Vilma Amália magyar királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilma Amália magyar királyné
Wilhelmine Amalie de Brunswick-Lunebourg (1673-1742).jpg
Született
1673. április 21.
Elhunyt
1742. április 10. (68 évesen)
Bécs
Házastársa I. József magyar király
Gyermekei Habsburg Mária Jozefa lengyel királyné
Habsburg Mária Amália főhercegnő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilma Amália magyar királyné témájú médiaállományokat.
Vilma Amália braunschweig-lüneburgi hercegnő

Vilma Amália (németül Amalia Wilhelmine von Braunschweig-Lüneburg), (Hannover, 1673. április 21.Bécs, 1742. április 10.) braunschweig–lüneburgi hercegnő, később I. József császárral kötött házassága révén német–római császárné, magyar és cseh királyné.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Származása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Blason Wilhelmine de Brunswick-Lünebourg.svg

Édesapja János Frigyes calenberg–göttingeni fejedelem (1625–1679), édesanyja Benedikta Henrietta Philippina rajna–pfalzi grófnő (1652–1730), apai nagyanyja, Anna Eleonóra hessen–darmstadti hercegnő (1601–1659) révén V. Lajos hessen–darmstadti őrgróf (1577–1626) dédunokája.

Szülei házasságából négy leánytestvér született

  • Anna Zsófia (1670–1672)
  • Sarolta Felicitász (1671–1710), 1696-ban Estei Rajnaldhoz (Rinaldo d’Este), Modena és Reggio hercegéhez (1655–1737) ment feleségül.
  • Henrietta Mária (1672–1757)
  • Amália Vilma (1673–1742), 1699-tól József osztrák főherceg felesége, 1705–1711 között császárné, magyar és cseh királyné.
A maubuisson-i apátság ma.

Gyermekévei, ifjúsága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigorú katolikus neveltetést kapott, gyermekéveit a franciaországi Maubuisson cisztercita kolostorában töltötte anyai nagynénjének, Lujza Mária pfalzi hercegnőnek (1647–1679) felügyelete alatt. 1693-ban tért vissza Hannoverbe. József főherceg – anyjának, Pfalz–Neuburgi Eleonóra császárnénak akarata ellenére – már korán felfigyelt a nála öt évvel idősebb Vilma Amáliára, aki nem csupán szép, hanem szelíd természetű és komoly gondolkodású nő volt.

Házassága, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1699. február 24-én Bécsben férjhez ment József osztrák trónörököshöz, I. Lipót német-római császár, magyar király és Pfalz–Neuburgi Eleonóra hercegnő elsőszülött fiához. A házasságból három gyermek született:

Házasságuk első évei a boldogság látszatát keltették, férjének házasságon kívüli szerelmi kapcsolatai, majd a trónörökös, Lipót József főherceg váratlan halála azonban igencsak megkeserítette Vilma Amália életét. 1704-ben a meglehetősen csapodár szexuális életet folytató József nemi betegséget (valószínűleg szifiliszt) kapott, mellyel feleségét is megfertőzte. A császárné alhasán fekélyek jelentek meg, mely nyilvánvalóan csökkentette a fogantatás lehetőségét. Férj és feleség fokozatosan elidegenedett egymástól, ami tovább növelte annak a veszélyét, hogy a császár által hőn áhított fiúutód nem születik meg. A császárné meddősége katasztrófát jelentett a Habsburg-dinasztiára nézve.

Özvegységben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. József 1711. április 17-én Bécsben meghalt. Két leány maradt utána, fiúörököse nem volt. Az interregnum idejére Vilma Amália anyósa, az özvegy Pfalz–Neuburgi Eleonóra anyacsászárné vette át a kormányt és intézte régensként az ügyeket. Vilma Amália mindent elkövetett, hogy sógorával, az ekkor Barcelonában tartózkodó Károly főherceggel szemben leányainak biztosítsa a osztrák hercegségek uralkodójának trónját. Még azt is keresztülvitte, hogy Károly elismerje a két főhercegnő utódlási jogát, tervét azonban mégsem tudta megvalósítani. Károly 1711 végén visszatért Spanyolországból Bécsbe, ahol beiktatták Ausztria uralkodó főhercegének méltóságába. Decemberben a német birodalmi rendek Károlyt császárrá is megválasztották (VI. Károly néven).

Vilma Amália ezután Bécsben maradt, ahol visszavonultan élt. 1722-ben belépett az általa 1717-ben alapított bécsi szaléziánusok kolostorába, ahol 20 évet töltött, ott halt meg 1742. április 10-én vízkórban. A kolostorban temették el, szívét a Habsburgok családi temetkezőhelyén, a bécsi kapucinusok templomának kriptájában őrzik.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előd:
Pfalz–Neuburgi Eleonóra Magdolna
Német-római császárné

17051711

Utód:
Braunschweig-Wolfenbütteli Erzsébet Krisztina