Piast Viola magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piast Viola
Magyar Királyság királynéja
Piast Viola
Uralkodási ideje
1305. október 5.1305. október 9.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Habsburg Ágnes
Utódja Piast Mária
Cseh Királyság királynéja
Viola Těšínská
Uralkodási ideje
1305. október 5.1306. augusztus 4.
Elődje Piast Erzsébet Richeza
Utódja Přemysl Anna
Lengyel Királyság királynéja de iure
Wiola Elżbieta cieszyńska
Uralkodási ideje
1305. október 5.1306. augusztus 4.
Elődje Piast Erzsébet Richeza
Utódja Piast Hedvig
Életrajzi adatok
Uralkodóház Piast-ház
Teljes neve Piast Viola Erzsébet
Született 1287/1291
Elhunyt 1317. szeptember 21. (27 évesen)
Nyughelye Vyšší Brod (németül: Hohenfurth)
Házastársa 1. I./III. (Přemysl) Vencel (László) magyar és cseh király (1289–1306)
Házastársa 2. gróf Rosenberg Péter cseh főkamarás, Csehország kormányzója (1291–1347)
Gyermekei nem születtek
Édesapja I. Mieszko tescheni herceg (1252/56–1314/15)
Édesanyja N. N. (ismeretlen nevű és származású nő) (–1303 körül)

Piast Viola (1287/12911317. szeptember 21.), csehül: Viola Těšínská, lengyelül: Wiola Elżbieta cieszyńska, tescheni hercegnő, házassága révén magyar, cseh és lengyel királyné. Magyarország királynéja hivatalosan csak négy napig lehetett, mert férje, Vencel a házasságkötésük után négy nappal lemondott a magyar trónról. Piast Mária magyar királyné elsőfokú unokatestvére. A Piast-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Apja I. Mieszko (1252/561314/15) tescheni herceg, édesanyja ismeretlen nevű és származású nő (–1303 körül). Apja révén elsőfokú unokatestvére volt I. (Anjou) Károly (Róbert) magyar király második felesége, Piast Mária, II. Kázmérnak, Beuthen (Bytom) hercegének a lánya. II. Kázmér Viola apjának volt az öccse.

I./III. (Přemysl) Vencel (László) magyar és cseh király miután felmondta eljegyzését III. András magyar király lányával, Erzsébet hercegnővel, 1305. október 5-én Prágában feleségül vette Viola tescheni hercegnőt. Négy nappal később, 1305. október 9-én pedig Vencel lemondott a magyar trónról, így Viola csak néhány napig nevezhette magát magyar királynénak. Házasságuk azonban nem tartott sokáig, mert a következő évben, 1306. augusztus 4-én Vencelt Olmützben meggyilkolták. Mivel Viola királyné ez idő alatt nem esett teherbe, és nem születtek gyermekeik, így Vencellel férfi ágon kihalt a Přemysl-ház királyi ága.

Viola második férje, a Hohenfurthi oltár mesterének az alkotása, XIV. század

Viola több mint 10 évig özvegyen élt, mikor 1316-ban Luxemburgi János cseh király feleségül adta főkamarásához, Rosenberg Péter grófhoz, azonban ez a házassága sem tartott sokáig Violának, mert a következő évben, 1317. szeptember 21-én gyermektelenül meghalt.[1] Földi maradványait Vyšší Brodban (németül: Hohenfurth) helyezték végső nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rosenberg Péter gróf 1318-ban újranősült, és feleségül vette Wartenberg Katalint (–1355), aki 11 gyermekkel ajándékozta meg a férjét.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kratochvíl, Miloš V.: Három cseh királyné, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
Piast Erzsébet Richeza
Lengyelország királynéja POL Przemysł II 1295 COA.svg
1305 – 1306
Következő
Piast Hedvig
Előző
Habsburg Ágnes
Magyar királyné Hungary Arms.svg
1305 – 1305
Következő
Piast Mária
Horvát királyné Croatia, Historic Coat of Arms, first white square.svg
1305 – 1305
Szlavón királyné Coa Slavonia Country History.svg
1305 – 1305
Előző
Piast Erzsébet Richeza
Cseh királyné Blason Boheme.svg
1305 – 1306
Következő
Přemysl Anna