Piast Viola magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piast Viola
Magyar Királyság királynéja
Piast Viola
Uralkodási ideje
1305. október 5. – 1305. október 9.
Koronázása nem koronázták meg
Elődje Habsburg Ágnes
Utódja Halicsi Mária
Cseh Királyság királynéja
Viola Těšínská
Uralkodási ideje
1305. október 5. – 1306. augusztus 4.
Elődje Piast Erzsébet Richeza
Utódja Přemysl Anna
Lengyel Királyság királynéja de iure
Wiola Elżbieta cieszyńska
Uralkodási ideje
1305. október 5. – 1306. augusztus 4.
Elődje Piast Erzsébet Richeza
Utódja Piast Hedvig
Életrajzi adatok
Uralkodóház Piast-ház
Teljes neve Piast Viola Erzsébet
Született
1287/1291
Elhunyt
1317. szeptember 21. (27 évesen)
Nyughelye Vyšší Brod (németül: Hohenfurth)
Házastársa 1. I./III. (Přemysl) Vencel (László) magyar és cseh király (1289–1306)
Házastársa 2. gróf Rosenberg Péter cseh főkamarás, Csehország kormányzója (1291–1347)
Gyermekei nem születtek
Édesapja I. Mieszko tescheni herceg (1252/56–1314/15)
Édesanyja N. N. (ismeretlen nevű és származású nő) (–1303 körül)

Piast Viola (1287/12911317. szeptember 21.) vagy más néven Tescheni Viola Erzsébet, csehül: Viola Těšínská, lengyelül: Wiola Elżbieta cieszyńska, tescheni hercegnő, házassága révén magyar, cseh és lengyel királyné. Magyarország királynéja hivatalosan csak négy napig lehetett, mert férje, Vencel a házasságkötésük után négy nappal lemondott a magyar trónról. Piast Mária magyar királyné elsőfokú unokatestvére. A Piast-ház tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Viola második férje, Rosenberg Péter gróf, a Hohenfurthi oltár mesterének az alkotása, XIV. század

Apja I. Mieszko (1252/561314/15) tescheni herceg, édesanyja ismeretlen nevű és származású nő (–1303 körül). Apja révén elsőfokú unokatestvére volt I. (Anjou) Károly (Róbert) magyar király második felesége, Piast Mária, II. Kázmérnak, Beuthen (Bytom) hercegének a lánya. II. Kázmér Viola apjának volt az öccse.

I./III. (Přemysl) Vencel (László) magyar és cseh király miután felmondta eljegyzését III. András magyar király lányával, Erzsébet hercegnővel, 1305. október 5-én Prágában feleségül vette Viola tescheni hercegnőt. Négy nappal később, 1305. október 9-én pedig Vencel lemondott a magyar trónról, így Viola csak néhány napig nevezhette magát magyar királynénak. Házasságuk azonban nem tartott sokáig, mert a következő évben, 1306. augusztus 4-én Vencelt Olmützben meggyilkolták. Mivel Viola királyné ez idő alatt nem esett teherbe, és nem születtek gyermekeik, így Vencellel férfi ágon kihalt a Přemysl-ház királyi ága.

Viola több mint 10 évig özvegyen élt, mikor 1316-ban Luxemburgi János cseh király feleségül adta főkamarásához, Rosenberg Péter grófhoz, azonban ez a házassága sem tartott sokáig Violának, mert a következő évben, 1317. szeptember 21-én gyermektelenül meghalt.[1] Földi maradványait Vyšší Brodban (németül: Hohenfurth) helyezték végső nyugalomra.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rosenberg Péter gróf 1318-ban újranősült, és feleségül vette Wartenberg Katalint (–1355), aki 11 gyermekkel ajándékozta meg a férjét.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kratochvíl, Miloš V.: Három cseh királyné, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1990.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Piast Viola magyar királyné témájú médiaállományokat.


Előző
Piast Erzsébet Richeza
Lengyelország királynéja POL Przemysł II 1295 COA.svg
1305 – 1306 de iure
Következő
Piast Hedvig
Előző
Habsburg Ágnes
Magyar királyné Hungary Arms.svg
1305 – 1305
Következő
Halicsi Mária
Horvát királyné Croatia, Historic Coat of Arms, first white square.svg
1305 – 1305
Szlavón királyné Coa Slavonia Country History.svg
1305 – 1305
Előző
Piast Erzsébet Richeza
Cseh királyné Blason Boheme.svg
1305 – 1306
Következő
Přemysl Anna