Gonzaga Eleonóra magyar királyné (1630–1686)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gonzaga Eleonóra császárné
Nem tévesztendő össze Gonzaga Eleonóra magyar királynéval (1598–1655), II. Ferdinánd császár és király második feleségével.

Gonzaga Eleonóra Magdolna (németül Eleonora Magdalena Gonzaga von Mantua–Nevers), (Mantova, 1630. november 18.Bécs, 1686. december 6.); mantovai hercegnő, III. Ferdinánd német-római császár, magyar és cseh király feleségeként 1651–1657 között német-római császárné, magyar és cseh királyné.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Coat of arms of the House of Gonzaga (1627).svg

Apja a Gonzaga-házból származó II. Károly mantovai herceg (1609–1631), anyja Gonzaga Mária (1609–1660), IV. Ferenc mantovai herceg leánya, apai nagyapja I. Károly mantovai herceg (1580–1637).

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eleonore Gonzaga 1.jpg

1651. április 30-án Bécsújhelyen férjhez ment III. Ferdinánd német-római császárhoz és magyar királyhoz, 1655. június 6-án Pozsonyban magyar királynévá koronázták. A házasságból négy gyermek született:

Eleonóra császárné nagyon művelt, istenfélő asszony volt. Élénken támogatta a bécsi kulturális és egyházi életet, irodalmi akadémiát vezetett, maga is vallásos témájú költeményeket szerzett. Ő alapította 1663-ban a bécsi Orsolya-szüzek zárdáját, melyben néhány évtizeddel később Zrínyi Ilona és leánya, Rákóczi Julianna is raboskodott.

III. Ferdinánd császár halála (1657. április 2.) után az özvegy császárné továbbra is tevékenyen részt vett a közéletben, pártolta és védte az egyházat és a művészeteket. Férjét mintegy 29 évvel élte túl, 1686. december 6-án halt meg Bécsben. Földi maradványai a Habsburg-család hagyományos temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában vannak eltemetve.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előd:
Ausztriai Mária Leopoldina
Német-római császárné

16511657

Utód:
Spanyolországi Margit Terézia