Mária Klotild francia királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mária Klotild
Clothilde with guitar.jpg
Mária Klotild

Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-ház
Savoyai-ház
Született 1759. szeptember 23.
Versailles, Franciaország
Elhunyt 1802. március 7. (42 évesen)
Nápoly, Olaszország
Házastársa IV. Károly Emánuel szárd–piemonti király
Édesapja Lajos Ferdinánd francia királyi herceg
Édesanyja Mária Jozefa Karolina szász hercegnő
Signature of Marie Clotilde de France, 1793.jpg
Mária Klotild aláírása

Mária Adelheid Klotild Xavéria (franciául Marie Adélaïde Clotilde Xavière de Bourbon, olaszul Maria Clotilde Adelaide di Borbone), (* Versailles, 1759, szeptember 23. – † Nápoly, 1802. március 7.), a Bourbon-házból való francia királyi hercegnő, XVI. Lajos, XVIII. Lajos és X. Károly francia királyok testvére. IV. Károly Emánuel szárd–piemonti királlyal, Savoya és Piemont hercegével kötött házassága révén piemonti hercegné, 1796-tól haláláig savoyai hercegné és szárd–piemonti királyné.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blason France moderne.svg

Mária Adelheid Klotild hercegnő 1759-ben született a Versailles-i kastélyban. Édesapja Lajos Ferdinánd francia királyi herceg, trónörökös (Louis Ferdinand de Bourbon, dauphin de Viennois, 1729–1765) volt, XV. Lajos francia király és Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnő (1703–1768) legidősebb fia.

Édesanyja a dauphin második felesége, a Wettin-házból való Mária Jozefa Karolina szász hercegnő (1731–1767), lengyel királyi hercegnő volt, II. Frigyes Ágost szász választófejedelem (1696–1763) és Mária Jozefa osztrák főhercegnő (1699–1757) leánya, I. József német-római császár unokája.

A nyolc testvérből öten érték meg a felnőtt kort, közülük hármat koronáztak Franciaország királyává:

Madame de Marsan keze alatt nevelkedett, kishúgával, Erzsébet hercegnővel együtt. Kövérkés alakja miatt testvérei a háta mögött „Gros Madame”-nak gúnyolták. Szüleit korán elveszítette (apját 6, anyját 8 éves korában).

Mária Klotild szárd-piemonti királyné

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries Sardaigne 1720.png

1775. augusztus 20-án Párizsban képviselők útján (per procurationem) házasságot kötött a Savoyai-házból való Károly Emánuellel (1751–1819), Piemont hercegével, III. Viktor Amadé szárd–piemonti király és a Bourbon-házból való Mária Antonietta spanyol infánsnő legidősebb fiával, V. Fülöp spanyol király unokájával, a Szárd–Piemonti Királyság trónörökösével. Az ünnepélyes esküvőt 1775. szeptember 6-án Chambéryben, Savoya fővárosában tartották. A dinasztikus érdekházasság jól sikerült, a fiatalok megszerették egymást, őszinte érzelmi kötődés alakult ki köztük. Minden erőfeszítésük ellenére azonban a házasság gyermektelen maradt.

1789-ben kitört a francia forradalom. A francia királyi család tagjai közül, aki tehette, külföldre menekült. Mária Klotild legifjabb bátyja, Artois grófja családostul Torinóba jött a húgához. 1791 júliusáig élt itt, Mária Klotild apósának, III. Viktor Amadé királynak udvarában, majd Brüsszelbe ment tovább. Mária Klotild hercegné találkozhatott 1791 óta emigrációban élő nagynénjeivel, XV. Lajos leányaival, Mária Adelheiddel (1732–1800) és Viktória Lujza Mária Teréziával (1733–1799).

1793-ban a piemonti hercegnét családi tragédiák sorozata sújtotta. A jakobinusok halálra ítélték és guillotine alá küldték Mária Klotild legidősebb bátyját, XVI. Lajos királyt és sógornőjét, Marie Antoinette királynét. Legfiatalabb húgát, Erzsébet királyi hercegnőt is kivégezték.

Bonaparte tábornok 1796-os itáliai hadjárata során a Szárd–Piemonti Királyság súlyos katonai vereségeket szenvedett. Néhány hónappal később, október 16-án III. Viktor Amadé király meghalt, és Mária Klotild férje örökölte a trónt, IV. Károly Emánuel néven szárd–piemonti király és Savoya (címzetes) uralkodó hercege lett. A piemonti hercegné szárd–piemonti királynévá emelkedett.

Emigrációban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1798. december 6-án a francia hadsereg elfoglalta Torinót, és IV. Károly Emánuelt szárazföldi tartományáról (Piemont, Savoya, Liguria, Ciszalpinia) való lemondásra kényszerítette. A királyi család december 9-én elhagyta Torinót. Pármán, Toszkánán és Rómán keresztül visszavonultak egyetlen megmaradt birtokukra, Szardínia szigetére, amit a brit flotta jelenléte megóvott a francia inváziótól. Cagliariban rendezkedtek be.

1800. június 14-i az osztrák-orosz csapatok marengói csatavesztése végképp szétfoszlatta a királyi reményeit a hazatérésre. Rómába költoztek, ahol a Colonna-család vendégeiként éltek, akik rokonságban álltak a Savoya-Carignani családdal.

Síremléke Nápolyban (festmény)

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1802-ben a szárd–piemonti királyi pár látogatást tett a nápolyi királyi családnál. Mária Klotild királyné itt váratlanul megbetegedett és március 7-én meghalt. A nápolyi Santa Caterina a Chiaia templomban, a Jó Pásztorleány kápolnában (Cappella della Buona Pastora) temették el. A király egyszerű síremléket állíttatott az elhunyt királyné nyughelye fölé.

IV. Károly Emánuel királyt annyira megviselte szeretett feleségének elvesztése, hogy még abban az évben lemondott a királyi trónról öccse, Viktor Emánuel javára, és novíciusként bevonult a jezsuiták római kolostorába (Noviziato della Compagnia di Gesù). Igen egyszerű körülmények között élt Rómában és Frascatiban. Jezsuita szerzetesként fejezte be életét 1819-ben.

Utóélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alig hat évvel Mária Klotild királyné halála után, 1808. április 10-én VII. Piusz pápa kezdeményezte boldoggá avatását, de a 19. század első felének politikai eseményei (napóleoni háborúk, a franciaországi restauráció, majd az 1830-as francia forradalom késleltették a folyamatot. A olasz egység („risorgimento”) háborúiban a Savoyai-ház hatalmi törekvései szembekerültek a Pápai Állammal, ennek nyomán a Szentszék meg is szüntette a szárd–piemonti királyné boldoggá avatási eljárását. Síremlékét 1933-ban I. Umbertó olasz király restauráltatta. A köztiszteletben álló királyné halálának bicentenáriumán, 2002. március 17-én sírjánál megemlékezést tartottak az Olasz Köztársaság főtisztviselői, egyházi személyiségei és a volt királyi család tagjai.

Felmenői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Adelheid Klotild
francia királyi hercegnő,
szárd–piemonti királyné
Édesapja:
Lajos Ferdinánd francia királyi herceg
(Louis de France, 1729–1765)
Apai nagyapja:
XV. Lajos francia király
Apai dédapja:
Lajos francia királyi herceg
(Louis de France, 1682–1712)
Apai dédanyja:
Mária Adelheid savoyai hercegnő
Apai nagyanyja:
Leszczyńska Mária lengyel királyi hercegnő
Apai dédapja:
I. Szaniszló lengyel király
(Stanisław Leszczyński)
Apai dédanyja:
Katarzyna Opalińska grófnő
Édesanyja:
Mária Jozefa Karolina szász hercegnő
Anyai nagyapja:
III. Ágost lengyel király
(Frigyes Ágost szász trónörökös)
Anyai dédapja:
II. (Erős Ágost) lengyel király)
(I. Frigyes Ágost szász választófejedelem)
Anyai dédanyja:
Christiane Eberhardine von Brandenburg-Bayreuth
(Krystyna Eberhardyna Hohenzollern szász hercegnő)
Anyai nagyanyja:
Habsburg Mária Jozefa főhercegnő
Anyai dédapja:
I. József német-római császár
Anyai dédanyja:
Vilma Amália braunschweig–lüneburgi hercegnő

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mária Klotild francia királyi hercegnő témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Louis-Leopold d'Artemont: A Sister of Louis XVI: Marie-Clotilde de France, Queen of Sardinia (1759-1802), John Murray, London, 1911. Mária Klotild királyné és IV. Károly Emánuel király élete, politikai korrajz.