Habsburg Mária Antónia főhercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Habsburg Mária Antónia főhercegnő
Benjamin von Block 002.jpg
Született
1669. január 18.
Bécs
Elhunyt
1692. december 24. (23 évesen)
Bécs
Házastársa II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
Gyermekei József Ferdinánd bajor herceg
Szülei Margit Terézia magyar királyné
I. Lipót magyar király
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Habsburg Mária Antónia főhercegnő témájú médiaállományokat.

Mária Antónia (németül Maria Antonia von Österreich), (Bécs, 1669. január 18. – Bécs, 1692. december 24.); a Habsburg-házból származó osztrák főhercegnő, 16851692 között bajor választófejedelemné.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása, ifjúkora[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Antónia főhercegnő 1669. január 18-án született Bécsben I. Lipót német-római császár és magyar király és első felesége, Margit Terézia spanyol infánsnő másodszülött gyermekeként. Négyéves korától félárva volt, ekkor halt meg ugyanis huszonkét éves édesanyja. Két öccse (Ferdinánd Vencel és János Lipót) és egy húga (Mária Anna Antónia) közül egyedüli gyermekként érte el a felnőttkort.

1676-ban, hétéves korában eljegyezték anyai nagybátyjával, a testileg és szellemileg visszamaradott II. Károly spanyol királlyal, az eljegyzést azonban később felbontották, s Károly 1679-ben XIV. Lajos francia király unokahúgát, Mária Lujza orléans-i hercegnőt vette feleségül.

Házassága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1685. július 15-én Bécsben férjhez ment II. Miksa Emánuel bajor választófejedelemhez, akihez rokoni szálak fűzték, ugyanis II. Miksa Emánuel apai nagyanyja, Mária Anna osztrák főhercegnő (1610-1665) és Mária Antónia apai nagyapja, III. Ferdinánd német-római császár és magyar király (1608-1657) testvérek voltak. Házasságuk azonban szerencsétlen volt. Miksa Emánuel meglehetősen elhanyagolta fiatal feleségét, s első gyermekük is csak a házasságkötés után négy évvel, 1689-ben született meg, de a csecsemő a születése után három nappal meghalt. Egy évvel később, 1690. november 28-án második gyermekük halva született.

Visszatérés Bécsbe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Férjét a következő évben, 1691-ben I. Lipót Spanyol-Németalföld helytartójává nevezte ki. II. Miksa Emánuel 1692 tavaszán Brüsszelbe költözött, mialatt Mária Antónia egyedül, áldott állapotban visszatért apjához Bécsbe, ahol 1692. október 27-én megszületett harmadik fia, József Ferdinánd Lipót. Fia születését azonban alig két hónappal élte túl, 1692. december 24-én a szülést követő gyermekágyi lázban meghalt. Anyja mellett temették el a Habsburgok hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában.

József Ferdinánd bajor herceg portréja (Joseph Vivien műve, 1698).

Öröksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mária Antónia anyja révén, mint IV. Fülöp spanyol király unokája, örökölte annak jogosultságát a spanyol trónra, 1692-ben készített végrendeletében azonban lemondott trónigényéről, és azt kiskorú fiára, József Ferdinánd Lipót hercegre (1692–1699) ruházta át. Ezenkívül arról is rendelkezett, hogy fia korai halála esetén a nagyapa, I. Lipót császár és az osztrák Habsburgok vegyék birtokba a spanyol örökséget.

Elhunytát követő események[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyermektelen II. Károly spanyol király 1698-ban József Ferdinánd Lipót bajor herceget, IV. Fülöp spanyol király dédunokáját tette meg trónjának örökösévé, 1699. február 6-án azonban a 7 esztendős József Ferdinánd herceg váratlanul meghalt (gyaníthatóan megmérgezték), és XIV. Lajos francia király unokája, Anjou Fülöp lett a spanyol trónörökös. Emiatt tört ki 1701-ben a spanyol örökösödési háború.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]