Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor
Alexander Leopold Habsburg 1772 1795 Palatin.jpg
Sándor Lipót főherceg, nádor
(Budapesti Történeti Múzeum)
Született
1772. augusztus 14.
Firenze
Elhunyt
1795. július 12. (22 évesen)
Laxenburg
Szülei Mária Ludovika magyar királyné
II. Lipót magyar király
Commons

Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót főherceg (Erzherzog Alexander Leopold Johann Joseph von Habsburg) (Firenze, 1772. augusztus 14.Laxenburg, Alsó-Ausztria, 1795. július 12.), osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Toszkána hercege, 1790-től haláláig Magyarország nádora.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sándor Lipót főherceg 1772. augusztus 14-én született Firenzében, a Toszkánai Nagyhercegség fővárosában, a Poggio Imperiale kastélyban. Édesapja a Habsburg–Lotaringiai-házból való Lipót toszkánai nagyherceg (1747–1792), a későbbi II. Lipót osztrák főherceg, német-római császár, magyar és cseh király, édesanyja a Bourbon-házból való Mária Ludovika spanyol infánsnő (María Luisa de España, 1745–1792), később német-római császárné volt. Sándor Lipót az uralkodópár 16 gyermeke közül hatodikként született. A felnőtt kort megérő testvérek:

Pályafutása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sándor Lipót herceg ifjúkorát Firenzében, apja nagyhercegi udvarában töltötte. Nagykorúságának elérésekor az Aranygyapjas rend lovagjává ütötték. Édesapja, Habsburg Lipót főherceg, Toszkána nagyhercege 1790-ben visszatért Bécsbe, hogy elhunyt bátyja, II. József császár örökébe lépjen, II. Lipót néven. Legidősebb fia, Ferenc József főherceg lett a Birodalom trónörököse, a későbbi Ferenc császár. Második fia, Ferdinánd József főherceg vette át a Toszkánai Nagyhercegség irányítását. Harmadik fia, Károly főherceg, Teschen hercege katonai pályára lépett, a császári hadsereg tábornoka lett.

Lipót császár negyedik fiát, a 18 éves Sándor Lipót főherceget a Magyar Királyság helytartójának jelölte ki. A magyar rendi országgyűlés 1790. november 12-én meg is választotta őt az ország nádorává. Amíg Lipót császár élt, Sándor Lipót az ő iránymutatásai és reformtörekvései szerint, mérsékelt és magyarbarát elvei alapján kormányzott, közvetített a magyar rendek és a bécsi császári udvar között. Lipót halála (1792) után Sándor Lipót főherceg legidősebb bátyja, Ferenc lett a császár, aki – a francia forradalom fenyegető radikalizálódása nyomán – apjánál keményebb birodalmi központosítást, szigorúbb rendőri ellenőrzést, a forradalmi eszmék terjedésének kíméletlen megakadályozását követelte meg.

Lipót császár 1791-ben megbízást adott egyik legjobban fizetett magyarországi besúgójának, Martinovics Ignác címzetes apátnak, hogy titokban lázítsa a jobbágyságot a magyar földbirtokos nemesség ellen, ezzel gyengítve a császári reformok elleni nemesi ellenzéket. A titkos ügynökhálózatra épülő tervet azonban Lipót 1792. március 1-jén bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Utódja, Ferenc császár nem mutatott érdeklődést elődje reformtervei iránt, megszüntette Martinovics ügynöki javadalmazását, és menesztette támogatóját is, Gotthardi Ferencet, a titkosrendőrség vezetőjét is. A sértődött Martinovics 1794 tavaszán hazafias forradalmi szervezkedésbe fogott, amelyet 1795-ben lelepleztek. A magyar jakobinusok összeesküvésének valódi súlya – tömegtámogatás híján – sokkal jelentéktelenebb volt, mint amekkora fenyegetést a császári hatalom kiérzett belőle. Egy maroknyi, magasan képzett idealista és humanista hazafi vett részt benne. Martinovics azonban vallomásában szinte az összes felelős magyar vezető hivatalnokot úgy írta le, mint az összeesküvés résztvevőjét, vagy szimpatizánsát.

Az alig 22 éves, tapasztalatlan nádort mélységesen megrettentette az összeesküvésnek a vallomásokból kibontakozó mérete. Sándor Lipót főherceg úgy érezte, a magyar nemesek visszaéltek bizalmával. Azonnal leváltotta a mérsékelt érzelmű magyar főméltóságokat, helyükre feltétlenül császárhű, reformellenes főhivatalnokokat ültetett. Kidolgozott és császári bátyjának beterjesztett egy szélsőségesen reakcionárius programjavaslatot, amely szerint Magyarországon a rendet és nyugalmat a legkeményebb sajtócenzúrával és rendőri erőszakkal kell fenntartani, az ellenzéki megnyilvánulásokat szigorú büntetésekkel sújtani. A forradalmi eszmék terjedésétől tartó Ferenc császár magáévá tette öccse javaslatát. A bécsi udvar az egész Habsburg Birodalomban a legszigorúbb rendőri elnyomatást vezette be kormányzati módszerként. Martinovicsot és a jakobinus szervezkedés négy vezetőjét „(direktorát)” a királyi bíróság halálra ítélte. 1795. május 20-án a budai Vár alatti Generális-kaszálón („Generalswiese”, a mai Vérmező) fejüket vették. Sok embert ítéltek súlyos börtönbüntetésre, vagyonelkobzásra.

Halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alig két hónappal Martinovicsék kivégzése után Sándor Lipót főherceg, aki műkedvelő vegyész is volt, a laxenburgi kastélyban egy tűzijáték előkészítésében vett részt, amit Mária Terézia császárné (Mária Terézia nápoly–szicíliai hercegnő, 1772–1807), Sándor Lipót sógornője tiszteletére rendeztek volna. A munka során robbanás történt, a tűzben a főherceg olyan súlyos égési sérüléseket szenvedett, hogy néhány nap múlva, 1795. július 12-én meghalt, szörnyű szenvedések után. Mint a császári család tagját, a bécsi kapucinusok kriptájában (Kapuzinergruft) temették el.

Utódjául a nádori tisztségre a császár 1795. szeptember 20-án öccsét, a 19 éves József Antal főherceget (József nádort) jelölte. Magyarország szerencséjére az abszolutisztikus elnyomó módszerekre építő, szélsőségesen magyarellenes Sándor Lipót helyére lépő József nádor felvilágosult gondolkodású, a magyarokkal jól együttműködő személyiség volt. Fél évszázados itthoni tevékenysége elősegítette az ország, különösen Buda és Pest városának fejlődését.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Paul Lendvai: Die Ungarn. Ein Jahrtausend Sieger in Niederlagen, Verlag C. Bertelsmannm, 1999.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg–Lotaringiai Sándor Lipót magyar nádor témájú médiaállományokat.