I. Umbertó olasz király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Umbertó
Umberto I di Savoia.jpg
I. Umbertó, Olaszország királya

Titulusai Olaszország királya, Genova hercege, Piemont, Aosta és Chablais hercege
Olasz Királyság királya
Uralkodási ideje
1878. január 9. – 1900. július 29.
Elődje II. Viktor Emánuel
Utódja III. Viktor Emánuel
Életrajzi adatok
Uralkodóház Savoyai-ház (Carignano-ág)
Teljes neve Umberto Rainerio Carlo Emanuele Giovanni Maria Ferdinando Eugenio di Savoia
Született
1844. március 14.
Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg Torinó
Elhunyt
1900. július 29. (56 évesen)
Flag of Italy (1861-1946) crowned.svg Monza
Nyughelye Olaszország Róma, Pantheon
Házastársa 1868–1900: Savoyai Margit királyi hercegnő
Gyermekei III. Viktor Emánuel
Édesapja II. Viktor Emánuel
Édesanyja Habsburg–Toszkánai Mária Adelheid Franciska

Savoyai Umbertó (olaszul: Umberto Ranieri Carlo Emanuele Giovanni Maria Ferdinando Eugenio di Savoia); (Torinó, 1844. március 14.Monza, 1900. július 29.); a Savoyai-házból származó szárd–piemonti, majd olasz királyi herceg, 1849-től a Szárd–Piemonti Királyság, majd 1861-től az egységes Olasz Királyság trónörököse, 1878. január 9-től haláláig I. Umbertó néven az Olasz Királyság második királya.

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Umbertó szárd–piemonti királyi hercegként látta meg a napvilágot 1844. március 14-én, Torinóban, a Szárd-Piemonti Királyság fővárosában. Édesapja a Savoyai-ház carignanói ágából származó Viktor Emánuel trónörökös volt, aki 1861-től II. Viktor Emánuel néven az egységes Olaszország első királya lett. Édesanyja Habsburg–Toscanai Mária Adelheid Franciska főhercegnő volt. Umbertó herceg volt szüleinek legidősebb fiúgyermeke. Családja a Savoyai-ház Carignanói (Carignani) ágából származott. Umberto herceg születésekor apai nagyapja, Károly Albert uralkodott a Szárd-Piemonti Királyságban.

Umberto hercegnek hat testvére volt, közülük négyen élték meg a felnőttkort. Öccse, Amadeo Ferdinánd herceg később I. Amadé néven Spanyolország királya lett.

Fiatalkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Umbertó herceg a korban szokásos katonai kiképzést kapta meg fiatalkorában. Tisztként mind az 1859-es szárd–francia–osztrák háborúban, mind az 1866-os porosz–osztrák–olasz háborúban részt vett. Közben, 1861-ben apja II. Viktor Emánuel néven az egységes Olaszország trónjára lépett.

Házassága, gyermeke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Umberto herceg 1868. április 22-én lépett frigyre unokanővérével, Savoyai Margit olasz királyi hercegnővel, Genova hercegnőjével. Házasságukból egyetlen gyermek született, a későbbi III. Viktor Emánuel király (1900–1947).

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Umberto herceg apja halála után, 1878. január 9-én I. Umbertó néven lépett trónra. Uralkodása alatt apja szellemiségét vitte tovább. A Risorgimento lezárultával természetesen sokkal inkább törekedhetett a békés építőmunkára és a külső terjeszkedésre is. Uralma alatt vált olasz gyarmattá Eritrea (1890), és Szomália déli része, Olasz-Szomália néven. Etiópia esetében azonban az olasz gyarmatosítási törekvések kudarcot vallottak, az 1896-as aduai csatavesztés következtében.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Umbertó király ellen már trónra lépése évében is követtek el merényletet az anarchisták. 1898-ban a magas élelmiszerárak miatt tüntetések voltak országszerte, Milánóban Fiorenzo Bava-Beccaris tábornok a tömeg közé lövetett, ami legalább 80 halálos áldozattal járt. I. Umbertó fogadta a tábornokot, és köszönetét fejezte ki. A hírre Gaetano Bresci, akkor az Egyesült Államokban élő anarchista elhatározta, hogy hazatér, és végez az uralkodóval. Tervét 1900. július 29-én Monzában hajtotta végre. Három lövést adott le Umbertó királyra, aki még aznap belehalt sérüléseibe.

A meggyilkolt királyt a Római Pantheonban temették el, apja mellé. Szobra Rómában, a Villa Borghese parkjában áll. A trónon fia követte, III. Viktor Emánuel néven.


Előző uralkodó:
II. Viktor Emánuel
Olasz király
1878 – 1900
Olasz birodalmi zászló
Következő uralkodó:
III. Viktor Emánuel