Kónya Imre

	Kónya Imre
	Horváth László felvétele
	Magyarország belügyminisztere
	Hivatali idő; 1993. december 21. – 1994. július 15.
Előd	Boross Péter
Utód	Kuncze Gábor
Született	1947. május 3. (76 éves); Budapest
Párt	Magyar Demokrata Fórum; Magyar Demokrata Néppárt;
Házastársa	Kónyáné Kutrucz Katalin (1972–)
Foglalkozás	politikus; jogász;
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1971, jogtudomány)
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya Imre témájú médiaállományokat.

Kónya Imre (Budapest, 1947. május 3. –) magyar ügyvéd, politikus, a Boross-kormány belügyminisztere.

Tanulmányai[szerkesztés]

Az általános iskolát (1953-1961) Budapesten, a középiskolát az I. István Gimnáziumban (1961-1965) végezte. 1965-1966-ban katonai szolgálatot teljesített Budapesten. 1966 és 1971 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatója volt. 1971-ben kapott diplomát summa cum laude minősítéssel.

Ügyvédi pályafutása[szerkesztés]

Diplomázása után két évig ügyvédjelölt, majd 1973-tól ügyvédként dolgozott Budapesten, a 34. számú, majd 1979-től a 17. számú Ügyvédi Munkaközösségben.

1998-ban újrakezdte ügyvédi tevékenységét.

Politikai pályafutása[szerkesztés]

1988. szeptember 10-én lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, majd november 5-én hat társával együtt létrehozta a Független Jogász Fórumot (FJF), amelynek 1989. január 14-én első választott vezetője lett. Ebben a minőségében vezette 1989. március 22. és június 13. között – az FJF által kezdeményezett – Ellenzéki Kerekasztal (EKA) üléseit. Az EKA megállapodását követően, 1989. június 13-án a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásokat megnyitó plenáris ülésen ő adott az Ellenzéki Kerekasztal nevében politikai szándéknyilatkozatot. Június 13. és szeptember 18. között az alkotmánymódosítással foglalkozó szakbizottság EKA-delegációja tagjaként részt vett a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain.

1990-ben beválasztották az MDF elnökségébe. 1993-ban a párt alelnöke lett, mely tisztségét egy évig viselte. 1995-től 1996 márciusáig ismét elnökségi tag volt. Az MDF 1996 májusában lezajlott tisztújító kongresszusa után kilépett a pártból és részt vett a Szabó Iván vezette Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) alapításában, ahol beválasztották az új párt elnökségébe is.

Az első szabad országgyűlési választáson az MDF Pest megyei területi listáján szerzett mandátumot. Az első MDF-frakció vezetőjévé választották. Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottság tagja és az ügyrendi bizottság elnöke volt.

1993-ban, Antall József halála és Boross Péter miniszterelnökké történt megválasztása után a Boross-kormány belügyminisztere lett.

1994-ben újra az MDF Pest megyei területi listájáról szerzett mandátumot és a frakció általános vezetőhelyettese lett. Az önkormányzati és rendészeti, majd az alkotmányelőkészítő bizottság tagjaként dolgozott. 1996-ban az új MDNP-frakció tagjaként a nemzetbiztonsági bizottság elnökévé választották.

1998-ban pártja sikertelenül indult az országgyűlési választáson, nem jutott az Országgyűlésbe. 2002-ben a párt több más szervezettel az egyik megalapítója volt a Centrum Pártnak, melynek vezetőségi tagja lett. A 2002-es országgyűlési választáson a párt nem érte el az 5%-os küszöböt.

2005-ben az MDNP kimondta egyesülését régi anyapártjával, az MDF-fel, ismét tagja lett régi pártjának.

Írásai[szerkesztés]

Győzelemre születünk... Kónya Imre az Ellenzéki Kerekasztalról; riporter Bálint B. András; Progresszió, Bp., 1990^[2]
...és az ünnep mindig elmarad? Történetek a rendszerváltástól napjainkig; Alexandra, Pécs, 2016 Kónya Imre
Antall József közelről. "Én köszönettel tartozom Magyarország népének"; sajtó alá rend. Mézes Flórián; Kortárs, Bp., 2019
Megadatott; Memoár Műhely, Bp., 2020 (Példa-kép)
Rendszerváltozás belülről. Személyes történelem; MCC Press, Bp., 2022

Családja[szerkesztés]

Nős, felesége Kutrucz Katalin jogász, korábban az ELTE ÁJK oktatója, majd az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának igazgató-helyettese. 1990 és 1998 között országgyűlési képviselő volt. Két fiúgyermekük született.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

MOB fair play-díj (cselekedet kategória) (2015)^[3]
Nemzetközi Adalbert-díj (2017)^[4]
A Magyar Érdemrend nagykeresztje (2019)
Petőfi-díj (2020)^[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
↑ A magyar rendszerváltás bibliográfiája. rev.hu. (Hozzáférés: 2017. március 9.)
↑ MOB: Kokó, Palotai, Rudolf Péter és Pál Ferenc is fair play-díjas. www.nemzetisport.hu (2015. május 10.) (Hozzáférés: 2015. május 11.)
↑ A német elnök kitüntette Kónya Imrét, és szidta kicsit Orbánt. hvg.hu (2017. december 8.) (Hozzáférés: 2017. december 8.)
↑ http://www.atv.hu/belfold/20201218-deutsch-tamas-petofi-dijat-kapott

Források[szerkesztés]

MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 605. old., ISSN 1787-288X
Kónya Imre 1996-os országgyűlési életrajza
http://konyaimre.hu/

Politikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[8802635ee2f5c9e1074f4214ca71cc368565e2d5-1] PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)

[2] A magyar rendszerváltás bibliográfiája. rev.hu. (Hozzáférés: 2017. március 9.)

[3] MOB: Kokó, Palotai, Rudolf Péter és Pál Ferenc is fair play-díjas. www.nemzetisport.hu (2015. május 10.) (Hozzáférés: 2015. május 11.)

[4] A német elnök kitüntette Kónya Imrét, és szidta kicsit Orbánt. hvg.hu (2017. december 8.) (Hozzáférés: 2017. december 8.)

[5] ttp://www.atv.hu/belfold/20201218-deutsch-tamas-petofi-dijat-kapott

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

Kónya Imre

Horváth László felvétele
Magyarország belügyminisztere
Hivatali idő 1993. december 21. – 1994. július 15.
Előd	Boross Péter
Utód	Kuncze Gábor

Született	1947. május 3. (76 éves) Budapest^[1]
Párt	Magyar Demokrata Fórum Magyar Demokrata Néppárt

Házastársa	Kónyáné Kutrucz Katalin (1972–)
Foglalkozás	politikus jogász
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1971, jogtudomány)

A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya Imre témájú médiaállományokat.

Sablon:Magyarország belügyminiszterei m v sz Magyarország belügyminiszterei
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt	1848: Szemere Bertalan 1848-1849: Országos Honvédelmi Bizottmány 1849: Szemere Bertalan
Az Osztrák–Magyar Monarchia közös belügyminiszterei	1867–1869: Wenckheim Béla 1869–1871: Rajner Pál 1873–1875: Tóth Vilmos 1873–1875: Szapáry Gyula 1875–1887: Tisza Kálmán 1887–1889: Orczy Béla 1889: Baross Gábor 1889–1890: Teleki Géza 1890–1892: Szapáry Gyula 1892–1895: Hieronymi Károly 1895–1899: Perczel Dezső 1899–1903: Széll Kálmán 1903: Khuen-Héderváry Károly 1903–1905: Tisza István 1905–1906: Kristóffy József 1906–1910: ifj. Andrássy Gyula 1910–1912: Khuen-Héderváry Károly 1912–1913: Lukács László 1913–1917: Sándor János 1917–1918: Ugron Gábor 1918: Tóth János Wekerle Sándor
Az I. Magyar Köztársaság alatt	1918: Batthyány Tivadar 1918–1919: Nagy Vince Harrer Ferenc
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt	1919: Landler Jenő, Vágó Béla Peyer Károly
A Horthy-korszak alatt	1919: Samassa Adolf Perényi Zsigmond 1919–1920: Somssich Jószef 1920: Simonyi-Semadam Sándor 1919–1920: Beniczky Ödön 1920: Simonyi-Semadam Sándor Dömötör Mihály 1920–1921: Ferdinandy Gyula 1921: Tomcsányi Vilmos Pál Ráday Gedeon 1921–1922: Klebelsberg Kuno 1922–1926: Rakovszky Iván 1926–1931: Scitovszky Béla 1931–1935: Keresztes-Fischer Ferenc 1935–1937: Kozma Miklós 1937: Darányi Kálmán 1937–1938: Széll József 1938–1944: Keresztes-Fischer Ferenc 1944: Jaross Andor Bonczos Miklós Schell Péter
A nyilas uralom alatt	1944–1945: Vajna Gábor
Az ideiglenes nemzeti kormány és a II. Magyar Köztársaság alatt	1944–1945: Erdei Ferenc 1945–1946: Nagy Imre 1946–1948: Rajk László 1948: Kádár János
A Rákosi-korszakban	1948–1950: Kádár János 1950–1951: Zöld Sándor 1951–1952: Házi Árpád 1952–1953: Györe József 1953–1954: Gerő Ernő 1954–1956: Piros László
Az 1956-os forradalom alatt	1956: Münnich Ferenc Nagy Imre
A Kádár-korszakban	1957–1961: Biszku Béla 1961–1963: Pap János 1963–1980: Benkei András 1980–1985: Horváth István 1985–1987: Kamara János 1987–1990: Horváth István 1990: Gál Zoltán
A III. Magyar Köztársaság alatt	1990: Horváth Balázs 1990–1993: Boross Péter 1993–1994: Kónya Imre 1994–1998: Kuncze Gábor 1998–2002: Pintér Sándor 2002–2006: Lamperth Mónika
Önkormányzati Minisztériumként	2006–2007: Lamperth Mónika 2007–2008: Bajnai Gordon 2008–2009: Gyenesei István 2009–2010: Varga Zoltán
Az újjászervezés után újra Belügyminisztériumként	2010–: Pintér Sándor

Sablon:Belönkmin m v sz A harmadik magyar köztársaság belügyminiszterei és önkormányzati miniszterei
Belügyminiszterként	Horváth Balázs – 1990. december 21-ig · Boross Péter – 1993. december 21-ig · Kónya Imre – 1994. július 15-ig · Kuncze Gábor – 1998. július 6-ig · Pintér Sándor – 2002. május 27-ig · Lamperth Mónika – 2006. június 9-ig (a hivatal átalakulása után önkormányzati miniszter) · Pintér Sándor
Önkormányzati miniszterként	Lamperth Mónika – 2007. június 30-ig · Bajnai Gordon – 2008. április 30-ig · Gyenesei István – 2009. április 14-ig · Varga Zoltán – 2010. május 29-ig