Anna Mária orléans-i hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Anna Mária orléans-i hercegnő
Anne Marie d'Orléans, Princess of France and future Duchess of Savoy and Queen of Sardinia.jpg
Született
1669. augusztus 27.
Saint-Cloud
Elhunyt
1728. augusztus 26. (58 évesen)
Torino
Házastársa II. Viktor Amadé szárd–piemonti király
Gyermekei Mária Adelheid savoyai hercegnő
Savoyai Mária Lujza spanyol királyné
III. Károly Emánuel szárd–piemonti király
Szülei Fülöp orléans-i herceg

Anne D'orleans (Signature).jpg
aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Anna Mária orléans-i hercegnő témájú médiaállományokat.

Anna Mária orléans-i hercegnő (Anne Marie d’Orléans) (* Saint-Cloud, 1669. augusztus 27. – † Torino, 1728. augusztus 26.), a Bourbon-házból származó francia királyi hercegnő, Valois kisasszonya, a Mademoiselle Royale. II. Viktor Amadé szárd–piemonti király feleségeként Savoya és Piemont hercegnéje, szárd–piemonti királyné, III. Károly Emánuel szárd–piemonti király anyja, XV. Lajos francia király anyai nagyanyja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blason France moderne.svg

Anna Mária francia királyi hercegnő Párizs mellett, a saint-cloud-i kastélyban született.

Édesapja a Bourbon-házból való Fülöp orléans-i herceg (Philippe de France, 1640–1701) volt, XIII. Lajos francia király és Ausztriai Anna francia királyné (1601–1666) második fia, XIV. Lajos király öccse, a Monsieur.

Édesanyja az orléans-i herceg első felesége, a Stuart-házból való Henrietta Anna angol királyi hercegnő volt (angolul Henrietta Anne Stuart, franciául Henriette d’Angleterre, 1644–1670), I. Károly angol király (1600–1649) és a Bourbon-házból való Henrietta Mária francia királyi hercegnő (1609–1669) leánya, IV. Henrik király unokája.

Három gyermekük született, ketten élték meg a felnőtt kort. Valamennyien a „királyi vérből való herceg / hercegnő” (franciául prince / princesse de sang) címet viselték.

  • Mária Lujza királyi hercegnő (1662–1689, aki II. Károly spanyol király felesége lett, de a király testi állapota miatt nem született gyermekük.
  • Fülöp Károly orléans-i herceg, Valois hercege (1664–1666), kisgyermekként meghalt.
  • Anna Mária orléans-i hercegnő (1669–1728) szárd–piemonti királyné.
Anna Mária orléans-i hercegnő

Mária Anna egyéves volt, amikor édesanyja, Henrietta Anna angol királyi hercegnő meghalt. Apjának második feleségétől, a Wittelsbach-házból való Erzsébet Sarolta (Liselotte) rajna-pfalzi hercegnőtől (1652–1722), I. Károly pfalzi választófejedelem és Sarolta hessen-kasseli tartománygrófnő leányától három gyermeke született, Mária Anna féltestvérei:

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Armoiries Savoie 1630.svg

1684. április 10-én Anna Mária hercegnő Versailles-ban házasságot kötött feleségül ment a Savoyai-házból származó II. Viktor Amadé savoyai herceghez (1666–1732). Az ünnepélyes esküvői szertartást 1684. május 6-án Chambéryben, a Savoyai Hercegség fővárosában is megtartották. Viktor Amadé herceg 1713-tól Szicília királya, majd 1720-tól II. Viktor Amadé néven Szardínia és Piemont királya lett.

Házasságukból hat gyermek született, hárman érték meg a felnőtt kort.

  1. Mária Adelheid hercegnő (1685–1712), aki 1697-ben a francia trónörököshöz, Lajos királyi herceghez, Burgundia hercegéhez (1682–1712) ment feleségül. Az ő legkisebb fia lett XV. Lajos francia király.
  2. Mária Anna (1687–1690), kisgyermekként meghalt.
  3. Mária Lujza Gabriella hercegnő (1688–1714), aki 1701-ben V. Fülöp spanyol királynak (1683–1746), Lajos burgundiai herceg öccsének első felesége lett.
  4. Viktor Amadé herceg (1699–1715), Piemont hercege, serdülőként meghalt.
  5. Károly Emánuel herceg (1701–1773), aki 1730-ban örökölte apja trónját, és III. Károly Emánuel néven Savoya és Piemont hercege, szárd–piemonti király lett.
  6. Emánuel Filibert (1705–1705), Chablais hercege, születésekor meghalt.
Anna Mária orléans-i hercegnő

A politikai érdekházasságot Anna Mária nagybátyja, XIV. Lajos erősen ösztönözte, mivel ennek révén a Savoyai Hercegséget saját katonai szövetségében kívánta tartani. Mivel azonban II. Viktor Amadé herceg titokban a francia függőség lazítását tervezte, a pfalzi örökösödési háborúban (1688–1697), majd a spanyol örökösödési háborúban (1703–1714) a Savoyai Hercegség a Habsburgok által vezetett franciaellenes szövetség oldalára állt. A francia hadsereg mindkét háború során megszállta Savoyát, a hercegi párnak menekülnie kellett Torinóból. Az utrechti békeszerződésben a győztes hatalmak Savoya hercegét elismerték Szicília királyának, Anna Mária hercegné öt évre szicíliai királyné lett, de II. Viktor Amadénak 1718-ban spanyol követelésre le kellett mondania, cserébe 1720-ban, a négyes szövetség háborújának végén megkapta a szárd királyi címet.

Férje, Viktor Amadé herceg házasságon kívüli viszonyt tartott fenn a nála sokkal fiatalabb, férjezett Jeanne Baptiste d’Albert de Luynes hercegnővel (1670–1736), aki 1690–1694 között két gyermeket is szült neki, akiket apjuk 1701-ben törvényesített és hercegi rangra emelt, annak ellenére, hogy anyjuk 1700 végén Franciaországba szökött. A herceg erkölcstelen viszonya feleségének nagybátyját, XIV. Lajos királyt is felháborította, leveleiben határozottan és fenyegetően igyekezett jobb belátásra bírni őt (sikertelenül).

Anna Mária szárd királyné Torinóban hunyt el 1728. augusztus 26-án, egy nappal 59. születésnapja előtt. Megözvegyült férje a következő évben újra megnősült, rangon aluli (morganatikus) házasságot kötött Anna-Teresa Canelli di Cumiana grófnővel (1679–1769), majd 1730-ban lemondott a szárd királyi trónról. Utódja Anna Mária királynétól született fia, Károly Emánuel herceg lett.

A brit jakobiták trónörökösnője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Anyja révén Anna Mária királynét és utódait a brit jakobiták az Egyesült Királyság és Írország jogos trónörökösének tekintették.

Anna Mária királynét a brit jakobiták néhány éven át (1714–1720 között) az Egyesült Királyság (azaz Anglia és Skócia) és Írország trónvárományosának (heir presumptive) ismerték el. Ebben az időben a jakobiták trónkövetelője James Francis Edward Stuart herceg volt (The Old Pretender, 1688–1766), akit hívei „III. Jakab angol és VIII. Jakab skót király” néven a Brit-szigetek uralkodójának ismertek el. Anna Mária királyné 1714. augusztus 1-jén lett jakobita trónvárományos, amikor a trónkövetelő James Francis herceg nővére, Anna angol királynő (1665–1714) elhunyt. 1720. december 31-én, amikor James Francis herceg első fia, Charles Edward Stuart herceg (Bonnie Prince Charlie, 1720–1788) megszületett, ő vált Anna Mária királyné helyett a jakobiták trónvárományosává.

1807-ben (csaknem 80 évvel Anna Mária halála után) elhunyt II. Jakab angol király utolsó egyenes leszármazottja, Henry Benedict Stuart bíboros. A jakobiták ekkor Jakab elődjének, I. Károly angol királynak legidősebb élő leszármazottját ismerték el jogos trónigénylőnek. 1807-ben ez IV. Károly Emánuel szárd–piemonti király, Savoya hercege volt, Anna Mária királyné, orléans-i hercegnő és II. Viktor Amadé szárd–piemonti király dédunokája. Anna Mária királynétól származó szárd–piemonti királyok révén a brit jakobiták a 19. századtól a mai napig fenntartják a Stuart-ház legitimista igényét Nagy-Britannia Egyesült Királyság és Írország trónjára.[1]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A brit jakobiták álláspontja szerint I. Mária angol királynő (1516–1558) jogos örököse az angol trónon az unokanővére, Stuart Mária (I. Mária skót királynő, 1542–1587), és nem a trónbitorló I. Erzsébet (1533–1603), VIII. Henrik király törvénytelen leánya, aki kivégeztette az angol trón jogos örökösét, Stuart Máriát.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]