Habsburg–Lotaringiai Rainer József lombard–velencei alkirály

Rainer főherceg, alkirály
(Josef Kriehuber litográfiája)

Fiát, az ifjabb Rainer főherceget (1827–1913), a Birodalmi Tanács (Reichsrat) elnökét lásd itt.

Habsburg–Lotaringiai Rainer József János főherceg (Erzherzog Rainer Joseph Johann Michael Franz Hieronymus von Österreich) (Pisa, 1783. szeptember 30. – Bozen (Tirol), 1853. január 16.), német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, II. Lipót császár fia, József nádor öccse, császári-királyi tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya, II. Viktor Emánuel olasz király apósa. Gyakran nevezik az idősebb Rainer főhercegnek, megkülönböztetve fiától, az ifjabb Rainer főhercegtől.

Élete

Származása, testvérei

Rainer főherceg 1783. szeptember 30-án született Pisában, a Toszkánai Nagyhercegség területén.

Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt.

Rainer főherceg az uralkodópár 16 gyermeke közül tizennegyedikként született. A felnőtt kort megérő testvérek:

• Mária Terézia Jozefa főhercegnő (1767–1827), aki I. Antal szász királyhoz ment feleségül.
• Ferenc József Károly főherceg (1768–1835), a későbbi II. Ferenc német-római császár, I. Ferenc néven osztrák császár, magyar és cseh király.
• Ferdinánd József János főherceg (1769–1824), később III. Ferdinánd néven Toszkána nagyhercege.
• Mária Anna Ferdinanda főhercegnő (1770–1809), a prágai Szent Teréz apácakolostor főapátnője.
• Károly főherceg (1771–1847) tábornagy, Teschen hercege, Napóleon legyőzője az asperni csatában.
• Sándor Lipót főherceg (1772–1795), 1790-től haláláig Magyarország nádora.
• József Antal János főherceg (1776–1847), 1795-től haláláig Magyarország nádora (József nádor).
• Mária Klementina főhercegnő (Maria Klementine von Österreich, 1777–1801), aki Ferenc nápoly–szicíliai trónörököshöz ment feleségül.
• Antal Viktor főherceg (1779–1835), Köln püspöke, 1816–1828-ig a Német Lovagrend Nagymestere.
• János főherceg (1782–1859) tábornagy, a „stájer herceg”.
• Rainer József főherceg (1783–1853) tábornagy, a Lombard–Velencei Királyság alkirálya.
• Lajos főherceg (1784–1864) tábornagy, 1836–1848-ig az Államkonferencia vezetője.
• Rudolf főherceg (1788–1831) bíboros, Olmütz hercegérseke, Beethoven mecénása.

A Lombard–Velencei Királyság.

Pályafutása

Rainer főherceg gyermekéveit a firenzei nagyhercegi udvarban töltötte. Hétéves volt, amikor 1790-ben apja megörökölte a császári trónt, és a család Bécsbe költözött. 1792-ben kilencévesen mindkét szülőjét elveszítette, három hónapon belül. Rainer főherceg elsőszülött bátyja, a 24 éves Ferenc lett az uralkodó (II. Ferenc néven német-római, 1804-től I. Ferenc néven osztrák császár).

Rainer főherceget 25 éves korában, 1818. január 3-án császári bátyja, I. Ferenc kinevezte az Osztrák Császársághoz kapcsolt Lombard–Velencei Királyság (Regno Lombardo-Veneto) alkirályává. Ezt az államot a napóleoni háborúkat lezáró bécsi kongresszus alkotta 1815-ben, Lombardia és Veneto tartományok összekapcsolásával. Az állam perszonálunióban állt Ausztriával, uralkodója a mindenkori osztrák császár volt, akit az alkirály és a főkormányzó képviselt. Rainer főherceg 1848-ig látta el az alkirályi tisztséget. Az alkirályi tisztség nem jelentett sok államigazgatási kötelezettséget. A milánói királyi udvarban Rainer főhercegnek és Mária Erzsébet főhercegnének főleg protokolláris feladataik voltak.

Az itáliai forradalom előestéjén Rainer főherceg, Spaur főkormányzóval együtt 1848. január 18-án elhagyta Lombardiát, Bécsbe utazott jelentéstételre. Radetzky tábornagy, aki 1831 óta az itáliai császári csapatok főparancsnoka volt, úgy értékelte, hogy az olasz nemzeti lázongás a főherceg liberalizmusa, túlzott engedékenysége miatt növekedhetett olyan mértékűre, hogy leverésükre császári csapatok bevetése válhat szükségessé. 1848 májusától Radetzky katonai kormányzó gyakorolta a teljhatalmat a két tartományban, Rainer főherceg már nem is térhetett vissza állomáshelyére. A milánói és monzai királyi paloták üresen álltak 1857 szeptemberéig, az új alkirály, Ferdinánd Miksa főherceg megérkezesééig (akit 1859-ben szintén túlzottnak minősített liberalizmusa miatt hívtak vissza).

1848 márciusában Rainer főherceg családjával együtt Tirolba költözött. A dél-tiroli Bozenben (ma: Bolzano, Olaszország) halt meg 1853. január 16-án, 70 éves korában. Özvegye három évvel élte őt túl. Mindkettőjüket a bolzanói székesegyház (Dom Maria Himmelfahrt) kriptájában temették el.

Felesége, Mária Erzsébet carignanói hercegnő

Az idős Rainer főherceg

Házassága, utódai

Rainer főherceg 1820. május 28-án Prágában feleségül vette Savoyai Mária Erzsébet carignanói hercegnőt (Maria Elisabetta di Savoia-Carignano, 1800–1856), Károly Emánuel Ferdinánd carignanói herceg (Carlo Emanuele Ferdinando di Savoia-Carignano, 1770–1800) és Mária Krisztina szász–kurlandi hercegnő (Marie Christine von Sachsen, Herzogin von Kurland, 1779–1851) leányát. Nyolc gyermekük született:

• Mária Karolina Auguszta főhercegnő (1821–1844), nem ment férjhez, fiatalon meghalt.
• Habsburg–Lotaringiai Mária Adelheid szárd–piemonti királyné (1822–1855), aki 1842-ben feleségül ment unokafivéréhez, II. Viktor Emánuel carignanói herceghez (1820–1878), aki 1849-ben szárd–piemonti király, 1861-ben Olaszország első királya lett, II. Viktor Emánuel néven. Felesége Maria Adelaida néven 1860-tól olasz királyné lett. Az ő révén Rainer főherceg az egész olasz királyi ház egyik őse lett.
• Lipót (Leopoldo) Lajos Maria Ferenc főherceg (1823–1898) altábornagy, altengernagy, nem nősült meg.
• Ernő (Ernesto) Károly Félix főherceg (1824–1899) altábornagy.
• Zsigmond (Sigismondo) Lipót Rainer (1826–1891) altábornagy, nem nősült meg.
• Rainer (Ranieri) Ferdinánd Mária főherceg (1827–1913) altábornagy, a Birodalmi Tanács (Reichsrat) elnöke, aki Mária Karolina Lujza Krisztina főhercegnőt (1825–1915) vette feleségül.
• Henrik (Enrico) Antal Mária főherceg (1828–1891), aki a polgári származású Leopoldine Hofmannt, a későbbi Waideck bárónőt vette feleségül (morganatikus házasságban).
• Miksa (Massimiliano) Károly Mária főherceg (1830–1839), gyermekként meghalt.

Rainer főherceg sógora, Mária Erzsébet hercegnő bátyja Károly Albert Amadé savoya–carignanói herceg (Carlo Alberto Amadeo di Savoia-Carignano, 1798–1849) volt, aki 1831–1849-ig Károly Albert néven a Szárd–Piemonti Királyság uralkodója lett.

Külső hivatkozások

• Életrajzi, családi adatok (The Peerage).
• Életrajzi, családi adatai (Geneanet.org).
• Címszava a Deutsche biographische Enzyklopädie (DBE) online változatában.
• Bolzano történelmi városközpont, a Maria Himmelfahrt székesegyházzal.

Irodalom

• Gonda Imre – Niederhauser Emil: A Habsburgok. Egy európai jelenség, Gondolat, Budapest, 1978, ISBN 963-280-714-6
• A.J.P. Taylor: A Habsburg Monarchia (The Habsburg Monarchy) 1809-1918, Scolar, Budapest, 2003, ISBN 963-9193-87-9
• Constantin von Wurzbach (szerk): Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich.
• Dennis Mack Smith: Storia d'Italia, Editori Laterza, Róma–Bari, 2000.ISBN 88-420-6143-3
• Silvio Bertoldi: Il re che fece l'Italia: Vita di Vittorio Emanuele II di Savoia, Rizzoli, Milánó, 2002.
• Dennis Mack Smith: Vittorio Emanuele II, Mondadori, Milánó, 1995.