Vita:I. Katalin orosz cárnő

Ez a szócikk témája miatt az Oroszország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Besorolatlan Ezt a szócikket még nem sorolták be a kidolgozottsági skálán. Nem értékelt Ezt a szócikket még nem értékelték a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: ismeretlen

Oroszországgal kapcsolatos szócikkek

Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Untitled

"Apja valószínüleg Sámuel Szkavronszkaja" - nő volt az apja? --Hkoala ^vita 2007. augusztus 31., 18:02 (CEST)

jó észrevétel... javítottam. – Alensha ^üzi 2007. augusztus 31., 20:05 (CEST)

Cár - császár

I. Pétert tekinthetjük az utolsó orosz cárnak, hiszen 1721-ben kihirdette az Orosz Birodalom létrejöttét, és onnantól az uralkodók nem minden Rusz/oroszok cárjai (царь всея Руси), hanem minden oroszok császárai (Император Всероссийский) voltak egészen II. Miklósig. I. Katalin címe Императрица и Самодержица Всероссийская, vagyis minden oroszok császárnője és uralkodója volt. I Péter 1682-től 1721-ig Государь, Царь и Великий Князь всея Руси, vagyis uralkodó, minden rusz/oroszok cárja és nagyhercege, 1721-től 1725-ig pedig Император Всероссийский, vagyis minden oroszok/egész Oroszország császára volt. Az Император/Императрица, vagyis császár és császárnő/-né cím az utolsó Romanovig megmaradt, tehát 1721 után helytelen a "cár/cárnő/-né" szó használata az orosz uralkodók esetében. Javasolt: császár, császárnő/-né. A fentieket egyéként az angol nyelvű szócikk is megkülönbözteti (tsar, 1547-től 1721-ig, illetve emperor/empress 1721-től 1917-ig). {{segély}}^(?) {{tartalmi segély}}^(?) {{helyesírási segély}}^(?)

Ez nagyjából igaz, én azonban megvárnám, hogy a magyar történészek a császár alakot használják. Egyéb iránt a Великий Князь szó helyes fordítása szláv uralkodó esetében nagyfejedelem. Így a cár szóból könnyebb megérteni milyen címről van szó, az oroszok is ezt használják általánosságban. De akar használhatjuk a cézárt is mindkét cím onnan eredeztethető. – Sepultura^P's.box 2020. január 21., 21:46 (CET)– Sepultura^P's.box 2020. január 21., 21:46 (CET)

Valószínűleg a történészek is az elterjedtsége miatt használják leginkább a cár címet az orosz uralkodókra vonatkozólag 1721 után is, az azonban történelmi tény, hogy miután I. Péter fölvette az imperátori címet, az orosz uralkodó nyugaton is császárrá vált. Persze már a cár szó is bír egyfajta királyok királya, urak urak tartalommal, hiszen Julius Caesar nevéből származik, és IV. Iván azután vette föl mint címet, hogy leszámolt az Arany Hordával, aminek a kánja a királyok királyának (tehát – talán vitatható, de – császárnak) nevezte magát, és IV. Iván és utódai magukat a kánok utódának tekintették. Ide jön még az is, hogy az Arany Horda mellett Moszkva bekebelezte a többi orosz fejedelemséget, tehát főhatalmat szerzett „minden oroszok” fölött. A cár cím jelentése talán vitatott lehet, de 1721-től kezdődően egyértelműen a mi értelmezésünk szerint, európai, latin módon uralkodtak császárként az orosz „cárok”. A latin vonalhoz illeszkedik, hogy Moszkvát kiáltották ki a harmadik Rómává, tehát a (z egyetlen igaz) császárság és az (egyetlen igaz) egyház központjává.

Az infoboxokban már régebben lecseréltem a cár címet császárra, de talán a szócikkek címében is meglehetne ezt tenni az általam leírtak értelmében. – Lálálá9999 ^vita 2020. január 22., 00:14 (CET)

Árnyalja a képet, hogy az orosz cár ugyanúgy a latin caesarból ered, mint a magyar császár, míg a hivatalos oroszban az imperator volt használatos a fentebb is leírt változások után. Mivel a hivatalos használat ellenére a cár maradt a teljesen általánosan közhasználatú megjelölés, én nem bolygatnám a dolgot, elegendő, ha a szócikk törzsszövege ezt tisztázza. @Pasztilla:? Bennó^fogadó 2020. december 7., 07:34 (CET)