebb Zita hercegnő, a későbbi osztrák császárné, magyar királyné.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bulgaria,Principality 1879-86.jpg

Mária Lujza igen szigorú katolikus neveltetésben részesült. Fiatalabb testvéreivel ellentétben nem választhatta meg maga, kihez köti életét. Az 1890-es évek elején a hercegnőre felfigyelt Orléans-i Klementina francia királyi hercegnő, a magyar felmenőkkel is rendelkező I. Ferdinánd bolgár fejedelem és szász–coburg–gotha–koháry herceg édesanyja. A francia hercegnő feleséget keresett fia számára, akit végül Mária Lujza személyében lelt meg. A hercegnő – családjának elvárásait és hazájának érdekeit figyelembe véve – mondott igent a leánykérésre, noha azelőtt személyesen még sohasem találkozott a bolgár fejedelemmel.

Az esküvőt 1893. április 20-án tartották az itáliai Lucca városában, a menyasszony családjának Villa Pianore nevű birtokán. I. Ferdinánd és Mária Lujza házasságából négy gyermek származott:

I. Ferdinánd fejedelem és hitvese boldogtalan házasságban éltek; a mélyen katolikus pármai hercegnő nem tudott beilleszkedni új otthonába, míg a fejedelem feltehetően homoszexuális hajlamokkal rendelkezett. Noha egy ortodox vallású állam fejedelemasszonya volt, Mária Lujza sohasem tért át az ortodox hitre; ugyanakkor államérdekből kénytelen volt belegyezni abba, hogy elsőszülött fiát, Borisz trónörököst már a bolgár államvallás, az ortodox keresztény rítus szerint kereszteljék. A herceget maga II. Miklós orosz cár tartotta keresztvíz alá; a katolikus egyház viszont kiközösítette a trónörököst. Mária Lujza helyzetét csak nehezítette saját gyenge egészsége, és szüleinek állhatatossága arra vonatkozólag, hogy a botrányok elkerülése végett a hercegnőnek mindenféleképpen férjével kell maradnia.

Elhunyta[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Lujza pármai hercegnő, bolgár fejedelemné tragikusan korán, 29 éves korában hunyt el negyedik gyermekének világra hozatala közben 1899. január 31-én. A plovdivi római katolikus Szent Lajos-katedrális kriptájában temették el.

Férje később, 1908-ban újranősült, második házassága az akkor 48 éves Eleonóra reuss–köstritzi hercegnővel (1860–1917) azonban már gyermektelen maradt.

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Mária Lujza hercegnő hivatalosan soha nem viselte a bolgár királynéi vagy cárnéi rangot, ámbár néha utalnak rá így; férje csak az ő halála után, 1908-ban vette fel a cári titulust.
  • Boulay, Cyrille: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; Magyar Könyvklub; ISBN 963-547-931-X; 68–73. oldal
  • Aronson, Theo: Crowns in conflict: the triumph and the tragedy of European monarchy, 1910–1918; John Murray Publishers, London, 1986; ISBN 0-7195-4279-0
  • Constant, S.: Foxy Ferdinand, 1861–1948, Tsar of Bulgaria; Sidgwick and Jackson, London, 1979; ISBN 0-283-98515-1
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Lujza bolgár fejedelemné témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]