Lecco
| Lecco | |||
 |
|||
| A város főtere | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Olaszország |
||
| Régió | Lombardia | ||
| Megye | Lecco (LC) | ||
| Frazionék | Acquate, Belledo, Bonacina, Castello, Chiuso, Germanedo, Laorca, Maggianico, Olate, Pescarenico, Rancio, San Giovanni, Santo Stefano | ||
| Polgármester | Antonella Faggi | ||
| Irányítószám | 23900 | ||
| Körzethívószám | 0341 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen +/- | ||
| Népsűrűség | 1044,60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 214 m | ||
| Terület | 45 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lecco
Pozíció Olaszország térképén
|
|||
| Lecco weboldala | |||
Lecco (lombard nyelven Lècch) egy város Olaszország Lombardia régiójában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lecco a Comói-tó keleti ágának déli csücskénél, ahol az Adda kifolyik a tóból, magas hegyekkel körülvett völgykatlanban, 214 m magasan fekszik
[szerkesztés] Története
A római kori erdetű város történelme szorosan összefüggött a környező települések (Monza, Brescia, Bergamo) történelmével. Itt született Antonio Ghislanzoni (1824—1893), Verdi szövegírója; Antonio Steppani abbé (1824-1891) és Mario Cermenati (1868-1924), neves olasz jogtudósok. Itt lakott Alessandro Manzoni (1785 - 1873), író, akinek A jegyesek című regénye részben e városban játszódik és ismertté tette a Monte Resegone nevét. Itt lakott Amilcare Ponchielli zeneszerző is (1834—1886). Napjainkban a város Lombardia fontos ipari települése: fém- és textil-, valamint selyemgyártása különösen jelentős.
[szerkesztés] Demográfia
A népesség számának alakulása:
[szerkesztés] Fő látnivalók
- Madonna della Vittoria-templom - előcsarnoka, valamint Gaudenzio Ferrari iskolájából származó freskói művészi értékűek. A templom egy régi kastély alapfalaira épült,
- Torre del Castello - a város legérdekesebb műemlékse. 1456-tól 1480-ig épült s benne kapott helyet a Civico Museo Storico (Történelmi Múzeum), amely az elmúlt három évszázad érdekes dokumentumait mutatja be.
- Palazzo Belgioioso - a 18. századból származó, igen tetszetős épület. Benne kapott helyet a Museo Civico: a történelem előtti időkből és a római korból származó leletek mellett különösen érdekes a halászat, valamint a hajóépítés történetét szemléltető kiállítás.
- Palazzo Caleotto - itt nevelkedett Alessandro Manzoni
- Ponte Azzane Visconti - az Adda-folyón átívelő híd a város legrégibb műemléke. A 14. században épült.
[szerkesztés] Felhasznált irodalom
- Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0393327304
- Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
- Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- (olaszul) A város honlapja
