Habsburg Konstancia lengyel királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg Konstancia lengyel királyné

Habsburg Konstancia (németül Konstanze von Österreich, lengyelül Konstancja Habsburżanka, Graz, 1588. december 24.Varsó, 1631. július 10.) Habsburg főhercegnő, a Habsburgok osztrák ágának tagja, a Wasa-házból származó III. Zsigmond lengyel király második felesége. Házassága révén 1605-től Lengyelország királynéja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1588. december 24-én Grazban született II. Károly osztrák főherceg és Mária Anna bajor hercegnő tizenegyedik gyermekeként. Tizennégy testvére közül kilencen érték el a felnőttkort:

Apai nagyszülei I. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király és Jagelló Anna, anyai nagyszülei Wittelsbach-családból származó V. Albrecht bajor herceg és Mária Jakobea badeni grófnő voltak.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nővére, Anna főhercegnő 1592-ben III. Zsigmond lengyel királyhoz ment feleségül, azonban a fiatalasszony a házasságkötés után hat évvel, 1598-ban, egy szülést követően meghalt. Zsigmond több mint hét évet özvegységben töltött, és csak 1605-ben nősült újra, méghozzá elhunyt felesége egyik nővérét, a 17 éves Konstancia főhercegnőt vette el. Esküvőjüket 1605. december 11-én Varsóban tartották.

Zsigmond újbóli, Habsburg főhercegnővel kötött házassága nagyfokú politikai nyugtalanságot idézett elő Lengyelországban. Mivel Konstancia a bigottan katolikus II. Ferdinánd császár húga volt, a lengyel rendek joggal tartottak a spanyol jezsuiták és egyáltalán, a katolikus vallást mindennél előbbrevalóként védelmező Habsburg Birodalom befolyásától. A harmincéves háború kirobbanásakor, 1618-ban Zsigmond habozás nélkül csatlakozott a Habsburgokhoz.

A rendkívül muzikális alkatú Konstancia maga is komponált néhány saját zenei darabot. Asprilio Pacelli tanította énekelni a királynét. Konstanciáról feljegyezték - többek között - azt is, hogy istenfélő és szelíd természetű asszony volt. Szmolenszk ostroma idején két évig Vilniusban tartózkodott. Egy ottani tűzeset alkalmával pénzzé tette megmentett ékszereit, hogy az őt kiszolgáló személyzetet el tudja tartani. Szintén feljegyezték róla, hogy a varsói pestisjárvány idején mintegy három hónapon keresztül ételt és ruhát osztott a szegényeknek.

Zsigmond és Konstancia 26 évet töltöttek boldog házasságban, melynek Konstancia 1631. július 10-én bekövetkezett halála vetett véget. Felesége halála mélyen megrendítette Zsigmondot, s alig kilenc hónappal élte őt túl.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Házasságukból hét gyermek született, közülük négy fiú és egy lány érte el a felnőttkort:

  • II. János Kázmér (1609-1672) Lengyelország királya, Litvánia nagyhercege, Svédország címzetes királya
  • János Albert (1612-1634) Ermland és Krakkó püspöke
  • Károly Ferdinánd (1613-1655) Boroszló és Płock püspöke, Oppeln és Ratibor hercege
  • Sándor Károly (1614-1634)
  • Anna Katalin Konstancia (1616-1651), 1642-től Fülöp Vilmos neuburgi palotagróf, utóbb pfalzi választófejedelem felesége

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Habsburg Anna
Lengyelország királynéja POL Przemysł II 1295 COA.svg
1605 – 1631
Következő
Habsburg Cecília Renáta
Előző
Habsburg Anna
Litvánia nagyhercegnéje Coat of arms of Lithuania.svg
1605 – 1631
Következő
Habsburg Cecília Renáta