Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ferdinánd Károly Antal főherceg

Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg (Erzherzog Ferdinand Karl Anton Joseph Johann Stanislaus von Österreich) (Bécs, 1754. június 1.Bécs, 1806. december 24.), Mária Terézia császárné fia, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Lombardia főkormányzója, a Habsburg–Lotaringiai-ház Estei ágának megalapítója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wappen Kaiserin Maria Theresia 1765 (Mittel).png

Ferdinánd Károly Antal főherceg 1754-ben született Bécsben.

Édesapja I. Ferenc német-római császár (1708–1765) volt, édesanyja Mária Terézia császárné, osztrák uralkodó főhercegnő, magyar és cseh királynő (1717–1780).

A császári pár 16 gyermekének sorában Ferdinánd Károly született tizennegyedikként. Bátyjai közül két későbbi császár került ki, II. József és II. Lipót.

  1. Mária Erzsébet Amália főhercegnő (1737-1740), kisgyermekkorban meghalt.
  2. Mária Anna Jozefa főhercegnő (1738-1789), betegsége miatt egy klagenfurti kolostorba vonult vissza.
  3. Mária Karolina Ernesztina főhercegnő (1740–1741), kisgyermekkorban meghalt.
  4. József Benedek Ágost főherceg (1741–1790), később II. József néven német-római császár, magyar és cseh király (1764–1790).
  5. Mária Krisztina főhercegnő (1742–1798), aki 1766-ban Albert Kázmér szász–tescheni herceghez (1738–1822) ment feleségül.
  6. Mária Erzsébet főhercegnő (1743–1808), akit XV. Lajos francia király feleségéül szántak, de betegsége miatt egy innsbrucki kolostorba kényszerült vonulni.
  7. Károly József Emánuel főherceg (1745–1761), fiatalon meghalt.
  8. Mária Amália főhercegnő (1746–1804), aki 1769-ben I. Ferdinánd pármai herceghez (1751–1802) ment feleségül.
  9. Péter Lipót József főherceg (1747–1792), I. Lipót néven Toszkána nagyhercege, 1790–92 között II. Lipót néven német-római császár, magyar és cseh király.
  10. Mária Karolina főhercegnő (*/† 1748), születésekor meghalt.
  11. Mária Johanna Gabriella főhercegnő (1750–1762) akit IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de meghalt az esküvő előtt.
  12. Mária Jozefa főhercegnő (1751–1767), akit elhalt nővére, Johanna Gabriella után szintén IV. Ferdinánd nápolyi királlyal jegyeztek el, de ő is meghalt az esküvő előtt.
  13. Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814), aki elhalt nővérei helyett 1768-ban feleségül ment IV. Ferdinánd nápolyi királyhoz (1751–1825), a későbbi I. Ferdinánd nápoly–szicíliai királyhoz, így Nápoly és Szicília királynéja lett.
  14. Ferdinánd Károly Antal főherceg (1754–1806), Lombardia főkormányzója, aki Estei Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829) vette feleségül.
  15. Mária Antónia főhercegnő (1755–1793), aki 1770-ben XVI. Lajos francia király felesége lett. Lajos Károly francia trónökös herceg édesanyja. A francia forradalom során férjével együtt kivégezték. Fia 1795-ben fogságban halt meg.
  16. Miksa Ferenc főherceg (1756–1801), püspök, kölni választófejedelem, a Német Lovagrend nagymestere.

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1771. október 15-én Milánóban feleségül vette Mária Beatrix modenai hercegnőt (1750–1829), az utolsó Este-házi uralkodó herceg leányát. Házasságával megalapította a Habsburg–Lotaringiai-ház Este–Modenai ágát. Tíz gyermekük közül heten érték meg a felnőtt kort.

Lombardia főkormányzója[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1780-ban a főherceg Lombardia főkormányzója lett. Bátyja, II. József császár szigorúan megszabta tartomány kormányzásának irányvonalát, kevés politikai játékteret hagyott öccsének. Modenát azonban 1796-ban francia forradalmi csapatok foglalták el, ekkor el kellett menekülniük. Triesztben és Brünnben laktak. Az 1801-es lunéville-i békében Károly Ferdinánd főherceg kárpótlásul megkapta Breisgau és Ortenau hercegségeket. 1805-ben, a pozsonyi békében azonban ezeket a birtokokat is elveszítette.

A család visszaköltözött Ausztriába, Bécsújhelyen és a bécsi Belvedere kastélyban éltek.

Ferdinánd Károly Antal és Mária Beatrix modenai hercegnő házasságából 9 gyermek született, közülük a legifjabb, Mária Ludovika Beatrix főhercegnő (1787–1816) 1808-ban I. Ferenc osztrák császár harmadik felesége lett.

Ferdinánd főherceg 1806-ban hunyt el, özvegye 13 évvel élte őt túl. Mária Beatrix 1814-ben, a bécsi kongresszus határozata értelmében visszakapta anyai örökségét, Massa és Carrara hercegségeket. Ő 1829. november 14-én halt meg Bécsben.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Friedrich Weissensteiner: Die Söhne Maria Theresias, Kremayer & Scheriau, Bécs, 1991.