Monza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Monza
MonzaDuomo4.JPG
A monzai dóm
Közigazgatás
Ország  Olaszország
Régió Lombardia
Megye Monza e Brianza (MB)
Polgármester Marco Maria Mariani
Irányítószám 20052
Körzethívószám 039
Népesség
Teljes népesség 123 637 fő (2013. szeptember 30.)[1]
Népsűrűség 3676,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 162 m
Terület 33,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monza (Olaszország)
Monza
Monza
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 35′, k. h. 9° 16′Koordináták: é. sz. 45° 35′, k. h. 9° 16′
Monza weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monza témájú médiaállományokat.

Monza (lombard nyelven Munscia) város Észak-Olaszországban, Lombardia északnyugati részében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Lambro-folyó partján, Milánótól 15 km-re északkeletre, 162 m magasságban, a Lecco felé vezető út mentén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monza hosszú történelmi múltra tekinthet vissza Már a rómaiak előtt is fontos település volt: az insuberek lakták. A római korban Magontium néven volt ismert, majd a longobárdok alatt, Theodolinda királynő a 6. században koronázási székhellyé tette. Mint önálló városállam, az évezred elején egy ideig szemben állt Milánóval, a 14. századtól azonban egyre jobban fejlődő, hatalmas szomszédjával már nem versenyezhetett. Ettől kezdve fejlődése Milánóéhoz kapcsolódott.

Híres monzaiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A népesség számának alakulása (ezer főben):

Fő látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Arengario (Régi városháza) - 1250 és 1293 között épült, a milánói Palazzo della Ragione mintájára és hosszú időn keresztül a városi közigazgatás székhelye volt. Az épület fölött harangtorony magasodik, amely a 14. században épült.
  • Duomo - 595-ben Theodolinda, longobárd királynő alapította és Keresztelő Szent Jánosnak szentelte, akinek nevét hivatalosan ma is viseli. A régi templom alapjain a 12. és a 14. század között épült fel a mai székesegyház. Zöld-fehér sávos homlokzatát 1396-ban építette Matteo da Campione. A régi templomból maradt fenn napjainkig az a dombormű, amely a kapuzat fölött látható és Krisztus megkeresztelését ábrázolja, valamint Theodolindát férjével, Antharival. A harangtorony 1606-ban épült. A székesegyház belsejét értékes freskók díszítik. A bal oldali kereszthajóban található Theodolinda királynő 1444-ben emelt sírkápolnája, aranyozott fal- és mennyezetfestéseivel. A baldachin alatt a híres lombardiai Vaskorona („Corona ferrea”) másolata van kiállítva, az eredetit a kápolna tabernákulumában őrzik. Nagy Károly frank császáról V. Károlyig (1530) ezzel koronázták a német-római császárokat itáliai királyokká, ezzel koronáztak meg 34 lombardiai királyt, továbbá Napóleon császárt is 1805-ben a csatlós Itáliai Királyság uralkodójává legutoljára pedig Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd osztrák császárt a Lombard–Velencei Királyság alkirályává 1836-ban. A Vaskorona 8 cm széles, drágakövekkel kirakott aranyabroncs, amely egy vasabroncsot vesz körül.
  • Museo Serpero - a dóm kincseit mutatja be. Közülük figyelemre méltóak: Theodolinda 6. századból fennmaradt koronája, legyezője és fésűje, valamint egy evangélium kötéstáblája; egy hegyikristályból készült mellkereszt a 7. századból; érmék, amelyeknek legrégebbike 6. századi; s egy ugyancsak 6. századi aranyozott ezüstből készült tyúk hét kiscsibével, szintén Theodolinda ajándéka. A tyúk — egyes feltételezések szerint — a császárnő, a hét csibe Lombardia hét tartományának jelképe.
  • Palazzo Municipio - impozáns klasszicista épület. Előtte emelkedik az első világháború áldozatainak emlékműve.
  • Santa Maria in Strada-templom - 1357-ben épült Ambrogio da Milano tervei alapján.
  • Villa Reale - az impozáns barokk palota a 18. század végén épült Giuseppe Piermarini tervei alapján Mária Terézia megbízásából, akinek fia, Ferdinánd Károly főherceg, Lombardia kormányzója volt.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város melletti versenypályán rendezik meg minden évben a Formula–1 olasz nagydíjat.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost érintik a Milánó-Chiasso, Milánó-Bergamo, Milánó-Carnate és Milánó-Lecco-Tirano vasútvonalak ezáltal összeköttetésben van Lombardia legnagyobb településeivel.

A várost átszeli az A4-es Torino-Trieszt autópálya.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0-393-32730-4
  • Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
  • Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Monza témájú médiaállományokat.