Kiközösítés
Kiközösítés alatt egy személy vagy egy csoport valamely közösségből való részleges vagy teljes kizárását értjük. Az esetek túlnyomó többségében részleges, azaz csupán a közösség bizonyos jól körülhatárolt tevékenységei végzésének jogától fosztja meg a kiközösítettet (pl. nem vehet részt a tábortűznél).
Főbb típusai: szociális (társadalmi csoportból, pl. törzsből való kirekesztés), politikai (pl. pártból való kizárás), vallási.
Tartalomjegyzék |
Vallási kiközösítés [szerkesztés]
Kiközösítés a katolikus egyházban (latinul excommunicatio) [szerkesztés]
Történelmi gyökerek: az első századokban kiközösítés alatt főleg a szentségek vételének tilalmát értették, ami azonban nem jelentette a közösség életéből való teljes kirekesztést. Részt vehetett például a közösségi imákon vagy a misén is, de nem áldozhatott. A kiközösítésnek egyértelműen büntető jelleggel bírt, de célja kétségkívül a megjavítás, a visszatérítés volt. Nagyon kivételes esetekben alkalmaztak csak a közösségből való teljes és végérvényes kiközösítést (kiátkozást).
Napjainkban: az 1983-as egyházi törvénykönyv (CIC) nem tartalmaz pontos jogi definíciót a kiközösítésre. Alphonse Boras nyomán jogi jelentését így közelíthetjük meg: „Olyan sajátosan gyógyító célú, pozitív egyházjogi büntető szankció, melyet igen súlyos büntetendő cselekmények ellen rendeltek, és amelynek elválaszthatatlan hatásai a jogok és kötelességek gyakorlásának olyan, a Codex rendelkezéseinek megfelelő (1331.k., 171.k. 1.§ 3, 316.k., 915.k., 996.k. 1.§ és 1109.k.) tilalmaiban állnak, melyek az Egyház lelki javaiból való (szinte) teljes kizárást eredményeznek.”[1]
Főbb hatásai:
- szentmisén és bármilyen más liturgikus cselekményen való aktív részvétel tilalma (a puszta jelenlét nem minősül ennek, csak a cselekmény végzése, vagy végzésben való közreműködés),
- szentségek, szentelmények végzésének vagy felvételének tilalma,
- egyházi hivatalok, szolgálatok vagy bármiféle egyházi tisztség gyakorlásának és egyházkormányzati intézkedések végzésének tilalma.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
Ez a lap nagyrészt a Katolikus lexikon kiközösítés szócikke alapján készült.
