János luxemburgi nagyherceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
János
Grand Duke Jean 29.09.2006.jpg
János nagyherceg 2006-ban

Luxemburg nagyhercege
Uralkodási ideje
1964. november 12. – 2000. október 7.
Elődje Sarolta
Utódja Henrik
Életrajzi adatok
Uralkodóház Bourbon-Párma-ház
Teljes neve Jean Benoit Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano
Született 1921január 5. (93 éves)
 Luxemburg, Luxembourg
Házastársa Jozefina Sarolta belga királyi hercegnő
Gyermekei Mária Arisztid hercegnő
Henrik koronaherceg
János herceg
Margit hercegnő
Vilmos herceg
Édesapja Félix Bourbon-pármai herceg
Édesanyja Sarolta luxemburgi nagyhercegnő

János luxemburgi nagyherceg (teljes néven Jean Benoit Guillaume Robert Antoine Louis Marie Adolphe Marc d'Aviano; Luxembourg, 1921. január 5. –) Luxemburg nagyhercege 1964. november 12. és 2000. október 7. között.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

János nagyherceg szülei Félix Bourbon-pármai herceg és Sarolta luxemburgi nagyhercegnő voltak. Luxemburgban járt általános iskolába, de a gimnáziumi tanulmányit már egy Egyesült Királyság-beli kollégiumban fejezte be. A második világháború elején, 1940-ben a németek megszállták Luxemburgot, mire a nagyhercegi család Portugáliába menekült. Sarolta nagyhercegnő később Londonba költözött a kormánnyal, míg Félix herceg a gyermekeikkel együtt az Egyesült Államokba, majd Kanadába utazott Franklin D. Roosevelt amerikai elnök segítségével. János herceg a Quebecki Egyetemen szerezte meg a diplomáját jogból és politikai tudományokból.

1941-ben a trónörökös herceg előadást tartott számos Amerikában élő luxemburgi előtt, és beszédet mondott a New York-i rádióban. Egy évvel később Félix herceg és János Angliába repültek, ahol a trónörökös az aldershoti Sandhurst Katonai Akadémián részesült kiképzésben. 1944-ben Ír Gárdistaként vett részt a normandiai partraszállásban, szeptember 10-én pedig Luxemburgba érkezett az angol felszabadító csapatok élén. A második világháború végére a herceg már az ír gárda parancsnoka volt, és számos más ország magas fokozatú katonai érdemrendjét is megkapta.

1953. április 9-én feleségül vette Jozefina Sarolta belga királyi hercegnőt, akitől öt gyermeke született:

János nagyherceg szabad idejében előszeretettel síel, lovagol és vadászik. Hobbija a zene, a műkincsgyűjtés és a kertészkedés.

1964. november 12-én Sarolta nagyhercegnő lemondott a javára a trónról. A nagyherceg aktívan vett részt a közéletben, többek között a Luxemburgi Olimpiai Bizottság elnöke lett, és bekerült a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökségébe is. A nagyherceg közkedveltségnek örvendett nemcsak a népe, de a külföldiek között is. Georges Pompidou francia elnök mondata híven példázza ezt: „Ha Európának örökletes elnököt kellene választania, bizonyára Luxemburg nagyhercegét választaná.[1]

A nagyherceg 1999 karácsonyán jelentette be a visszavonulását, idős korára hivatkozva. A trónátadást eredetileg 2000. szeptember 8-ára tervezték, de Vilmos herceg és felesége súlyos autóbalesetet szenvedtek, így az ünnepségeket elhalasztották. János nagyherceg végül 2000. október 7-én lemondott a nagyhercegi címről legidősebb fia, Henrik javára.


Előző uralkodó:
Sarolta
Luxemburgi nagyherceg
1964–2000
A Luxemburgi Nagyhercegség címere
Következő uralkodó:
Henrik

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Celler Tibor: A világ uralkodócsaládjai; K.u.K. Kiadó, 2002; 122. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]