Gaston orléans-i herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaston orléans-i herceg
Gaston de France 1634.jpg
Gaston d’Orléans

Titulusai Francia királyi herceg, Orléans hercege
Orléans hercege
Uralkodási ideje
1610. május 14. – 1643. május 14.
Elődje Miklós Henrik (1607–1611)
Utódja I. Fülöp (1640–1701)
Életrajzi adatok
Teljes neve Gaston Jean Baptiste de France
Született
1608. április 25.
Fontainebleau Royal Standard of the King of France.svg
Elhunyt
1660. február 2. (51 évesen)
Blois Royal Standard of the King of France.svg
Nyughelye Saint-Denis-székesegyház, Párizs Franciaország
Házastársa Bourbon Mária, Montpensier hercegnője (1605–1627)
Házastársa Margit lotaringiai hercegnő (1615–1672)
Gyermekei ld. alul
Édesapja IV. Henrik
Édesanyja Medici Mária
Signature of Gaston of France, Duke of Orléans at the marriage of the Duke of Enghien and Claire Clémence de Maillé on 7 February 1641.jpg
Gaston orléans-i herceg aláírása

Gaston orléans-i herceg (Gaston d’Orléans, teljes nevén Gaston Jean Baptiste de France) (Fontainebleau, 1608. április 25.Blois, 1660. február 2.); a Bourbon-házból született francia királyi herceg, IV. Henriknek, Franciaország és Navarra királyának (1553–1610) és Medici Mária toszkánai nagyhercegnőnek (1573–1642) harmadszülött fia, XIII. Lajos király öccse, Orléans hercege.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A király öccse[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiváló hadvezér volt, több hadjáratot vezetett sikeresen. Mivel bátyjának, XIII. Lajosnak sokáig nem született gyermeke, Gaston herceget tekintették a trón első várományosának. Amikor 1638-ban mégis megszületett Louis Dieudonné herceg, a trónörökös (dauphin), a későbbi XIV. Lajos király, majd két évre rá öccse, (I.) Fülöp, Orléans hercege (1640–1701), ezzel Gaston herceg trónöröklési reményei füstbe mentek. A várományosság elvesztése saját egzisztenciáját is súlyosan érintette, jövedelmei megcsappantak, hitelezői megszüntették a további hitelek folyósítását, így nem tudta befejezni Blois kastélyának megkezdett felújítását.

1642-ben, amikor bátyjának, XIII. Lajosnak egészsége megromlott, Gaston herceg részt vett Cinq-Mars márki összeesküvésében, amely őt, Gastont akarta a királyság katonai főkormányzójának (lieutenant général) székébe juttatni. Utóbb Gaston meghátrált, „ejtette” támogatóját. Cinq-Mars márkit kivégezték.

Házasságia, gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gaston herceg kétszer nősült. Első felesége a nagyon gazdag Bourbon Mária (1605–1627) volt, Montpensier hercegnője. Második felesége a Vaudémont-házból való Margit hercegnő (1615–1672) volt, Lotaringia és Bar hercegnője.

Bourbon Máriától egy gyermeke született:

  • Anna Mária Lujza (1627.május 29. – 1693. április 5.), aki 1670-ben majdnem feleségül ment Antal Nompar de Caumont-hoz, Lauzun hercegéhez (1633 – 1723. december 19.).

Lotaringiai Margittól született gyermekei:

  • Margit Lujza (1645. július 28. – 1721. szeptember 17.), aki 1661. június 20-án.feleségül ment III. Cosimo de’ Medicihez, Toszkána nagyhercegéhez (1642. augusztus 15. – 1723. október 31.)
  • Erzsébet (1646. december 26. – 1696. március 17.), aki 1667. május 15-én. feleségül ment Lotaringiai Lajos József herceghez (1650. augusztus 7. - 1671. július 30.)
  • Françoise Madeleine (1648. október 13. – 1664. január 14.), aki 1663. március 4-én feleségül ment II. Károly Emánuel savoyai herceghez (1634. június 20.-1675. június 12.)
  • János Gaston (1650. augusztus 17. – 1652. augusztus 10.), Valois hercege, kisgyermekként meghalt.
  • Mária Anna (1652. november 9. – 1695. augusztus 17.)

A király nagybátyja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A haldokló XIII. Lajos megtette öccsét Languedoc tartomány polgári és katonai főkormányzójának. 1643-ban, amikor XIII. Lajos meghalt, Gaston királyi herceget nevezték ki az egész királyság katonai főkormányzójává (lieutenant général du royaume) és a királyi tanács vezetőjévé (chef des conseils), de XIV. Lajos kiskorúságának idejére alárendelték őt sógornőjének, az özvegy Ausztriai Anna anyakirálynénak. Anna királyné viszont teljesen magához ragadta a régensi hatalmat, háttérbe szorítva Gastont.

A következő években Gaston hadvezérként több sikeres hadjáratot vezetett Spanyolország ellen. 1644–45-ben elfoglalta Flandria egy részét, Gravelines, Béthune, Bourbourg, Armentières, Courtrai és Mardyck városokat.

A királyi vérből való hercegekkel együtt Gaston is részt vett a Fronde felkelésben. Ennek kudarca után 1652-ben Mazarin bíboros Blois-ba száműzte, itt hunyt el 1660-ban. A királyi család tagjainak temetkezőhelyén, a Saint-Denis-székesegyházban temették el. Orléans hercegének címét XIV. Lajos király saját öccsére, Fülöp hercegre ruházta át.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
Miklós Henrik
Orléans hercege
1611 – 1660
Orléans-i ház
Az Orléans-i ház címere
Következő uralkodó:
(I.) Fülöp orléans-i herceg