Kuncze Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kuncze Gábor
GaborKuncze.jpg
Született
1950. november 4. (63 éves)
Pápa
Foglalkozása politikus

Kuncze Gábor (Pápa, 1950. november 4. –) politikus, volt országgyűlési képviselő, egykori belügyminiszter, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egykori elnöke, emblematikus alakja.

Tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várpalotán járt általános iskolába, majd 1964-től a kecskeméti Piarista Gimnázium tanulója, ahol 1969-ben érettségizett. Érettségi után egy évig segédmunkás a várpalotai bányában. 1970-ben felvették a Felsőfokú Építőipari Technikumba (1972-től Ybl Miklós Műszaki Főiskola), ahol 1974-ben mélyépítő üzemmérnöki diplomát szerzett. 1980 és 1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán szerzett egyetemi diplomát, majd 1988-ban szakközgazdászi képesítést.

Pályafutása a rendszerváltás előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1974-től a Fővárosi Vízművek műszaki előadója, majd a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő vállalat építési művezetője, illetve az Országos Villamos-távvezeték Vállalat beruházási ellenőre volt. Később a Duna-menti Regionális Vízművek építési üzemvezetője. 1983 és 1985 között az Építőipari Gépesítő Vállalat beruházási osztályvezetője, majd ellátási főosztályvezetője. 1985 és 1990 között az Épgépterv gazdasági igazgatóhelyettese volt.

Közéleti tevékenysége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1989-ben a tököli Falufórum alapítója.

Pártjában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1992-ben lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe, még ugyanabban az évben az országos tanács tagja lett. 1993-ban országos listavezetővé, a következő évben az SZDSZ ügyvivőjévé választották. 1997-ben elnyerte a párt elnöki tisztét, amiről az 1998-as országgyűlési választás után lemondott, ellenben újra bekerült a párt ügyvivői testületébe. 2001-ben a párt küldöttgyűlése újra elnökké választotta, posztján 2003-ban és 2005-ben megerősítették. 2006. október 19-én bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, és a következő országgyűlési választást követően visszavonul a politikai életből.

Országgyűlési képviselőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országos politikai életbe 1990-ben kapcsolódott be, amikor pártonkívüli, de SZDSZ-es jelöltként az országgyűlési választásokon először nyerte el a szigetszentmiklósi egyéni választókerületi mandátumot. Ezt az eredményét – a szabadon választott országgyűlés 20 éves története alatt egyedüliként – a következő négy választáson is megismételte.

Az első ciklusban előbb az SZDSZ-frakció közlekedési és hírközlési szóvivője, az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának tagja, 1993 és 1994 között a frakció vezetője.

1998-tól 2000-ig pártja ellenzéki képviselőcsoportjának vezetője.

2002-től ismét a szabad demokraták frakcióvezetője, a házbizottság tagja. Tagja volt még a gazdasági és a mezőgazdasági bizottságnak, valamint az egészségügyi bizottságnak alelnökként.

A kormányban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az MSZP és az SZDSZ koalíciókötése után 1994 és 1998 között a Horn-kormány belügyminisztere és Horn Gyula miniszterelnök koalíciós helyettese lett. A két párt 2002-ben és 2006-ban alakított kormányaiban már nem vállalt szerepet.

Kuncze Gábor Gyurcsány Ferenccel a liberális sátorban - 2006.április 23

2009 októberében feloszlatta magát a párt szigetszentmiklósi szervezete, amelynek Kuncze is tagja volt, aki nem újította meg párttagságát. A 2010-es országgyűlési választáson nem indult.

Ellenzéki vezetőként[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1998 után az ellenzék egyik vezető politikusaként az Országgyűlésben folyamatosan bírálta az Orbán-kormány munkáját. Kezdeményezte a kétszintű minimálbér bevezetését, melynek értelmében a diplomások legkisebb munkabére az alap minimálbér kétszerese volna, javaslatát azonban a jobboldali többségű Országgyűlés nem tárgyalta. Többször kritizálta a milliárdos közpénzeket költő Országimázs Központ tevékenységét. Számos alkalommal élesen bírálta a Fideszt az állami működés demokratikus garanciái fokozatos leépítéséért, és követelte ezek visszaállítását. Sérelmezte az Országgyűlés ritkított, háromhetenkénti ülésezési rendjét.[forrás?]

A médiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2008 és 2013 között a Klubrádió műsorvezetője[1][2][3], 2010-ben pedig az ATV képernyőjén is megjelent ebbéli szerepkörben[4].

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belügyminisztersége negyedik évében, a választások előtt két hónappal máig ismeretlen tettesek meggyilkolták Fenyő János vállalkozót. Másnap, 1998. február 12-én Horn Gyula a kormányülésen kijelentette: „Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok. Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok.”[5] A koalíciós partner által irányított terület kritikájával így a kisebbik kormánypártra igyekezett tolni a felelősséget; ezzel ugyanakkor az ellenzék mondanivalójára is ráerősített, akik egyébként is a kampány egyik központi témájává tették a közbiztonság kérdését. Elemzők szerint ez is hozzájárult a választási vereséghez.[6]

2006-ban egy kiszivárgott, zárt körű beszélgetésben a rendőrök által 2006. október 23-án bántalmazott Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt „Révész Mártíriusznak” nevezte.[7] 2007-ben Kuncze rosszul sikerült viccelődése okán a Mártirius Kft. 120 óriásplakátot ragasztott ki Budapesten, melyen korrupcióval, valamint a rendszerváltás és a liberalizmus lejáratásával vádolták meg. Az alkalmat az SZDSZ-elnök távozása szolgáltatta.[8]

2009 februárjában Kuncze ismét botránykeltő kijelentést tett. A Klubrádióban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tanácsadójával beszélgetett. A műsorban szó esett a rendkívül rossz társadalmi közhangulatról is, mely szerinte teljesen megalapozatlan és megoldásként ciántabletták kiosztását javasolta az elégedetlenkedőknek.[9]

Kuncze Gábor: (...) nagyon sok embert ismerek, akik összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, és olyan mély letargiában vannak ettől a rettenetes országtól meg helyzettől, hogy legszívesebben az ember tényleg ciántablettát osztogatna nekik, hogy jussanak már túl a problémájukon. Ami természetesen nem megoldás.

Dessewffy Tibor: És ez azért nagyon nagy baj, hogy a középosztály nem ismeri fel ezt a relatív felfelé lépését, mert azért vannak nagyon sokan, akik tényleg nagy bajban vannak...

– Részlet a Klub Rádió műsorából

Családja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja orvos, édesanyja háztartásbeli volt. 1979 óta nős, felesége Fellegi Katalin, matematika-fizika szakos középiskolai tanár.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Beszélje meg Bakáccsal, Gálvölgyivel, Havassal vagy Kunczéval!, 2008. szeptember 3. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  2. Kuncze Gábor. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  3. A Klubrádió megválik Kuncze Gábortól a politikai szerepvállalása miatt. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
  4. Az ATV-n vezet új műsort Kuncze – nem érdeklik a hatsoros mantrák, 2010. szeptember 3. (Hozzáférés: 2010. október 28.)
  5. Ami ma van, az nem közbiztonság, 2008. február 11. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
  6. Az 1998-as választások, 2006. január 18. (Hozzáférés: 2009. szeptember 1.)
  7. Miért "Révész Mártíriusz"? mtv.hu
  8. Index:A Mártiriusz árulózza Kunczét 2007. április 2.. (Hozzáférés: 2009. február 27.)
  9. Kuncze ciántablettát osztogatna az elégedetlenkedőknek. (Hozzáférés: 2012. február 17.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szabad Demokraták Szövetsége elnökei
elődje
Pető Iván
Kuncze Gábor

19971998

utódja
Magyar Bálint
A Szabad Demokraták Szövetsége elnökei
elődje
Demszky Gábor
Kuncze Gábor

20012007

utódja
Kóka János